A Budai-hegység legjobb naplementenéző helye

Bár mindenki tudja, hogy közeleg a tél, még tökéletesen alkalmas az idő a szabadban alváshoz. Ehhez tiszta időben nincs is alkalmasabb hely a Csergezán Resort superior lakosztályánál a Budai-hegységben, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon.

Az önműködő naplementével rendelkező tetőterasz romantikus kikapcsolódást és felfrissülést nyújt pároknak, de igazi relaxálást biztosít üzletembereknek is egy fárasztó munkamegbeszélés után. A lakosztály kialakításakor nagy figyelmet fordítottak a vendégek kifogástalan pihenésére. Különálló hálózsák és felfújható aláfekvő biztosítja az exkluzív kényelmet, amelyhez tábori párna tartozik. A penthouse jellegű teraszon emellett helyet kapott egy saját high-end természetes panoráma-mozirendszer is a környező hegyekkel és a csillagos éggel a középpontban. Természetes klíma berendezés, 4G Internet-elérhetőség, piknik kosár (kolbász, paprika, hagyma és kenyér) is rendelkezésére áll a pihenésre vágyóknak. Ár: 0 Ft - olvashatnánk, ha a hely fent lenne a szálláshirdetések között. De nincs.

A kilátót könnyen el lehet érni Telkiből és Nagykovácsiból is a Budai zöld nevű turistaúton, azaz az abból kiágazó zöld Δ jelzésű turistaúton (az előbbi oda-vissza 13 km, az utóbbi 10 km hosszú), de más turistautak is felkanyarognak hozzá. Kisebb sétára, gyerekekkel inkább ez a táv az alkalmas verzió.

Azért említettem a Budai zöld utat, mert a 44 km hosszú turistaút külső, 20 km-es szakasza már valódi, egész napos túraútvonal több érdekességgel. Startjavaslat: a Hármashatárhegyi úton, a tavaly télen újjáépített Guckler Károly ösvény, Budapest egyik legszebb hegyi panorámaútjának elején. Guckler Károly erdőtanácsos, székesfővárosi erdőmester volt. Nagy érdemeket szerzett a budai hegyvidék erdősítésében. Ő építette ki az óbudai hegyek pompás Oldalútját, amit halála után róla neveztek el.

A következő hegy a Csúcs-hegy, a zöld ennek nyugati oldalában halad. A Csúcs-hegyet a középkorban Hegyes-hegy (Mons Hyges), illetve Csúcsos-hegy néven ismerték. A 18. században egyes térképeken Gercse-hegy (Mons Gercse) néven említik, a délnyugati lejtőjén fekvő egykori Gercse falu miatt. Birtokosa 1302-ben Gerchei László, Károly Róbert hűséges embere lehetett, akit királya és Vencel király összetűzései során emennek emberei egész háza népével együtt kiirtottak, a mészárlást (amint erről egy 1332-es feljegyzés tanúskodik) László egyetlen lánya élte túl. A később elnéptelenedett faluból mára csak az aprócska középkori templom maradt meg Pesthidegkút határában.

A Csúcs-hegy után a zöld együtt halad egy ideig az Országos Kéktúra vonalával, majd az Erdőföldek nevű lapálynál lépi át a főváros határát. Innen csak egy ugrás Solymár, és a határában álló solymári vár a Mátyás-dombon. A rom a térképeken Szarkavár néven is szerepel, ez azonban Ritter György helytörténész szerint ez egy szerencsétlen félrefordítás volt a Falkenburg (Sólyomvár) elnevezés magyarításakor. 2013-ban felépült a vár eredeti öregtornyát és a kapu feltételezett alakját idéző kilátótorony, ahonnan jó kilátás nyílik a Kevélyekre, a Pilis-tetőre és Solymárra is.

