Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Upponyi-szoros: minden szinten szinte minden

IMG 2559
2019.10.25. 18:46
A Mátrát, Bükköt sokan ismerik, de annál kevesebben a Bükk fölött elbújó Upponyi-hegységet. Szurdok, szakadék, barlang, álbarlang, patakok, várrom, tó, kilátók néhány négyzetkilométeren. Ez itt az Escape Navigator, az Index hétvégi túraajánlója.

Az ajánlott 17,5 kilométer hosszú túraútvonal Upponyból indul, és körben felfűz minden érdekes helyet: három impozáns kilátópontot, egy álbarlangos szakadékot, és egy nagyon régi várromot.

Upponyi-hegység: A Bükk-vidék kistája, de nem tartozik a Bükk-hegységhez. Átlagos magassága 400-450 méter. Egyetlen lepusztult rögből áll, ami a Jégkorszakban vált el a Bükk hegységtől. Észak felől érkezve nyugodtan tekinthetjük a Bükk előhegységének. Hangulata, panorámája egyedi, sokkal többet ad, mint amit várna tőle az ember.

A településről egy kis hídon át az Országos Kéktúra vonalát követve lehet kijutni, majd a településhatárnál a kék négyzet jelzésű turistaútra fordulva lehet felkaptatni a Szilas-tető-nyeregig. A mezőgazdasági út száraz időben nem okoz gondot, aki viszont esőben akar rajta közlekedni, azt várja a nevezetes upponyi agyagcsúszda, amit korábban egy bakancslistás videóban is megörökítettünk.

A nyereg fölött keleti irányba fordulva mintegy 400 méter átlagmagasságú gerinc indul, ennek tetején halad az ösvény. A gerinc az Upponyi-hegység egyik legszebb része, körülbelül innen három kilométeres sétára található a Három-kő-bérc két sziklaorma, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Upponyra, és a Csicsandal nevű medencére. Nem is csoda, hogy erre kanyarították a kéktúra útvonalat, ami Putnok felől fut be a Szilas-tető-nyeregre.

A két kilátópont előtt balra ágazik ki a kék jelű turistaútból a Damasa-szakadékhoz vezető kék kereszt jelzésű útvonal. Ezt az opcionális, elhagyható 3,5 kilométeres, nem nagy szintemelkedésű kitérőt annak érdemes megtenni, akit nem fáraszt le az 11 kilométeres körtúra, és érdekli Magyarország egyik leghosszabb álbarlangrendszere. Azaz szinte mindenkinek.

Damasa-szakadék - Gulyás Attila/Turistamagazin
Damasa-szakadék - Gulyás Attila/Turistamagazin

Mi az az álbarlang és hogy jött létre? Az Upponyi-hegység óidei kőzeteit keleten középső-miocén (badeni) tengeri üledékek és ezekre települt szarmata andezitagglomerátum fedik. A badeni összletek homokos-agyagos rétegein lesuvadt, háznyi agglomerátumtömbök kőzetszerkezeti repedései a csúszás eredményeként, fölül összezárulva, alul kitágulva zegzugos üregrendszerré alakulhattak. Így jött létre alig 300 éve a Damasa-szakadék agglomerátumtömbjei között az ország egyik legterjedelmesebb nemkarsztos üregrendszere, álbarlangja. (Földrajzi közlemények, 1991.)

A kitérő után negyedórányi gyaloglás a már említett Három-kő-bérc. Maga a csúcs 461 méter magas, valamivel előtte két kisebb ösvényen lehet kijutni a két sziklaoromra. Amikor először jártam itt, 2016 januárjában, nem számítottam különösebb szenzációra, de a kilátóhoz kijutva majdnem leesett az állam a mélységbe. Az ország egyik legkülönlegesebb hangulatú kilátópontja ez, előtérben az Upponyi-szorossal, háttérben a Bükk magaslataival.

A bércekről a Kéktúra jelzésén folytatódik az út. A kéken egészen Upponyig be lehet ereszkedni, de akkor kimaradna a túra két másik fénypontja, a Kalica-tető természetes kilátóterasza, és maga az Upponyi-szoros. Ehhez pedig a Kalica-tető-nyeregnél a kék jelzésből balra kiágazó kék háromszög jelzésen kell letérni. 

