Rudolf
2 °C
13 °C

Sok pia és még több szex

2014.04.11. 17:40
Egy magyar hostel, a Király utcai Wombat's nyerte el nemrégiben a világ legjobb extra nagy hostelének járó díjat a Hostelworld szavazásán. De nem csak a Wombat's kapott jó értékelést, a legtöbb magyar hostel jól szerepel, szeretik a turisták a magyar szállásokat mert olcsók és tiszták. Hiába azonban a turisták egyre nagyobb száma, ma már nem olyan jó üzlet hostelt nyitni, túlkínálat van ebből is, mint a romkocsmákból. Nagy a verseny, és csak kevesen tehetik meg, hogy nem fogadják a mindent összehányó, angol legénybúcsús csapatokat.

Rengeteg hostel nyílik Budapesten, de nem azért, mert annyira jó a helyzet Magyarországon, hanem éppen azért, mert nagyon rossz. A turizmus az egyetlen ágazat, ami még úgy, ahogy működik, ezért próbál meg mindenki ebbe fektetni – vélték egyöntetűen informátoraink, amikor a budapesti hostelhelyzetről kérdeztük őket.  „Tavalyig tartott úgymond az aranykor, addig nagyon jó dolga volt a hosteltulajdonosoknak, 2013-ban azonban beindult a boom, és hirtelen mindenki hostelt nyitott. Elterjedt, hogy ez egy tuti üzlet, de azért ez koránt sincs így, hiszen rendkívül sok a járulékos fix költség, ráadásul ez egy szezonális dolog, májustól szeptemberig jól pörög, utána semmi” – mondta el az egyik hosteltulajdonos, aki nem kívánt a cikkben névvel szerepelni. Szerinte nem tett jót a magyar kis hosteleknek az sem, hogy bejöttek a több száz ágyas, nemzetközi hostel-láncok is – mint amilyen a Wombat's is –, amelyek méretükből adódóan sokkal költséghatékonyabban tudnak működni.”

„Mindenki azt emeli ki, hogy a legfontosabb a tisztaság és a kedves személyzet, de ez sajnos nem elég, legalább ilyen fontos az árakkal való trükközés” – mondta el névtelen informátoruk. Sok hosteltulajdonos egyébként hozzá hasonlóan nem szeretett volna névvel, címmel szerepelni a cikkben. A kiélezett helyzet miatt van, aki üzleti titkait félti, de olyan is akadt, aki a magyar vendégektől szeretné magát távol tartani, sokszor ugyanis a magyarok a problémásabbak. 

Nem tuti biznisz

Gyorsan kiábrándít minket Fülöp Sándor, a Maverick hostel egyik tulajdonosa is, aki szintén azt hangsúlyozza, már régen nem a hostel a tuti biznisz: „Budapesten több, mint 200 hostel van, ugyanannyi, mint Prágában, vagy Bécsben, csak éppen ott kétszer-háromszor annyi turista fordul meg egy évben, mint nálunk.”

Fülöp szerint nagyon telített a piac, ezt mindenki érzi, aki a szakmában van, egyre nehezebb megtölteni a szállásokat, és egyre nyomottabb árakkal kell dolgozni. „Idén januárban 10-15 százalékkal voltak olcsóbbak az áraink, mint tavaly. Hét euróért már ágyat lehet kapni egy éjszakára, ez a többi európai fővároshoz viszonyítva hihetetlenül olcsó ár. Érezhető a piacon egyféle pánik hangulat, és igyekszik mindenki egyre lejjebb menni az árakkal.” Ő úgy látja, sokan szinte kényszervállalkozóként indítanak hostelt, ami úgy, ahogy elműködik. Ezt mutatja az az adat is, hogy a hostelek 90 százaléka lakáshostel, azaz valaki kibérel egy nagy lakást, és – sokszor nem is legálisan – saját maga üzemelteti.

Róna András, aki több budapesti hostel tulajdonosa szintén úgy véli, hogy hihetetlen túlkínálat van Budapesten, rengetegen vannak, „akik betesznek a nagymama lakásába egy emeletes ágyat, aztán várják a vendégeket”. De szerinte ez egy roppant demokratikus műfaj, hiszen rengeteg internetes fórumon lehet értékelni a szállásokat, és a rosszak nem maradnak életben. Ő úgy számol, a jelenlegi budapesti hostelek nagy része kihullik majd ki. 

