95 km-re látszik a világ legmagasabb épülete
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Életmód cikkek
2010 első munkanapján, hétfőn adták át a világ legmagasabb lakóépületét, a Burdzs Dubajt, amely rekordok egész sorát döntötte meg azonnal. És amelyet a világ egyik része a mérnöki teljesítmény, a másik része az emberi butaság és önhittség csúcsteljesítményeként tart számon. Míg az utóbbival kapcsolatban a megérzéseinkre kell hagyatkoznunk, az előbbi vonatkozásában adatok sorával tudjuk elkápráztatni olvasóinkat.
A Burdzs Dubaj olyan felhőkarcoló, amely még az őrült ingatlanberuházásairól, például a pálmát formázó, mesterséges szigetcsoportról vagy a fedett sípályákról ismert Dubajban is megállítja egy pillanatra az őslakosokat.
Az épület pontos magasságát az átadás pillanatában jelentették be: a Burdzs Dubaj legmagasabb pontja 828 méteren van.
A felhőkarcoló-versenyben ez olyan, mintha Michael Schumachert hirtelen két körrel nyomná le egy frissen nevezett versenyző.
A megnyitó megmozgatta egész Dubajt, több ezres tömeg gyűlt össze a felhőkarcoló körül, ahol azt is bejelentették: az épület Kalifa ben Szaid al-Nahajan sejk uralkodóról kapja új nevét, miszerint Burdzs Kalifa.
Vertikális falu
A Taipei 101 nevetséges 505 méteres magasságával volt eddig a világelső. A Burdzs Kalifa központi liftaknája magasabb, mint az eddigi rekorder. A 160 emeletes épületben található egyúttal a világ legmagasabban elhelyezkedő lakószintje, a világ leghosszabb liftje és a világ legmagasabb nyitott kilátója.
A 95 kilométerről látható monstrumot öt év és három hónap alatt építette fel 75 ezer munkás. A város 1,5 milliárd dollárt tett bele új szimbólumába.
A Burdzs Kalifa valójában nem is felhőkarcoló, hanem egy falu. Csúcsformában 12 ezer ember él vagy dolgozik majd itt. A toronyházban, már ha egy hegy magasságú tüske háznak nevezhető, 1044 luxuslakás és 49 szintnyi luxusiroda kapott helyett.
Az elsőtől a nyolcadik emeletig nyílik a világ első Armani Hotelje, a kilencedik és tizenhatodik emelet közt a luxuscég rezidenciái lesznek.
A 43., a 76. és a 123. emeleten alakították ki a találkozóhelyeket, ahol a lakosok összefuthatnak, társaloghatnak, vásárolhatnak a luxusboltokban. Ezen a három emeleten vannak az uszodák és a fitnesztermek is.
Az épületben később nyílik még öt hotel, egy pláza és 1200 további bolt. Egy olimpiai sztenderdek szerint épült pályán lehet majd korcsolyázni is. Kellemesen elfáradva egy megaakvárium falai közt sétálhatunk el a legközelebbi étteremhez, amiből összesen 150 lesz a vertikális faluban.
A világ legmagasabb, a turisták előtt is nyitott kilátója a 124. emeletre került. A legfelső szintekre az irányító- és műszaki funkciókat zsúfolták be. Talán azért, mert ahogy a népszerű Youtube-videóból is nyilvánvaló, ilyen magasságból már tisztán látszik: a luxus csúcsaként hirdetetett Dubaj valójában sivatag néhány betontüskével.
Az épületet szakaszosan adják át. Az első lakók a megnyitót követő hónapban költözhetnek be. Jelenleg az eligazító séták zajlanak, ahol a beruházó végigvezeti a szerencsés vásárlókat a házban. A kilátó február 5-től látogatható.
Betonliliom
Egy ekkora épület nemcsak a milliárdosokat kápráztatja el rekordokkal, hanem az építészeket is. A felhőkarcoló-tervezésben elismert amerikai építész, Adrian Smith speciális alaprajzzal előzte meg, hogy a 800 méteres épület ne legyen később egy nagyon hosszú cső a sivatag homokjában.
Míg a sorban következő legmagasabb épületek egyszerű négyzetes alaprajzúak, a Burdzs Kalifa talapzatánál háromcsúcsú csillagra vagy egyenlő szárú ipszilonra emlékeztet. Az organikus forma a PR-anyagok szerint a Közel-Keleten népszerű liliomféle virágzatának felépítését követi. Bármi a valóság, az épület struktúrája az esztétikán túl a stabilitást is szolgálja.
A Burdzs Kalifa a központi torony körül emelkedő, egyre rövidülő tornyok rendszeréből áll. A tornyok egymást támasztják. Méretük minden oldalon különbözik, megakadályozva, hogy egy szinten összegződjön a különböző irányú szelek nyomása. Az alapot hatalmas betonágy alkotja, amit 192 darab, 50 méter mélyre ásott oszlop stabilizál.