A 402 méter magas Kalica-tető után pár perc múlva elérjük a hatalmas fakereszttel jelölt kilátópontot, ahonnan jól látható már a hegyek közé szorított a Lázbérci-víztározó mesterséges tava. Napos időben csak hanyatt vágja magát az ember a sziklagyepen, és elmúlik a világ összes gondja. 

Herkó páter keresztje: a kereszt a néphagyomány szerint határvonalat jelöl, itt húzódott a katolikusok és reformátusok tömbjei közötti határ, "itt állította meg Herkó páter a kálvinistákat".

A Kalica-tető fakeresztje és a vele szemben levő Eszkála-tető az Upponyi-szoros két meredek falának két legjobb kilátóhelye. Annyira nem meredek a fal, hogy a teljesen be lehessen látni róluk a száz méteres mélységben kanyargó szurdokba, de szikla széléről egy-egy szakasz jól látható belőle.

A tetőről egy kézzel-lábbal használható meredek ösvényen le lehet mászni a szurdok aljába, ésszerűbb azonban visszafordulni, és a kék háromszög jelzésen, kis kerülővel lesétálni a szoros felé. Errefelé útba esik a Dedevár romja is, ami az Árpád-korban egy, a szoros kitüntetett pontján álló őrtorony lehetett, ahonnan mindkét irányból jól ki lehetett szúrni a sunyin lopózó ellenséget, mára azonban csak egy derékmagas falmaradék mutatja a helyét, amit körbenőttek a fák.

A szűk, árnyékos szorost elérve észrevehetően lehűl, nyirkosodik a levegő. Az utolsó pár száz métert a szurdok aljában műúton lehet megtenni a szoros bejáratánál álló sorompóig, ami rendszertelenül van nyitva vagy leeresztve a fokozottan védett Lázbérci területet megcélzó gépkocsik előtt.

A szurdok déli falának közepén egy lehetetlenül meredek ösvényen közelíthető meg a Sima-kői-barlang. Nem is baj a nehéz megközelíthetőség, a barlang ugyanis megkülönböztetetten védett. A fal tetején szinte teljesen a barlang fölé ki lehet jutni egy újabb opcionális kiegészítő úttal, ami a túra kiinduló-végpontjától egy négy kilométeres menettel teljesíthető.

Ez a szakasz csak hab a túrán: akinek nem volt elég az eddigi 15 kilométernyi gyaloglás, itt még beleteheti a lábába jól eső esti alváshoz hiányzó kilométereket. De azt is jó tudni, hogy az Eszkála-tetőn elénk táruló kilátásért meg kell küzdeni: a viszonylag rövid szakaszon 200 méternyi szintemelkedést kell legyűrni. A tetőről látszik azonban legjobban teljes terjedelmében a Lázbérci-víztározó széles ipszilonja, aminek a partján másnap egy tökéletes, kényelmes levezető sétát lehet megtenni Dédestapolcsányig és vissza.

Lázbérci-víztározó: a Bán-patak völgyének elzárásával hozták létre 1967–68-ban, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék vízszükségletét és ellássa a környező településeket ivóvízzel. Az Y alakú mesterséges tó területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, ami Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. Fürödni nem lehet a tóban, a pecásoknak viszont kész paradicsom.

A Lázbérci-víztározó élénk turistaforgalmat generál Upponyban, ahol ennek köszönhetően nagyon magas az egy főre jutó vendégházak, szálláshelyek száma, tehát nem rossz gondolat akár estére is ott maradni. A hegyi tó jellegű víztározó télen befagyva, hóval borított hegyekkel körülvéve különleges látvány, ősszel a sokszínű erdő teszi azzá, nyáron pedig zsongító-zsibbasztóan békés.

Az igazi túrázó nem szórja szét a szemetét a szabadban, hanem hazaviszi, és kidobja a kukába. Óvd a természetet, maradjon a gyerekeidnek is belőle!