Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Indiszkrét Bakony: túra a Fingó-kúthoz

IMG 0688
2019.09.13. 16:36
Egy kevéssé ismert forrást, egy alig ismert hegyet, egy különleges hangulatú tavat, és három űrtávközlési földi állomást fűz fel az az útvonal, amit erre a hétvégére ajánl az Escape Navigator, az Index túraajánló sorozata.

Aki először hall a Fingó-kútról, biztos azt gondolja, hogy ilyen hely nincs is. Pedig van, és mindenki a saját szemével győződhet meg róla, hogy még ereget is. De ehhez fel kell kerekedni, elutazni a Déli-Bakony lábához, Taliándörögdre (nem, ennek a helységnévnek nincs köze a flatulenciához, a Drugd személynévből alakult), és bemenni az erdőbe.

Ha pedig megnéztük a nevezetes kutat, akkor a hétvége második napján ellátogathatunk az innen mintegy 50 kilométerrel északabbra húzódó, szintén bakonyi Durrantós-tetőhöz hallgatózni. Mindkét túra igazi látványossággal is szolgál: a Fingó-kút felé a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás hatalmas tányérjai mellett visz el az út, a Durrantós-tető felé pedig a Hubertlaki-tó partjánál, amit egyébként kiálló facsonkjai miatt a bakonyi Gyilkos-tó néven is illetnek.

Szinte mindegy is, hogy egy kétnapos hétvégén melyik helyszínnel kezdi az ember. A Fingó-kút esetében a bázis Taliándörögd, ahol kényelmesen le lehet tenni az autót. A forráshoz (mert a Fingó-kút valójában a Kapolcsra is becsörgedező Ráskói-patak oldalágának eredete) nem visz kijelölt turistaút, szekérutak és erdei utak szövevényén kell keresztülvergődni. Azért nem olyan nehéz, a térkép alapján GPS-szel követhető a helyszínen is az útvonal.

A lényeg, hogy nagyjából a patak vonalát kell követni az erdőben, majd egy szekérút kiágazásának a végén, az erdő mélyén rá is találhatunk célunkra, a Fingó-kúti pihenőhelyre, rönkasztallal, padokkal, elrejtett geoládával. A kút maga egy kiépített forrásból és egy pár méterrel lejjebb kivezetett fémcsőből áll, amiből szép sugárban folyik a finom víz. Mögötte 3-4 méterrel egy kőből kirakott odúban rejtőzik a "fingást" láthatóvá tevő kis vízfelszín.

A kút onnan kapta nevét, hogy alatta "vulkáni tevékenység utóműködése" tapasztalható, legalábbis ez áll a mellé elhelyezett információs táblán. A leírás szerint le kell guggolni elé, és türelmesen várni a feltörő gázok buborékjaira. És valóban: kb. 20-30 másodpercenként cseresznyényi buborékok törnek a felszínre! A vízfelszínt egész közelről lehet tanulmányozni, mert a gázbuborékok szerencsére nem büdösek.

A széles murvás úton indulunk vissza, amiről a Vendel-forrásnál térünk le ismét az erdőbe Ráskó-puszta felé, ahonnan a zöld jelzésen lehet bekocogni Taliándörögdre. A község központjából indul a Somogyi Béla utca, ezt követve kb. 3 kilométer után lehet kiérni az űrtávközlési földi állomás hatalmas, 12 m átmérőjű, 60 tonna súlyú központi parabola antennájához és két társához.

A műemlék állomás körül magas kerítés, a területet vad kutya és tucatnyi kamera vigyázza, hogy ne jusson be senki. A muemlekem.hu szerint az állomás épülete, valamint belső építészeti kialakítása, bútorzatával együtt máig érintetlenül őrzi az 1970-es évek ízlésvilágát. Kezdetben az Interszputnyik rendszerben üzemelő állomás főleg a televíziózásban játszott szerepet, jelenleg a forgalom döntő részét az Európán kívülre irányuló nemzetközi kapcsolt telefonforgalom adja.

Durr-durr és bang-bang

Szállást estére lehet találni Taliándörögd számos vendégházában vagy panziójában, sőt kemping is van, de ennél sokkal természetközelibb a következő napi cél közelében a Hubertlaki turistaház. Ehhez át kell gurulni Bakonybélbe - ami kocsival körülbelül egy óra -, azazhogy a Bakonybéltől 5 kilométerre északra fekvő Gerence-völgy parkolójába. Innen 3 kilométer gyalog a K+ turistaúton a Hubertlaki kulcsosház az erdő mélyén.

Az útvonal a Sombereki-séd mellett kígyózik a turistaút mellett. A séd szó forrást jelentett a 11. században – sedu –, később pedig patakot értettek alatta. Magyarország területén több mint egy tucat séd csörgedezik, de van egy csak simán Séd nevű 70 kilométeres patakunk is, ami átfolyik Veszprém városán.

A Hubertlaki turistaháztól csak pár perc séta a Hubertlaki-tó, másik nevén a bakonyi Gyilkos-tó, aminek különleges a hangulata, ráadásul egészen más alkonyatkor, éjszaka vagy kora reggel. (Nappal a hangulatot nagyban meghatározza a rengeteg turista.)

A Hubertlaki-tavat nyolcvanas évek közepén alakították ki vaditatónak. Helyén egy égeres állt, amit a víztükörből kiálló facsonkok jeleznek.

Ezért is hívja a népnyelv az erdélyi Gyilkos-tó után bakonyi Gyilkos-tónak.

Ahogy a Durrantós-tető felé elhagyjuk a tó környékét, az addig 15-20 túrázó/félóra mennyiség nullára csappan. Úgy tűnik a hegy a neve ellenére nem vonzza a turistákat. A tető aljában egy gyakran használt erdészeti úton kell átkelni, de már látni a célt.

A csúcsra menet meg kell küzdeni a tüskés aljnövényzettel, a tetőt beton háromszögelési pont jelzi 425 méteren. A kilátás sajnos - torony híján - nem az igazi. Durrantás is csak akkor hallható, ha a túrázó valamilyen módon maga produkálja. De akkor vajon honnan jön a név?

Bár számos hegyünk kapta nevét a természet hangjelenségei után (Dobogókő, Zengő, Üvöltő-hegy), itt nem erről van szó. A megfejtés Dornyay Béla Bakony című könyvében lelhető fel: a löszdombokból kiemelkedő hegy mészkőből és ez alatt fekvő krétamárgából áll. Mindkét kőzetet mészégetésre használták. A krétamárga az égetéskor erősen pattog és durrog. Innen kapta nevét a hegy.

A hegyről ugyanazon az úton lehet visszamenni, útba ejtve a Hubertlaki turistaházat és a Gyilkos-tavat. A teljes hossz a parkolótól 14 kilométer, a szintemelkedés 320 méter, tehát gyerekekkel is kényelmesen megtehető, akárcsak 13,5 kilométeres, 190 méteres szintű Fingó-kúti körséta. Ezeket az utakat még én is kisebb gyerekekkel jártam be (megjegyzem náluk nagy sikert aratott mindkettő), részletes túrabeszámoló ide kattintva olvasható róla

Az igazi túrázó nem szórja szét a szemetét a szabadban, hanem hazaviszi, és kidobja a kukába. Óvd a természetet, maradjon a gyerekeidnek is belőle!