A kis Dakota megmentése

Roland Emmerich jégbe fagyott Holnaputánjában egy geológus a globális katasztrófa kellős közepén megmenti a fiát, és még javul is az apa-fia viszonyuk közben. Képzeljük el ugyanezt ősszel, komor wellsi világban, mikor a földönkívüliek támadnak a föld alól, és a főszereplő kétkezi munkásnak nemcsak a makacs kamasz fiát kell megmentenie, de nehezítésként a lánya is vele van. És ez Steven Spielberg új filmje, a Világok harca.

H. G. Wells 1898-as film alapjául szolgáló science-fictionje ide vagy oda, a mozi a jelenben játszódik, és úgy indít, mint a Családi kör különkiadása. Az apa Tom Cruise, ha lehet, nagyobb kretén, mint a Cocktailban volt, terhes exfelesége mégis nála hagyja hétvégére két gyereküket, mert a szüleihez utazik új férjével. Ne keressünk ebben logikát, a lényeg, hogy együtt a hármas, és a kezdődő konfliktusokat egy elektromos vihar érkezése súlyosbítja.

Persze ez nem egyszerű vihar: a villámokkal az űrlények Tomék házától két utcányira kapszulákat bombáztak a beton alá, amikből egy félelmetes földönkívüli tripod kel ki, hogy lángsugárral elpusztítsa az embereket. (Miért is? Mert az űrlakók irigylik a földiek boldogságát.)

Pantomimes statiszták

Az első harmadik típusú találkozásnál az is kiderül, hogy a forgatásra kevesebb figyelem jutott, mint a négyszáz digitális képsor utómunkázására. A kiemelkedő tripodot olyan teátrálisan játszó statiszták veszik körül, hogy az ember azt várná, mindjárt körbepantomimezik a láthatatlan védőpajzsát.

A főbb szereplők azért jók, a 11 éves Dakota Fanning a legjobb: nemcsak azért, mert magasságban az első illő női partnere Tom Cruise-nak, de néha olyan sikítófrászt kap, hogy belekönnyezik a néző szeme. Persze Tom is elhullajt egy-egy döbbent könnycseppet, de csak a film második felében.

Előtte még kocsiba pakolja a gyerekeket, hogy a támadás elől az exneje után vigye őket. És a kis családra nehezített pálya vár, pontosabban látványos hangulatfestő képek során kell keresztüljutniuk: lángszóróval támadó organikus Mátrix-gépek, pernyévé égő emberek, vízben úszó hullák kerülnek az útjukba, és egy-két hitchcocki suspense is rémisztgeti őket, miközben folyik a titokzatos műtrágya és répalé.

Hiába a lélegzetelállító képek hada, a család kalandsorozata sajnos különálló epizódok sora marad logikai bukfencekkel és nehézkes összekötésekkel. Az egyetlen, amit Spielbergnek sikerül következetesen végigvinnie, hogy csak azt látjuk és tudjuk a gonosz űrlényekről, amivel a család menekülés közben szembesül, vagy amit hall: lassan derül ki, hogy rengeteg ilyen gép van, és a világ megannyi pontján hasonló a helyzet. Európa már el is pusztult, vagy nem.

Ukrajnában kezdődött

Spielberg földi eseményeket is bevont a sci-fibe a Világok harca 1953-as feldolgozásának hatására, amiben a marslakók igazából a szovjetek voltak. 2005-ben Ukrajnában kezdődnek a baljós események, a művészi képek pedig főleg a világháborúra asszociálnak: a menekültek többsége olykor 1940-es ruhakollekcióban jár, még mindig száll a pernye és robog az utasszállító vonat is.

De 9/11-hez is elérkeznek: mellettük csapódik be egy repülő, Tom felvételről látja, ahogy New Yorkban is pusztítanak a tripodok, és eltűnt emberek fotóival teletűzdelt házak mellett haladnak el, hangosbemondóból pedig hallják, hogy már nincs szükség véradásra.

A film persze a spielbergi sci-fikre is emlékeztet, még egy E.T.-szerű fej is feltűnik hadi kémlelőként, de lényegében a Ryan közlegény megmentésének hátterét mutatja be: mi lesz a menekülőkkel, és mi történik a nagy csaták hátterében a dombok mögött.

Wells és a mogyoróvaj

Spielberg és David Koepp a Wells regényéből készült 1938-as rádiójátékból írták a forgatókönyvet: a viktoriánus korabeli Anglia helyett így Orson Welles hangjátékának helyszínén, Newarkban indul a történet. Mint már írtuk, ezúttal nem a marslakók támadnak, Spielberg indoklása szerint ugyanis ma már a földiek tudják, hogy a vörös bolygó lakatlan. Így a címen, a nagy menekülésen, a pincébe szorult Ogilvyn, a hôsugárt osztó tripodokon és a komorabb képi világon kívül két dolog emlékeztet az eredeti regényre: a film eleje és a vége. És mindkettő avíttas.

Wells nyomdokán haladva Spielberg feltesz még néhány kérdést. Hogyan viselkedjünk háborúban, ha egy csapat statiszta megtámadja a terepjárónkat vagy ha egy pincébe vagyunk összezárva Tim Robbinsszal, aki még mindig Eastwood Titokzatos folyójának kattant figuráját hozza? Mi a jobb megoldás az űrlények ellen, ha mogyoróvaj-allergiás lányunk is velünk van: a menekülés vagy a támadás?

A lényeg, hogy Tomnak több tízmillió honfitársa meghal, amire válaszokat talál a kérdésekre és belejön az apaszerepbe. És hogy mindez sokkolja-e majd annyira a közönséget, mint Welles hírhedt áldokumentum-rádiójátéka? A film befejezése minden bizonnyal. Amúgy a legrémisztőbb jelenet a film előtt vetített King Kong trailerben található.