Leépített rémség

2005.05.04. 11:50
Eltelt öt év, itt a folytatás. A horkantó FBI-ügynöknő, Gracie Hart története tovább pereg, Sandra Bullock nem nyugodott, amíg nem futott egy újabb kört az eredeti kasszasiker lendületével.
Ez persze teljesen emberi, elfogadható reakció: a Beépített szépséget szerették, több mint százmillió dollárt hozott, hát akkor adjunk még nekik, beülnek erre is, folytassuk a sikert.

Beépített szépség 2.
Tekintse meg képeinket!

A sztori szerint alig három hét telt el azóta, hogy Hart ügynök megmentette barátnőjét, Cherylt a szépségkirálynő-választáson és bonuszként pasit is szerzett hozzá. A második részben csalódnia kell, mert az első öt percben kiderül, hogy a pasi meggondolta magát és lelép. Ez a hirtelen felütés lehet akár meglepően, üdítően életszerű is. Nagy kár, hogy viszonylag hamar az is eldől, hogy kizárólag azért alakult így, hogy a filmkészítők teljes erőből az új üzenetre összpontosíthassanak.

Az új üzenet

Bullock az utóbbi néhány hónapban a Newsweektől a Hollywood Reporterig mindenhol lenyilatkozta, hogy elege van a vígjátékok férfisovinizmusából; férfifőszereplő nélkül akar vicces filmet csinálni. A keserű felhangoktól sem mentes új iránynak megfelelően a folytatásból kimarad a szerelmi szál: Gracie Hart ebben a részben inkább a munkába veti magát és összes energiáját leköti egy másik női ügynök, Sam Fuller (Regina King) kellemetlenkedése. Hogy Fuller ügynök karaktere miért éppen a legendás amerikai rendező nevét kapta, rejtély.

Ha jól értem, egy nevetségesen kidolgozatlan emberrablási szál mellett a Beépített szépség 2. - Csábítunk és védünk Gracie és Sam barátságáról is szól, és arról, milyen jó, ha két nő összefog. Regina King remek színésznő, itt mégis azzal tölti az idejét, hogy a film nagy részében dühösen néz vagy verekedik Bullockkal, a kibékülést pedig ripsz-ropsz egy éjszaka alatt lezavarják, súlya semmi.

A régi szépség

Ez az a típusú folytatás, amitől a halványan eredeti első rész egyenesen fenomenálisnak hat. Az Átváltoztatjuk!-vonal izgalmát csak egyszer lehet átélni, és Michael Caine, aki a 2000-es filmben egy kis életet vitt a meleg stylist fényesre koptatott sablonjába, messze jár. Helyette az itthon gyakorlatilag ismeretlen komikus, Diedrich Bader majomkodik Bullock mögött szaporán tipegve, így lökdösi vissza a karaktert a halálosan unalmas buziparódiák közé.

Heather Burns, a cuki-debil szépségkirálynő szerepében ugyanazt a figurát hozza, mint öt évvel ezelőtt, ebben az esetben ez is valami. Ha a stáb többi tagja is csak annyit tett volna bele a folytatásba, mint amennyit annak idején az eredetibe, nézhető film lenne a Beépített szépség 2.

Beépített szépség 2.
Klikk a képre!

Sok a fáradt poén, a valószerűtlen, erőltetett fordulatok - ilyen például a nőimátornak öltözött ügynöknők magánszámának felvezetése: "Csak úgy kerülhetünk az öltözők közelébe, hogy kihallgassuk a gyanús ál-Dolly Partont, ha előtte megnyerjük a Tina Turner-imitátor versenyt." Látszik, hogy Bullock és Marc Lawrence, a film írója, forgatókönyv helyett inkább a bejáratott karakterekre bízták a filmet. Kár, mert ez nem elég: ez még nem film, ahhoz ott a videótéka, ki lehet venni az első részt.

Lehetetlen kikerülni az eredetit, még ebben a kritikában sem szabadulok tőle, mert a második rész önállóan nem áll meg a lábán. Sandra Bullock jó színésznő, helyenként ebben a filmben is megnevettet, Gracie Hart pedig jó karakter volt. Kár volt leépíteni.