A már említett Maverick hostelt öt éve nyitották, és tavaly nyílt meg mellé a Maverick City Lodge, amiben már 160 ágy van, és sok a kétágyas privát szoba, mert Fülöp szerint egyre inkább ezekre van igén (ennek ára szezontól függően 30-70 euró). Egy hatágyas szobában holtszezonban már 7,5 euróért kapunk ágyat, ehhez jár zárható szekrény, wifi, a konyhában ingyen tea és kávé – ezek mind olyan dolgok, amikért egy nyugat-európai szálláson fizetni kell. A Maverick Lodge-ban ráadásul az ágyak is úgy vannak kialakítva, hogy egy függönnyel teljesen el lehet szeparálódni, az új Maverickben gyönyörű a dizájn és a berendezés, semmi kollégiumi hangulat nincs.

Hosszú a holtszezon

Ez már kevésbé mondható el a Király utcai Wombat's Hostelről, ami egy osztrák hostellánc pesti tagja, és februárban elnyerte a Hostelworldtől a világ legjobb nagy hostelje címet. Mivel ez egy óriási, 460 ágyas hostel, szinte eltéved benne az ember. Puskás Veronika, a pesti Wombat's vezetője nem ért egyet a kis hostelek panaszával, miszerint ők elveszik előlük a vendégeket, hiszen szerinte két teljesen különböző műfajról van szó. Aki szeretne visszavonulni és csendben lenni, az eleve nem jön egy ilyen nagy hostelbe, és ez fordítva is igaz. Ráadásul nekik is nagy versenytársat jelentenek a kis lakáshostelek, és az interneten hirdetett apartmanok, amik jóval olcsóbbak tudnak lenni, hiszen nagy részük nem is legális. De abban ő és Fülöp Sándor is egyet értenek, hogy hosszú távon nem fog tudni ennyi hostel megélni Budapesten, és a nagyobbaknak könnyebb lesz életben maradni, hiszen könnyebben átvészelik a holtszezont.

A Wombat's például télen csoportok fogadásával igyekszik megtölteni a szobákat, több utazási irodával, és külföldi középiskolával is kapcsolatban állnak, sőt idén februárban náluk szálltak meg a Budapesten megrendezett jojó-eb versenyzői is, így szinte telt házat tudtak produkálni. Április végétől pedig már most sincs egyetlen szabad ágyuk sem. A hostel tulajdonosok úgy gondolják, megéri nyitva lenni télen is, még akkor is, ha épp hogy kitermelik a működési költséget, hiszen ilyenkor jobban tudnak foglalkozni a vendégekkel, ami által nagyon jó referenciákat és értékeléseket lehet begyűjteni. Hosszú távon tehát a téli pangás vendégeket hozhat nyáron. A legtelítettebb időszak azonban továbbra is a Sziget, a Forma–1 és a szilveszter.

Holnap hajnalig

„Több buli, több szex, több alkohol” – így összegezte névtelen informátorunk azt, hogy nagyjából miben is különbözik a hostel a hoteltől. Emellett persze van számos más különbség is, főként az, hogy egy hostelben nem csak szobát, hanem ágyat is lehet bérelni. Emellett jellemzően egy hostelben általában kevesebb ideig maradnak az emberek, Budapesten átlagosan 2-3 napot, nagyon magas a magányos utazók száma, akik egyedül járják Európát, azok szinte kivétel nélkül mindig hostelben szállnak meg, hiszen ott lehet a legjobban ismerkedni, társaságra lelni.

Puskás Veronika szerint azonban a hostelt nem csak az különbözteti meg a hoteltől, hogy olcsóbb, hanem az is, hogy közösségi élményt ad. Azt, hogy ők díjat nyertek, és ennyire magasan jó az értékelésük annak is köszönhetik, hogy mindent megtesznek azért, hogy ott tartsák a vendégeket maguknál, ami nem könnyű, hiszen a Wombat's a Gozsdu udvarral szemben van. Nekik még saját bárjuk is van, ami a hostelek esetében ritka. „Moziesteket szervezünk, meghívunk zenekarokat koncertezni és főzőesteket is szervezünk. Szerencsére elég nagy a konyhánk, és a magyar ételek főzése eddig nagy sikert aratott.” De Fülöp Sándor is hangsúlyozta, hogy mindig igyekeznek programot szervezni, hiszen úgy vették észre, hogy a náluk megszálló vendégeknek igényük van erre. Azért jönnek hostelbe.

