Elöl énekelt az SS-Standartenführer, mögötte meg a katonák és a rabruhás zsidók

Első blikkre nehéz értelmezni a spanyol Asociacion Cultural "El Chaparral de Las Mesas" azaz kulturális egyesület Campo de Criptana-i felvonulásán bemutatott kis élőképét, de próbáljuk meg. A vidám zenés felvonulás kábé olyan, mint a debreceni virágkarnevál, mínusz virágkocsik, plusz fúvószenekarok, idén bónusz koncentrációs tábori emlékekkel. Az egyesület felvonuló stábját két részre osztották, nácikra és zsidókra, előbbiek egyenruhában, játékpuskákkal a kézben, széles mosollyal az arcukon vonultak a menet elején.

Mögöttük jött a virágkocsi helyi megfelelője, a mozgó színpad, rajta az ízlésesen felállított tábori kerítés és két kémény, utóbbi vélhetően csak a miheztartás végett. A menet végén pedig zsidó raboknak öltözött emberek táncoltak és énekeltek, kvázi keretbe foglalva a groteszk látványosságot.

Az izraeli követség képviselői menten felhívták a helyi polgármestert, hogy megtudakolják, ezt így mégis hogy gondolta, mire azt a választ kapták, hogy a hivatalnak ez úgy lett leadva, mint "megemlékezés és tisztelgés a holokauszt áldozatainak emléke előtt", ami remek válasz, de bennem csak ott motoszkált volna egy újabb kérdés a zenés-táncos SS-katonákról, egészen pontosan az "oszt hogy állunk a minekkel."

A nagykövetség kérésére közzétettek egy közleményt, amiben letisztázták felvonulás célját, azaz felhívni a figyelmet a Holokausztra. A környező kisebb városokba szervezett további felvonulásokat szintén a nagykövetség felé nyújtott gesztusként lemondták.