További Kritika cikkek
Híres dj-nek lenni remek dolog, felső kategóriás életérzés. Őrült partik, megalomán felpörgetések és masszív veretés változatosan bedrogozott cicuskák és nyikhajok pulzáló masszája előtt. A szett után rabszolgavásár, ingyen koksz és raklapnyi viszki várja az arra fogékony előadóművészeket, és az autogramozás az összes papírmunka.
Én, a lemezlovas
Így van ez Frankie Wilde-dal is, Ibiza leghíresebb fenegyerekével Michael Dowse (ál)dokumentum-drámavígjátékában is. Ő a legjobb, a leglazább. Vizespohárból nyomja a viszkit, homokozólapáttal a kokszot, övé a legdögösebb partikurva, és még egy afrofrizurás kisrácot is örökbefogadnak, csak a coolness-faktor miatt.
A film a legjobb ütemű darálással indul, és képtelen kifulladni. Frankie történetét filmbejátszásokon, MTV-sen laza interjúkon, toplistabevágásokon keresztül vezetik fel, dögös lakossági trance aláfestéssel. Megszólal Carl Cox, Paul van Dyk és még néhány valóságos tánctéri entitás, mindenki as himself, sőt, a címben is szereplő Pete Tong maga készít interjút Frankie-vel. Már csak B. Tóth Lászlót hiányolom, őt talán kivágták a korhatár miatt. És egyre hihetőbb, hogy tényleg Wilde a legnagyobb.
Csendes éj
Aztán minden rosszra fordul, és elérkezünk a történet forró magmájához. Mi lehet a legrosszabb, ami egy dj-vel történhet? Ha megsüketül. Mi lehet még rosszabb ennél? Ha kokainfüggő, alkoholista, kéjenc politoxikomán őrült, és megsüketül.
A középső harmad ennek a pokoljárásnak a megdöbbentően remek rajza. A lassan közelítő örök csönd tényének feldolgozása, Frankie karrierjének, életének totális összeomlása néhol már annyira fájdalmas, hogy sírva fordulnék le a plüssről, de olyan mesterien és szemét módon szövi át a filmet a fatalista humor, hogy egyszer sem fordul cikibe a végpusztulás karmazsin keserve.
A megsüketülés folyamatánál talán csak a drogfüggőség ábrázolása erősebb. Ebben nagy szerepe van egy taknyosra száradt orrú torzonborz kötényes farkasnak(!), aki iskolateremtő kokszos jeleneteket hoz össze a hörögve nyáladzó Frankie Wilde lelkes támogatásával. Osztályfőnöki órákon erősen ajánlott, akár preventálni, akár szórakoztatni szeretnénk.
Végül aztán persze jön a meglepő feloldás, nem pusztulhat el ily rútul egy ilyen remekül felépített figura, de ezt inkább nézze meg mindenki a moziban.
Ki nyer ma
A főszereplőt alakító Paul Kaye tökéletes választás volt, erős versenyben lohol mellette a Frankie menedzserét alakító Mike Wilmot a legjobb mellékszereplő paszományos dicsfényéért. Max Haggar karaktere gyomorforgatóan gusztustalan, és ennek megfelelően rendkívül szórakoztató. Bár minden politikus ilyen lehetne.
Aztán lelkendeznék még Bolygó Balázs operatőrről, aki hiba nélkül hozta a színes-szagos-partis képeket, tapsikolhatnék a jól eltalált zenék, és remekül megvalósított dj-s/mixelős jelenetek miatt, és ezt is teszem.
Mary kicsi dj-je
És ha ez nem elég, érdemes körülnézni az interneten (itt van Ön most), mert majdnem olyan jó körítést hoztak össze készítők Frankie Wilde figurájához, mint a Blair Witch Projektesek. Mindenhol igaz történetként harangozták be a sztorit, saját oldal, lelkes élménybeszámolók a dj-adatbázis fórumaiban, pedig az egész csak fikció. De annak csillagos ötös.
Rovataink a Facebookon