Egy kiló lisztet kérek! Jó, de mibe?

Berlinben tavaly nyílt ez első csomagolásmentes üzlet, ami annyira elképesztően jól néz ki, hogy én például azonnal ráizgultam. Hatalmas választékot lefedve lehet szinte mindent megvenni úgy, hogy semmilyen hulladékot nem termelünk. Én utálom, hogy állandóan mindent ki kell dobni, hogy hatalmas dobozokba csomagolnak olyan dolgokat, amik egy kis papírzacskóban is elférnének, és hogy a szelektív hulladékgyűjtés sulykolásával mindenkivel elhitetik, hogy a hulladékkal semmi baj, hiszen újrahasznosítjuk, aztán kész. Holott az újrahasznosítás egy újabb gyártási folyamat, a végtermék meg sokszor vitatható. Egy ásványvizes palackból például soha többet nem lesz újra palack, maximum lábtörlő vagy polárpulcsi. Na de kinek kell annyi polárpulcsi?

Nagyon megörültem ezért, hogy itthon is nyílt egy ilyen üzlet, a NoPack, bár egyelőre csak Budaörsön, de állítólag máris sokan másolnák a példát. Tény hogy egy ilyen vásárlásra tudatosan kell indulni, és ha az ember egy sima boltba megy, hajlamos erről elfeledkezni. Ha viszont olyan boltba megyünk, ahol tutira nincs semmi csomagolva, akkor jobban felkészülünk rá. Én vittem üvegeket, zacskókat és dobozokat is, és meg is töltöttem őket. A vásárlás úgy zajlik, hogy az ember szépen leméreti a dobozokat meg az üvegeket, kap rá egy kis matricát a csomag súlyával, aztán elkezdi telepakolni.

A befőttesüvegbe tettem lisztet, kuszkuszt egy harmadikba pedig akácmézet, amit egy nagy tartályból csorgatnak az üvegbe. A dobozokba pékáru, és rizs került, a magammal vitt zacskókba mazsola, aszalt szilva és csoki. Így végül is tényleg úgy nyomtam le egy vásárlást, hogy nem keletkezett közben hulladék.  Egyetlen kis vásárlással megspóroltam legalább egy kilónyi szemetet, szuper!

Nagyon hiányoltam azonban a tejtermékeket, hiszen egy lisztes zacskó sokkal kisebb hulladékot képez, mint a nagy tejes dobozok, nem beszélve az ivójoghurtokról, amit a gyerekeim literszámra vedelnek, és ezeket kizárólag műanyag palackban árulják. A tulajdonos, Monostori-Kalovits Márk azt mondta, valószínűleg kecsketej lesz majd pár hét múlva, illetve a tervek szerint kukoricacsíra és olívaolajat is lehet majd kapni kimérve, ami szintén jó hír, hiszen az olajosüvegeket még csak újrahasznosítani sem lehet.

Elsőre egy picit csalódás volt a budaörsi üzlet, bár tény, hogy a cél nemes, és valahol ugye el kell kezdeni. Nekem az volt a fejemben, hogy mindent megkapok majd, amire szükségem esz, de a kínálat egyelőre meglehetősen korlátozott, bár nyilván bővül majd. De talán jobb lett volna eleve úgy megnyitni, hogy egy széles választékkal sok vevőt oda tudnak szoktatni.

Két kisebb bajom volt: az egyik, hogy egyelőre éppen azokat a dolgokat lehet kapni, amiknek a csomagolása talán kevésbé terheli meg a környezetet, a másik hogy kevés olyan dolgot láttam a kínálatban, amiket nem kapnék meg az egyre szaporodó termelői piacokon. Tény, hogy egy piacon automatikusan adják a zacskót, de ha valaki megszállott, mint egy kicsit én is, az a piacra is viszi magával a zacsikat, a tojástartót meg a kosarat. Mivel nekem eddig is ez volt az alap, így nem jelentett nagyon újat egy ilyen bolt. Nagyon jó viszont, hogy vannak fűszerek, hiszen ezeknek tényleg nagyon környezetszennyező a csomagolása. Itt viszont kicsi üvegcsékbe vehetünk kimérve a 40 féle fűszerből annyit, amennyit mi akarunk. Vettem is gyorsan pár deka curry-t.

Egy fecske nyilván nem csinál nyarat, de arra nagyon jó ez az üzlet, hogy legalább felhívja arra a figyelmet, hogy úgyis lehet vásárolni, ha nem gyömöszölünk mindent külön zacskóba. Biztosan nagyon sok embernek új ez az élmény, a tulajdonosok szerint sokan csak toporognak, amikor el kéne tenni valamibe a kenyeret meg a kiflit. Egyrészt sok ilyen bolt kéne még, másrészt viszont jó lenne, ha ez lenne az alap. Csak Magyarországon naponta másfél millió nejlonzacskó kerül forgalomba, és évente másfél milliárd műanyag palack. Ha csak annyira sikerülne rászoktatni az embereket, hogy hordjanak maguknál zacskót, máris sokkal előrébb tartanánk. 

NoPack Budaörs, Szabadság út 88.