Pajzán percek a Mezőgazdasági Múzeumban lopótökökkel

A február 11-től március 15-ig látható A lopótök csodálatos világa fantázianevű kiállítás. Az újvidéki és kölpényi (Kulpin) múzeumokkal együttműködésben rendezte az MMM, ezért egy szerb küldöttség is megtisztelte jelenlétével az ünnepélyes megnyitót. Dejan Sahovic, szerb nagykövet szabadkozott, hogy semmit sem tud a tökökről, de nagyon örül ennek a szerb-magyar kulturális összefonódásnak. Hosszan ecsetelte, hogy a két szomszédos, barátságos nép közt talán eddig még sosem volt ennyire jó a viszony, mint most, majd tolmácsa elnézést kért, ha rosszul fordított volna.

Old school sajtótájékoztató

Fehér György, a múzeum igazgatója feltette magában korábban a kérdést, hogy vajon mennyire lehet csodálatos a tökök világa, és biztosított mindenkit afelől, hogy ha meghallgatjuk a kiállítás szervezőjének, a vajdasági magyar dr. Berényi (Berenji) Jánosnak negyven perces előadását, akkor mi is csodálatosnak fogjuk tartani. Még a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumot képviselő úr nyitóbeszédét is végig kellett hallgatni, mielőtt végre rátérhettünk a lényegre, erre a különleges zöldségnövényre.

Az FVM-es úriember kitért arra, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű egy ilyen múzeumot üzemeltetni, ezért kell a libanapokhoz, a mangalicafesztiválhoz és a most szombati virágnyelv fesztiválhoz hasonló eseményeket szervezniük.

Dr. Berényi János, a sugárzóan lelkes kukurbitológus (tökkutató), akinek még a nyakkendője is tökmintás volt, óriási hévvel kezdett bele az előadásába a Richard Clayderman legnagyobb slágerei aláfestésével. Ezt a Berényi Jánost nem a onnan lehet ismerni, hogy a GYESEV volt elnöke, hanem hogy 2006-ban neki volt a legnagyobb töke a nagydobosi, nemzetközi tökfesztiválon: egy 183 centis sütőtökkel nyerte el a „Fesztivál legnagyobb töke” címet.Tök.

A tudományág fejlődik, hiszen a 2008-as nagykikindai tökfesztiválon már 250 centi volt a leghosszabb.

Növénytan

Dr. Berényi a szerbiai Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos kutatója, nemzetközileg elismert szaktekintélye a lopótök (Lagenaria siceraria) etnobotanikájának és kultúrtörténetének. Hosszú évek gyűjtő- és kutatómunkája eredményeként állította össze tudományos-ismeretterjesztő kiállítását a lopótökről. Lopótökből való hangszereket, dísztárgyakat, használati tárgyakat láthatunk, és a szórólapon ígérik, hogy megismertetnek a "lopótök erotikai vonatkozásával".

A tök (cucurbita) Amerikából került az óvilágba, de a legnagyobb kukurbitológus, Thomas Whitaker szerint Afrikából indult hódító útjára. A tök a tökvirágúak rendjébe, és a kabakosok családjába tartozik, fajtái a spárgatök, a sütőtök, laskatök, a cukkini vagy a pattiszon. Ezek a tökök sárgán virágzanak, innen ered a nóta, hogy sárgán virágzik a tök, lassan hazadöcögök, vagy az a közmondás is, miszerint sárgán virágzik a tök, meghal, akit megütök.

Pszichedelika

A nap sztárja, a doktor szíve csücske, a lopótök viszont nem a cucurbita nemzetségbe tartozik, hanem a lagenariába és virágja sem sárga, hanem fehér. A lopótökre legelterjedtebb magyar elnevezése nem annyira szerencsés, a kutató szerint alakja miatt jobban illik rá a többi neve, a butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök vagy flaskatök, az angol elnevezése - bottle gourd - is palackalakjára utal.

A tökkutató elmondta, hogy régen az élet minden területén nagy szükség volt a tökre, és ekkor felcsendült Rod Stewart: Sailing című számának okarinaváltozata. Egy rasztás és egy autentikus magyar népművészetis férfi lopótököket szólaltatott meg hangszerként, némelyiknek majdem olyan perverz volt a hangzása, mint a kinézete.

Még Titó is szerette a tököt, és ezt egy fényképpel bizonyította az előadó a Für Elise című számra. A tök formavilága fantasztikusan sokszerű, kabakja lehet bordázott vagy varcsos is, a hosszúkás kolbásztököt különösen a hölgyek szeretik. Edényt ebből ugyan nem készíthetnek, mint az öblösebb fajtákból, de valamire biztosan jól jön a ház körül.

Egészséges erotika

A meghívóban ugyan szerepelt, hogy a tök erotikus vonatkozásait is felfedik majd, de ebben a részben kicsit csalódnunk kellett. Arra, hogy az ókorban vibrátorként használták-e a tököt, vagy esetleg a férfiak is maszturbáltak vele, sajnos csak homályosan célozgatott a kutató, de ő nem erre gondolt az erotikus vonatkozásnál. Szerinte a willendorfi vénusz azért volt termékenységi szimbólum, mert lopótökformája volt, és őt a csinos női fenekek is a növény konvex, domború alakjára emlékeztetik. A lopótök falluszoid formája pedig egyértelműen a férfi nemi szervre hasonlít, és itt bezárul a kör.

Hogy a töknek bibliai vonatkozása is van, azon már végképp nem lepődött meg senki. A Jónás könyvében olvasható tökvonatkozás („de másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt és elszárada”) Berényi számára azt fejezi ki, hogy az isten a tökkel szeretni akarja az embert, nem büntetni. Majd később nem átallott kijavítani magát, mivel brit tudósok később bebizonyították, hogy az valójában nem tök volt, hanem ricinus.

A múzeum falain belül tomboló pajzánság a nyugodt nyugdíjasokat nem igazán izgatta fel, maximum a lopótökből készült péniszkupak. "Az itteni hölgyek kérdezték, de még mindig nem tudtam választ adni, hogyan pisilnek a bennszülöttek a péniszkupakban" - mondta Berényi amolyan Dr Bubós slusszpoénként, volt is nagy kuncogás. "Ez nagyon jó volt, nagyon szellemes" - mondták kifele a sokat látott nénik.

Mielőtt a kiállítóterembe beléptünk, pálinkát és sört szervíroztak tökedényekből, hogy még jobban rácsodálkozhassunk a plafonról lógó tökökre, és szponzoruk, a tökmagot is gyártó Mogyi termékeire.