A nagy menetelés

- Még jó, hogy maradt csillámsmink szilveszterről! - közli a mellettem ülő, fehér vászonnadrágot, és hozzá illő, ízléses fekete csipke tangát viselő lány a metrón, majd visszabújik a Pokémonokakkal gazdagon díszített sminkkészlet mögé. Az előttem álló, izompólóba bújt, legfeljebb 35 kilós srác erre ösztönösen laza, csajozó testtartásba vágja magát, majd a hatást növelendő, bicepszét megfeszítve szájához emeli a nála lévő pezsgősüveget is.

Tekintse meg képeinket

Csak úgy forr a levegő, a szexuális feszültség szinte harapható, a varázs csak a Deák téren oszlik el, amikor egy másnapos Robbie Williams-nek öltözött srác csörgősipkát nyom a még mindig behúzott hassal pózoló fiú fejére, és egy erőteljes "Leszállunk geca!" kiáltás közepette kituszkolja az ajtón.

Én is csak most eszmélek, utánuk vetem magam, az ajtóban sikerül is fellöknöm egy ülőhelyek felé nyomuló punkot, aki reflexszerűen mocskos technosnak titulál. A peronon mindenfelé vígan sípoló gimnazisták fogadnak, akik a kijáratok felé araszolva egymás molesztálásával foglalják el magukat.

Szeletelve, nem rázva

Odafent már elindult a konvoj, az első kamionok éppen most kanyarodnak az Andrássy útra. Az út szélén álldogáló tömeg jól nevelten, csendben szemléli a platón táncoló félmeztelen lányokat és fiúkat, néhányan bátortalan karkörzésekkel melegítenek, de igazán még senkit nem hoznak lázba a teherautókról dübörgő ritmusok.

Az Operánál azonban már áll a bál, a kamionok mellett araszolók heveny rángással kísérik a kissé germános dübörgést. A legtöbben a klasszikus szeletelő mozdulatokkal próbálkoznak, a merészebbek némi lábmunkával ellenpontozzák a kézmozgást, a kacér kisebbség pedig a vidéki diszkókban népies tömörséggel csak picsakörzésnek nevezett altesti tánccal szédíti az út mentén nézelődő nagyszámú kibicet, nyálcsorgatót és kisnyugdíjast.

Erősen tűz a nap, a dézsákban sört és fagyasztott ásványvizet árulók elégedetten, arcukon a szocialista-realista festményekről ismert kapzsi tőkés mosollyal adogatják a palackokat. Kövér izzadságcseppek jelennek meg a táncosokon, hogy aztán sötét foltokat hagyjanak a pólókon, vagy a dekoltázson lefolyva vastag csíkokat szántsanak a top helyett felkent testfestésen.

A tömeg alant, a belépővel, VIP-pas-szal rendelkező kiváltságosok pedig fent a platókon, közéjük kötelet feszítenek a biztonságiak, amin csak a sokadalomra nyomott hab, az ingyenes szóróajándékok, és persze a dübörgés hatol át.

Punk-techno

Az egyik technokamion mellett legfeljebb tizennégy éves Marilyn Manson-rajongó ácsorog, arcán MTV-klipekből lopott megvetés és világfájdalom. Először arra gyanakszom, hogy korához képest meglepően eklektikus zenei ízlése van, esetleg mostanában esett át egy drasztikus stílusváltáson, és még nem volt ideje, hogy lecserélje a ruhatárát, de közelebb érve meglátom az apró fülhallgatókat, és nemsokára már hallom is a Sweet Dreams skizofrén átiratát, ami szinte szétrepeszti a dobhártyáját. Valószínűleg a rock-kamionra vár, ami a konvoj közepén araszol valahol.

Addig azonban még elhalad néhány rádió, tévé és szórakozóhely járműve, meg persze egy intimbetét-teherautó, amin Milka-lila tangába bújtatott lányok táncolnak kitörő lelkesedéssel, talán azért, hogy ezzel igazolják a cég marketingosztályának hazugságát, miszerint nincs is nagyobb buli egy kiadós havi vérzésnél.

Klikk a képre!

Őket Budapest legelőkelőbb meleg klubjának kamionja követi, amin a DJ éppen a táncosok erényeit méltatja. -Itt vannak a főváros legszebb fiai, itt vannak a főváros legszebb lányai! - üvölti lelkesen, majd némi habozás után hozzáteszi, hogy azért itt vannak a főváros legszebb egyebei is.

A katonás ritmusok lassan lazulnak, a house-t diszkózene váltja fel, és feltűnik a rock-plató is, amiről éppen Louis Armstrong Wonderful World című melódiájának punk-átírata harsog, bizonyítandó, hogy a kannás bor, a biztosítótű, és a neonzöld kakastaréj határolta kulturális térben mozogva is lehet tisztelni a klasszikusokat.

Már a harmincadik kamion halad el mellettem, kicsit összefolynak a basszusok, és a táncoló alakok, egyedül a reggae-plató láttán kapom fel a fejem, amit stílszerűen csinos kis marihuána ültetvénynek álcáztak gondos kezek.

Félmillió ember bámészkodik, táncol, kiabál, fütyül és izzad az Andrássy úton a kamionok közt keringve, füst és hab száll a levegőben, dübörög az olvadt aszfalt, és nemsokára feltűnnek az első üresüveg-gyűjtögető hajléktalanok is.