A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikai Tudományok Intézetének (PTI) a zárt nyilvános helyeken való dohányzás tilalmának szabályozása kapcsán készített tanulmányát ismertette pénteken. Eszerint nem szélsőséges érdekek, hanem átlátható érvek és tényezők, átfogó hatásvizsgálatok és egészségpolitikai célok figyelembe vétele szükséges a döntés meghozatalakor - mondta Gazsó Tibor, az intézet főtanácsadója.
10 % mínusz
Az MTA a Magyar Vendéglátók Ipartestületének felkérésére készített tanulmányt a zárt nyilvános helyeken történő dohányzás magyarországi betiltásának hatásairól. A tiltás nemcsak a dohánygyártó vállalatokra lenne hatással, hanem például a vendéglátókra is: tíz százalékot is meghaladó mértékben csökkentheti a vendéglátóipar bevételeit. Háber Tamás, az ipartestület elnöke szerint a szórakozóhelyek, éttermek, kocsmák 28-30 százaléka biztosan bezárna, ha hirtelen teljesen tilos lenne a dohányzás ezeken a helyeken. A tilalom leginkább az alacsonyabb kategóriájú helyeket fogja sújtani, ezek a vendéglátó egységek 75 százalékát teszik ki.
Mi az a fokozatos?
A PTI több lehetőséget vetett fel a fokozatos bevezetésre: egyrészt lehetségesnek tart egy olyan megoldást, ami a vendéglátóhelyek dohányzó és nemdohányzó szekcióinak fizikai elkülönítését jelenti. Ez lényegében jelenleg is kötelező, de gyakorlatilag egyáltalán nem érvényesül. Az elválasztás körülményeinek pontosabb megfogalmazására és az ellenőrzés gyakorlatának megváltoztatására lenne szükség. A másik lehetőség, hogy a tulajdonos megválaszthassa az üzlet dohányzó, illetve nemdohányzó státusát. Ez a rendszer működik például Ausztriában, Németországban és Spanyolországban is.
Azt azonban minden esetben hangsúlyozzák, hogy a teljes betiltáshoz vezető útnak fokozatosnak kell lennie: 2-3 évet javasolnak a szakemberek.
Kritika
Gazsó Tibor elmondta: őket nem a dohányzás kérdése érdekelte, hanem olyan szabályozási problémákat jelenítettek meg, amik a politikai döntéseket jellemzik. Szerinte Magyarországon nem csak a dohányzást érintő szabályozásban, hanem akár az energiapolitikát, közoktatást, egészségügyet és más hasonló, az egész társadalmat érintő rendszer esetében sem zajlik megfelelően a központi döntések meghozatala, ezáltal a végrehajtás is hiányos, nem megfelelő. A folyamatos irreális döntéshozatali menet miatt már a magyar társadalom is elégedetlen, mert a jelenlegi rendszer nem törekszik az összegzésre és az érdekek közelítésére. Az össztársadalmi kérdéseket érintő döntések meghozatalakor nem tanácsadó cégeknek, hanem a kormányzat erre felkészült ügynökségének kéne hatástanulmányokat végeznie minden esetben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