Solymárról kifelé fel kell kaptatni a Zsíros-hegyre, de a csúcs előtt a zöldről letérve, néhány perces úton megközelíthető a bánya felett nyíló Ördöglyuk-barlang. A Solymári-ördöglyuk a budai hegyek főváros határán túli legnagyobb kiterjedésű barlangja. Hévizek alakíthatták ki, erre utal a barlang labirintushálózatos, többszintes szerkezete, számos gömbfülkéje, és a meleg vízből lerakódott ásványok. Nagyméretű csarnokait gyakran egészen keskeny, úgynevezett gilisztajáratok kötik össze, több helyen pedig veszélyes, mély kürtőkön közelíthetők meg. A barlang bejárásáról és különleges termeiről bővebben ebben a posztban lehet olvasni.

Ide már közel van Nagykovácsi határa. Egy darabon együtt halad a három nagy budai túraút, a Zöld, a Kék és a Sárga útvonala. Ez már a Zsíros-hegy teteje. A Zsíros-hegy két részből áll: a Felső- és Alsó-Zsíros-hegyből, de a köztudat Zsíros-hegy néven az Alsót ismeri. 424 méter magas. Nevét onnan kaphatta egyes források szerint, hogy messziről nézve zsírrögökre emlékeztet.

Ez az 1930 körüli fotót nézve, nem is annyira elrugaszkodott elképzelés. Akkoriban a Zsíros-hegy tar kopasz volt, nem sokkal később fásították be. A három turistaút közös szakasza mellett állt régebben a Zsíros-hegyi turistaház is, aminek már csak a romjai vannak meg.

A Zsíros-hegyről a völgyben fekvő Nagykovácsiba vezet az út, a község neve arra utal, hogy itt a középkorban királyi kovácsok, vasművesek éltek. A központból kifelé keresztezi az út az Ördög-árkot, majd hamarosan odaértünk a Széltörés erdőhöz. Neve az 1924. június 14-én Páty felől erre végigsöprő, tornádó erejű szélvihar pusztításának emlékét őrzi. Akik az áldozatokat is követelő orkán elől megmenekültek, hálából egy tölgyfán szentképet helyeztek el. A Képesfa a Zöld túraút mellett áll.

Az erdő szélétől indul felfelé a Zöldre merőlegesen a zöld háromszög turistaút a Nagy-Kopaszra és a tetején álló Csergezán-kilátóra. A különleges alakú, vitorlát formázó kilátó 2004-2005-ben épült, 2006-ban adták át. Homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kereken 100 lépcsőn a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alsó szintje esőálló, ez leginkább azoknak fontos információ, akiket fent aludva elkapna a vihar. Nevét Csergezán Pál állatfestőről, grafikusról, Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveinek illusztrátoráról kapta, aki Telkiben töltötte utolsó éveit.

A kilátóból lefelé elcsorog az út az Anna vadászlak és Csergezán Pál erdei nyughelye mellett, majd a 422 méter magas Telki-hegyet észak felől kerülve beér a Budai zöld végállomására, Telkibe. A Budai zöldnek ezt a szakaszát még idén jártam be, részletes túrabeszámoló itt olvasható róla. A Budai zöld útvonala térképen (a sötétzöld, külső részről volt szó ebben a cikkben):

Ezek voltak tehát a családi és a normál túrák, de azoknak is van itt útvonal, akik ennél keményebb menetre vágynak. Solymárból indul a kis Szénáskör és a nagy Szénáskör teljesítménytúra, mindkettő a Csergezán-kilátó mellett megy el, és mindkettőnek az a különlegessége, hogy bármikor teljesíthetőek, csak egy QR-kódot is olvasó mobiltelefon kell hozzájuk. A kis kör 31 kilométeres, korábban itt számoltam be róla, a nagy kört pedig két hete teljesítettük, arról itt olvasható részletesebb úti beszámoló. A két teljesítménytúra nyomvonala számos helyen együtt halad vagy éppen keresztezi a Budai zöld turistautat, teljesítésükhöz azonban ajánlott a komolyabb felkészülés.

(A földrajzi és helytörténeti részek forrása: Pápa Miklós, Dénes György: Budai-hegység útikalauz, Wikipédia, Hellonagykovacsi.hu)

Borítókép: Martiskó Gábor / Index