Még hogy a Pókember 2 jobb volt!

Általában jó jelnek számít, ha egy filmsorozat újabb epizódját a régi gárda követi el, kivéve ha már belefáradtak. Sam Raimi pedig sok helyen teregette ki, hogy a negyedik rész helyett inkább Tolkien Hobbit-jának álna neki, Tobey Maguire pedig, ha erről kérdezik, rávágja, hogy a csúcson kell abbahagyni. És épp ez az, a Pókember 3 után kijelenthetjük, hogy a sorozat csúcsa egyértelműen a második rész volt. Mert a 3. szimplán megalomán. Ez már a rekorder büdzsén is látszott, hisz ha egy filmre közel 300 millió dollárt költenek (marketingköltségekkel félmilliárdot), felvetődhet a kérdés: mire ment el ennyi pénz, ha még egy 25 milliót kérő Tom Hanks sem szerepel a stáblistán? A producerek azzal védekeztek, hogy a világ legdrágább forgatási helyszínén, Manhattanben filmeztek (megint), plusz hosszabb ideig forgattak. De mivel nem lett látványosabb az előző, 200 milliós epizódnál, így valószínűleg a film hossza miatt került többe: ugyanis ez már két és fél órás.

Képek a Pókember harmadik részéből

A hossza mellett minden másból is többet adnak a szokásos mozijegy árért: két csaja lesz Pókembernek (a jól bevált Mary Jane Watson-on kívül az újabb csaj Gwen Stacy) és három ellenfele (Venom, Homokember és Harry Osborn), és még a halott nagybácsi tragédiája miatti bosszúszomj is előbukkan. De épp ettől lesz minden kevesebb: míg a képregényben kiválóan kidolgozott, ötletes karakterek hányják a buborékokat, a filmben csak önmaguk karikatúráiként tengenek, mert sem idő, sem hely nem jut a háromdimenziós változatukra. A túláradóbb érzelmeik, és váratlanabb színváltásaik viszont így a szokásosnál is légbőlkapottabbnak tűnnek, és ez teszi komikussá a filmet. Holott ezt a vicces jeleneteknek kellene. Humorosnak szánják például, hogy a fekete szimbiótaruha hatására megváltozott Pókember úgy lesz gonosz, hogy emósra váltja az imidzsét: a haja kócos lesz és fekete, a szemét feketével kihúzzák. A pacifista gondolatokat sem sajnálták ki a filmből, de mikor Homokember egy bocsival intézi el a város szétverését, megint előjön az a kérdés, hogy megérdemli-e ez a film, hogy a Pókember-brand megvédje a bukástól?

Bár a Pókembert és Peter Parkert alakító Tobey Maguire-nek hízik a feje, így néha alig látszik ki mögüle Manhattan, és beszivárog a jelmezébe egy fekete szimbióta, amitől úgy megkattan, mint John Travolta a szombat esti lázban, de nekem most is tetszett, ahogy maga a film is. Még hogy a második rész jobb volt! Ugyanilyen nevetséges figurák mondtak ugyanilyen nevetséges dolgokat. Sőt most legalább kiszólnak hozzánk ebből a lebutított világból: "Úristen, hogy mondhatsz ekkora közhelyet!" - ezt például Mary Jane kiáltja Pókember buborékmondatára, amikor azzal vigasztalja a Broadwayn megbukott lányt, hogy "fogunk ezen még közösen nevetni". A fejlődésregény harmadik epizódjában, a gimi és az egyetem megpróbáltatásai után, Pókembernek a vőlegényi feladatokat kell megoldani, hű támasza lenni menyasszonyának. A szuperhősnek ez nem jön össze: csak saját sztárságára figyel, sőt másnak is udvarolni kezd. Másik fontos tanulság, hogy a barátság huszonévesen is fontos, még akkor is, ha önvédelemből egy jetskis balesetben megöltük a barátunk apját. A baj, hogy Magyarországon épp azokhoz nem jut el ez a film, akiknek a nyelvén szól. Vagyis a kicsikhez, itthon ugyanis 12-es korhatárkarikát kapott a Pókember 3.

Képek a Pókember második részéből

Hogy miért? Mert erőszakos, mondja a magyar korhatárbizottság, akik még nem heverték ki a pingvines Táncoló Talpak című mese borzalmait. A Pókember 3-ban Homokember fejét valóban odanyomják a vonathoz, de hát az az igazság, hogy homokból van. Az egész Homokember-vonal amúgy zseniálisan néz ki. Az ember 12 év fölött is animációs Oscarért kiált, vagy azért, hogy Cakó Ferencet végre múzeumba tegyék homokanimációs technikájával együtt. A film látványosabb a 2. résznél is, amit pont a digitális trükkjeiért díjaztak Oscarral. Látszik rajta, hogy kilencvenmillió dollárt költöttek rá. Egy-egy keskeny sikátoros repkedéses üldözésnél például megint hétévesnek éreztem magam, mint amikor a Csillagok háborúján belázasodtam. Ennél nem is kell több, csak a dolby surround. Apropó, a magyar hangok lepattannak a vászonról: kinek vicces az, ha Zöld Manó fia, Harry Osborne, miközben bosszúra szomjazik, olyan hangon fenyegeti Pókembert, ahogy a Győri Keksz reklámban azt mondja a debil macika, hogy "gyertek gyertek kismackók, nyerjetek kismackós gyereklaptopot."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!