Kezdem egy gondolatkísérlettel: próbáljon visszaemlékezni, hogy mennyi Levi's-logós pólót látott a nyáron, Magyarországon vagy külföldön, fesztiválon vagy sétálóutcában, buszon vagy villamoson vagy HÉV-en, fiatalon, idősen, középkorún. Hányszor jött szembe fehér vagy szürke alapon, piros vagy szürke vagy kék vagy snoopys logóval ugyanaz a póló: egy denevérszerűség formán vastag betűkkel ráírva, hogy L E V I ' S. Lehet, hogy egy sem fog az ember eszébe jutni kapásból. Én viszont június óta azzal szórakozom, hogy számolom minden egyes nap. Június óta jártam Londonban, Karlovy Varyban, a Sziget Fesztiválon, a belvárosban, a bulinegyedben, a külvárosban, más megyékben, és arra jutottam, hogy
a Levi's póló ott van mindenhol,
és valahogy olyasmi az egész jelenség, mint a Brian élete egyéniségei: mind különbözőek, mondják egyszerre. A számolásban odáig jutottam, hogy egy nap 15 darab különböző szembejövő ugyanolyan póló volt a maximum. A minimum az kettő volt. A legsúlyosabb az volt, amikor egy háromfős baráti társaságon kettő ugyanolyan Levi's-logó volt. Most próbáljon meg nyitott szemmel sétálni az utcán, és figyelje a pólókat. Amikor ezeket a mondatokat írom, éppen zuhog az eső, de várjon addig, amíg kisüt a nap. Sétáljon a kiskörúton. Figyeljen. Lesznek másfajta Levi's pólók (a második leggyakoribb az, aminek a szövege úgy néz ki, mint egy futurista képre írt tipográfia), lesznek másfajta logós pólók, de a legnagyobb arányban a sok vörös denevér fog szembejönni.
És nem tudom, hogy miért.
Vagyis egy kicsit igen. A logót még 1967-ben hozták létre a minden gatyájukon fityegő függőleges, piros márkajelzés, valamint a hátsó zseb steppelése alapján. Hivatalos elnevezése a batwing, azaz a denevérszárny, bár a hivatalos sajtószöveg alapján senki sem tudja pontosan, hogy ki és mikor nevezte el így. Először a legismerősebb, fehér alapon vörös változatot dobták piacra, aztán variáltak az alapszíneken és a logókon is. A logót 2011-ben egységesítették, egy akkori videóban a cégnél dolgozó Robert Hanson globális márkafelelős elmondta, a cég célja az volt, hogy egy globálisan felismerhető, értelmezhető, és megjegyezhető logót hozzanak létre, ami tulajdonképpen sikerült is, mert most itt vagyunk hét évvel később és éppen egy cikket írok róla. mivel a cég imidzsét az határozta meg, hogy aranyásók számára készítettek strapabíró nadrágokat, ez sokszor hátráltatta náluk a megújulást, úgyhogy muszáj volt valami radikálisan újat készíteni. Még ha a márkára jellemző gombokat, varrást, és a nadrág hátulján található címkét meg is tartották.
A logó 50. születésnapjára írt sajtóközleményben a Levi's büszkén jelentette ki, hogy 2017 első félévében hárommillió darab ilyen logós pólót adott el. Egy ilyen póló átlagára 4000 és 7000 forint között mozog, úgyhogy ki lehet matekozni, hogy a saját brandjét erősítő, valószínűleg fillérekből elállított tömegpóló mennyi bevételt hozhatott az anyacégnek. Főleg azért, mert az emberek önként veszik fel, legalábbis én még egyik szembejövő ember arcán sem láttam azt, hogy utálná a pólót, amit hord. Bár még sosem figyeltem meg azt, amikor két ugyanolyan pólót hordó ember szembetalálkozik. Vajon biccentenek, mint a motorosok?
Azt szerettem volna megkérdezni a Levi'stől is, hogy 2018-ra ez az eladási szám hogyan változott, mert ha Budapest utcáin ennyire feltűnő a jelenség, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy a statisztika alapján minimum megnégyszereződtek az eladások. Sajnos két hónapnyi levelezés után sem tudtam meg semmi konkrétat.
Úgyhogy megkérdeztem egy szakértőt a cég helyett. Az érdekelt főleg, hogy mi a nyavalyáért akarnak emberek egyáltalán olyan ruházatot hordani, amin óriási betűkkel olvasható a logó, és gyakorlatilag két lábon járó reklámtáblái lesznek a Levi'snek. „Nem kell az embereket rávenni, hogy magukra húzzák a lógós pólót. Önként és vidáman bújnak ilyen ruhákba. Főleg olyan márkák darabjaiba, melyekhez még csak bankot sem kell robbantani vásárláskor” – írta a kérdésemre Kökény Nikoletta, a stylist, valamint a Glamour divatszerkesztője.
DHL logó?
A grúz származású Demna Gvasalia – aki egyébként a Balenciaga kreatív igazgatója is – 2018 elején dobta a piacra a cégének DHL-logóval ellátott pólóit, amin igen, a futárcég márkajelzése volt. Egy póló 200 dollárba került. Szinte azonnal elkapkodták.
Kökény elmondta, hogy a logós pólók elterjedése a nyolcvanas évekből származik, amikor a logó a márka szimbolikus és megingathatatlan arculata volt, de a hatalmas trend a hamisított darabok elterjedésével cikivé vált a 2000-es évek elejére. A jelenség viszont 2016 tavaszán újra feltűnt, amikor a Vetements tervezője, Demna Gvasalia menővé tett olyan logókat, amikről nem feltétlenül a divat vagy a stílus juthat az eszünkbe. Ilyen a DHL-logó, amit aztán olyan nagy divatházak is követtek, mint a Gucci, a Dolce&Gabbana vagy a Givenchy.
A piac most annyira telített, hogy ez akár a logó vesztét is jelentheti, és saját sikere áldozatává is válhat
– mondja Kökény.
Na de hogy jön ide a Fila táska? Még 2011-ben (amikor újratervezték a Levi's-logót, hoppá) a Tesco indított egy matricás hűségkampányt, aminek során rendszeres vásárlások után potom pénzért, 2000 forintért lehetett venni egy Fila válltáskát. Arról azóta sem tudni pontos adatokat, hogy mennyi is fogyott ezekkel a táskákból, a Pénzcentrum akkori cikke meg nem erősített forrásokra hivatkozva több százezres, sőt, 1,2 milliós eladási statisztikát is emleget. A Levi's pólóval kicsit más a helyzet, itt nem két brand kapcsolódott össze, és nem kellett hűségprogram ahhoz, hogy az emberek aztán örüljenek annak a táskának, amit a gyártó valószínűleg áron alul kiszórt a raktárából. Emlékszem, milyen volt Fila táskák között járkálni Budapesten, és mindig sóhajtok nosztalgiából egyet, amikor egy kopott, szakadozó darab felbukkan a metró egyik utasánál. Kíváncsi vagyok, hogy 2025-re mennyi megkopott, elhasznált Levi's-póló lesz a turkálókban. És ahogy Kökény mondta nekem, „ez nem más, mint a divat ciklikus világa. "
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)