Azt Fülöp Sándor és Puskás Veronika is hangsúlyozta, hogy hostelbe sokszor ismerkedni jönnek az emberek, és olyan közösségi élményekért, ami akár életre szóló is lehet. Névtelen forrásunk azonban inkább a hajnalig tartó bulit hangsúlyozta.

Csak angolokat ne!

Míg sok budapesti hostel, köztük a Maverick is, igyekszik kiszűrni az angol legénybúcsúsokat, vannak szállások, amelyek kifejezetten erre a trendre álltak rá. Fülöp Sándor elmondta, ők már nagyon erősen szűrnek, ha azt látják, hogy egyszerre több brit férfitől érkezik foglalás azonnal rákérdeznek, hogy legénybúcsúsok-e és ha igen, nem fogadják őket. Elképzelhetetlen rombolás marad utánuk ugyanis, a sokat megélt hosteltulajdonosok szerint rekord idő alatt, azonnal lerészegednek majd mindent összehánynak és összehugyoznak.

Számos olyan hostel van azonban, amelyik kifejezetten partihostel néven fut, mint például a Granddió, ami „a partiállatok játszótereként” hirdeti magát. Ők együtt is működnek a Wombat's-szal, hogy azokat a turistákat, akik kifejezetten a nagy bulikat keresik, irányítsák hozzájuk. "Minket ezek az emberek nem zavarnak, sőt kifejezetten őket keressük" - mondta el Róna András, a Granddió tulajdonosa, aki szerint nekik nagy szerepük van abban, hogy Budapest ilyen kedvelt turistacélpont lett, hiszen főként az ő partihosteljeikben megszálló fiatalok vitték hírét annak, hogy ez milyen jó város. Ő is úgy gondolja, hogy a hostelbe érkező turisták közösségi élményre vágynak, és ez náluk olyan jól sikerül, hogy az átlagos két éjszakával szemben a Granddióban hetekig, sőt hónapokig maradnak a vendégek. Érdekesség, hogy jelenleg a Granddió minden alkalmazottja valamelyik volt vendégük, aki még a magyarországi munkavállalói engedélyt is kiváltotta azért, hogy itt maradhasson Budapesten. 

Már rég nem csak angolszász és francia turisták uralják a pesti turista életet, minden forrásunk arról számolt be hogy hihetetlenül megnőtt a brazil vendégek száma, pedig eddig ők szinte nem is voltak mérhetők. Ennek oka valószínűleg az a kiterjedt ösztöndíj program, aminek keretében a brazil állam 100 ezer brazil diáknak biztosít lehetőséget európai tanulmányokra. Magyarországra idén majdnem ötszáz brazil diák érkezik. A másik gyorsan növekvő réteg az ázsiai turistáké, főleg a dél-koreai és a kínai turisták száma kezd nőni. A Wombat's-ban erre már fel is készültek, külön kínai reggeliztető lányuk is van, hiszen a kínai turisták többsége nem beszél angolul.

„Mi a wifikód?” – Puskás Veronika szerint mindenkinek ez az első kérdése, aki megérkezik, a második pedig az, hogy hol a Szimpla. Egy esetleges csendrendelet, és a kocsmák nyitva tartásának szabályozása egészen biztosan keresztbe tenne az egész budapesti turizmusnak, hosszú távon valószínűleg tönkre is tenné, vélték informátoraink. Mindenki hangsúlyozta azonban, nem igaz, hogy csak a buli miatt jönnek ide, bár tény, hogy a romkocsmákat mindenki keresi.

Azt egyébként minden hostel tulajdonos alátámasztotta, hogy Budapestet imádják a turisták. "Öt év alatt én nem beszéltem még olyan emberrel, aki ne lett volna Budapesttől elájulva” – mondja Fülöp Sándor, és Róna szerint is minden vendég úgy távozik tőlük, hogy ez a világ legjobb városa.