Az épületet a felső végén 200 méteres acéltüske teszi teljessé. A négyezer tonnás, teleszkópos acélárbocot az épület belsejében szerelték össze, onnan tolták ki.
Liftrekordok
Meglepő módon a további rekordokat a liftek rendszerével állította fel az épület. A Burdzs Kalifában 57 lift és nyolc mozgólépcső üzemel. Mivel a tervezők úgy gondolták, a lépcsőket viszonylag kevesen fogják használni, aprólékosan kidolgozott liftes infrastruktúrát alakítottak ki a 12 ezer állandó lakó és a várhatóan nagyszámú látogató számára.
A földszintről induló expresszliftek az épület meghatározott régióiba emelkednek. A csomópontokon a közelben található végcéljához liftezhet a kedves utas. Itt csakúgy, mint egy pályaudvaron, boltok, kávézók és újságárusok üzemelnek.
A kilátóig tévével felszerelt, 12-14 utast befogadó, kétszintes látványliftek szállítják a turistákat. A normál liftek 9 métert emelkednek másodpercenként, a látványlift 10-et.
A bonyolult átszállási struktúrát számítógépes rendszer segíti. Az utasok érintőképernyőn jelölhetik meg a célállomást, és a rendszer ahhoz a lifthez irányítja őket, amelyik a leggyorsabban megy a vágyott emeletre, vagy legalább annak közelébe.
A környezetvédők háborognak
Bár az épület fejlesztője, az EMAAR kiemeli a Burdzs Kalifa környezetkímélő megoldásait, az alacsony energiafelhasználású épületek hívei szerint a felhőkarcoló a világ legpazarlóbbjai közé tartozik.
Napi vízfelhasználása 964 ezer liter, és csak a hűtéshez 10 ezer tonna folyadékot keringetnek. A hivatalos kommunikáció hangsúlyozza: a hűtővíz jó részét összegyűjtik, és a felhőkarcoló körüli parkban használják fel. Ám a felhasználás egy 30 hektáros sivatagi tó folyamatos táplálását és egy 200 méteres sugármagasságú szökőkút működtetését jelenti. Amelyek valóban nem a környezet megóvását, hanem a további rekordhajhászást szolgálják. A Las Vegas-i szökőkutak tervezését is végző cég alkotása 50 emeletes ház magasságáig lövi fel a vízsugarat.
Csőd vagy siker?
Az állami tulajdonú EMAAR szerint a Burdzs Kalifa már most üzleti siker, minden szintet eladtak és kiadtak. A helyi viszonyokat ismerő informátorok ugyanakkor figyelmeztetnek: ez a közel-keleti beruházásoknál a sikerkommunikáció része, amely sokszor nem fedi a valóságot. Jellemző módszer, hogy az ingatlanokat papíron adják el ingatlankereskedő cégeknek, akik mint első tulajdonosok árulják a valójában még lakatlan területeket.
A pozitív kommunikációra biztosan szükség van. Alig egy hónapja még attól tartottak a befektetők, hogy Dubaj csődbe megy. Az állam novemberben azzal sokkolta a világot, hogy harmadik legnagyobb állami vállalata, a Dubai World bejelentette, 59 milliárd dollárt kitevő fizetési kötelezettsége elhalasztását kéri. Emiatt az elemzők megkérdőjelezték az állam gazdasági modelljét, amelynek markáns eleme, hogy hatalmas hiteleket vesznek fel grandiózus építkezésekre. A most átadott torony azonban segíthet visszaállítani a világ bizalmát.
A Dubai World egyike a három nagy állami vállalatnak a Dubai Holding és az Investment Corporation of Dubai mellett. A cég tulajdonosa az állam, amely megalapítása óta nem garantálja a vállalat hiteleit. Amikor a vállalat bajba került, zuhanórepülésbe kezdett a dubaji tőzsde, és globális piacra is hatással volt a bejelentés, szinte valamennyi börze megérezte a dubaji válságot.
Dubajt végül Abu Dzabi húzta ki a csávából az utolsó pillanatban. December közepén (aznap, amikor 3,5 milliárd dollárnyi iszlám kötvény is lejárt volna) bejelentette, tízmilliárd dolláros segítséget nyújt Dubajnak, amelyből az emirátus törlesztheti a Dubai World adósságainak egy részét. Az Abu Dzabitól érkező pénzügyi segítség mellett az Egyesült Arab Emirátusok jegybankja is bejelentette, kész a helyi bankoknak támogatást nyújtani. A hír hatására a dubaji tőzsde is stabilizálódott, sőt 14 hónap óta nem látott emelkedésbe kezdett. Az állam azóta a kitettség átsrtukturálásáról folytat tárgyalásokat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
