A részeg Han Solo és a gyapjas lábú nők

Mit várhatunk, ha maga a Magyar Formatervezési Tanács elnöke nevezi "ijesztően gyorsnak" a globalizációt, a rugalmasságot - na jó, ő flexibilitásnak hívja - pedig "elkerülhetetlen nehézségnek"? Szánalmasan randa új metrómegállókat, emberiségellenes utcabútort meg ilyeneket, de végül is nem vagyunk Bajor Nagy Ernők, úgyhogy optimista, fiatal szemünket a krémre vetettük, vagyis a Magyar Formatervezési Díj 2005-ös nyerteseire. Tartson velünk, dizájnbuzikkal és gusztáljuk együtt a díjazott hazai termékeket. A tét nem kicsi. Reménytelen, sorjás szélű átokföldje vagy formatervezett éden a magyar föld?

Hogy fokozzuk az izgalmakat, megfordítottuk a "hivatalos sorrendet" és a Magyar Formatervezési Tanács különdíjától haladunk a lényegig, vagyis a 2005-ös Magyar Formatervezési díjig.

Han Solo részegen ébredezve a plafonra sandított. "Szent Saesee Tiin és Ki-Adi-Mundi" - kiáltott fel az ismert űrcsempész, "ez nem is egy luxushotel folyosója, hanem valami rettenetes féreg bélcsatornája!"A Magyar Formatervezési Jeditanács különdíját nem is nyerhette más, mint Baróthy Anna és Kelner Krisztián költői nevű "LBS-mmv könnyűszerkezetes világítópanele". A cucc úgy néz ki, mintha az említett óriás féreg bélbolyhai meredeznének a plafonból, hangulatos megvilágításban. Ügyes trükk, hogy a véletlenszerűnek tetsző kavargást sorozatgyártott panelek egymás mellé csavarozásával érhetjük el.

Egyértelmű, hogy a következő James Bond-film főkellékesi pozíciójára hajt Csepi Károly, aki bátorításként megkapta a Szabadalmi Hivatal különdíját. Találmánya ugyanis csakis olyanok érdeklődését keltheti fel, akik görkorcsolyás menekülés közben egy hatalmas, befagyott tó partjához érnek, ahol húsz másodpercük van dönteni a hogyan továbbról úgy, hogy a közelben se kutyaszán, se korcsolya, se egy nyamvadt légpárnás jármű. Ha ugyanis ez a termék van a menekülő lábán, a sporteszközt a mellékelt csavarkulcs, kerekek és tartóabroncsok segítségével villámgyorsan átalakíthatja jégen is használható lábjárművé. Imádjuk a haszontalan, de szellemes dizájnt, nálunk ez ötös.

Több év termésére visszagondolva nagyobb levegőt veszünk, mint az egyszeri kisgazda pártalapítás előtt, aztán bátran kimondjuk: a magyarság igen erős apró orvosi műszerben. A kórházakban járva azért nem érezzük magunkat permanens dizájnkiállításon, de egy-egy pöpec darab mindig van a díjra benevezettek között. Most a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal különdíjára volt jó Sümegi László állítólag találmánynak sem utolsó vércukorszintmérője. A forma finom nokiás-mobilos utalásokkal dolgozó minimáltelefon, a két kezelőgomb az általunk elfogadhatónak tartott maximális mennyiség.

Na erre varrjanak gombot. Bozóki András érzi a vesztét és a tegzes-nemezesek irányába nyit? A popzene után jövő májusig jönnek a kobzosok? Az, hogy a kultuszminisztérium különdíját egy nyereg nyerte, egyes források szerint utalás arra, hogy Vass Lajos politikai államtitkárt karácsony előtt Benkő Dániel, az Anettka árnyékában faszával lantoló művész váltja. Sipos Péter nyerge amúgy igazán szemrevaló darab.

Nem a korszerűségével tüntet a tárca másik, "diákmunka" kategóriában díjazott kedvence, a Nyugat-Magyarországi egyetem grafikai arculata Juhász Márton tollából. Ilyet már láttunk megjegyzéssel inkább lapoztunk.

A finom minimalista humor üdítő példája Cosovan Tamás és Nagy Richárd Slick fantázianevű hordozható gyantázó készüléke, merthogy finoman hajlított vibrátort formáz. A termék belül is szellemes, mert gázpatronnal megy, így megoldja azt a súlyos problémát, hogy mit csináljanak áramszünet idején a gyapjas lábú nők.

És akkor ugorjunk a Magyar Formatervezési Díjakra. A diákmunka kategóriában meghökkentően archaikus cuccal nyert Miskolczi Noémi Martina, nevezetesen egy tarotkártya-csomaggal és egy témába vágó könyvvel. Ízléses, mondanánk, ha ez nem hangozna olyan undorítóan.

Szintén szép, de a legkevésbé sem felkavaró a második diákdíjas, Kocsis Hedvig arculati terve az Azték Choxolat! nevű csokiboltnak.

Először azt hittük, hogy lovaknak való széntabletta vagy egzotikus ürülék, de kibontottuk a neljonból és kiderült, hogy skandinávosan vicces ajándéktárgy a következő diákdjas. A fekete, préselt földbonbonokból (kedélyesen bonbonos alakja van neki) öntözés után különböző növények nőnek ki. Koleszár Ferenc Földvirága ráadásul a környezetvédelmi tárca szóróajándéka. Életünkben nem adtunk ötöst kormányszervnek semmilyen szituációban, hát most elvesztettük a szüzességünket.

Vizuális kommunikáció kategóriában az egyik díjat Bieder Anikó és Gelsi Balázs vitte el az Anthropolis kulturális antropológiai folyóirattal, ami volt a kezünkben és tényleg szép.

A másik víz. komm. díjas furcsa szerzet, mert magyar életmódmagazin - Pep! a neve - angolul meg németül írva, a hazai mezőnyben szokatlanul átgondolt külsővel, ami azt sugallja, hogy a megfelelően tálalt szoftpornó az valójában menő kortárs popkultúra.

És most jöjjön a három nagydíjas.

Úgy tűnik, Magyarország igazi üvegbeton-nagyhatalom. Van ugye Losonczi Áron Litracon nevű, optikai üvegszálakkal misztikus módon megvadított áttetsző betonja, ami remekül néz ki és rubikkockaszerű sikert jósoltak neki. Most pedig ringbe szállt Fekete Zsuzsanna, aki magát az üvegbeton nevet is levédette. Ő egyszerűen síküveg lapokat rak a betontéglákba, ami nekünk így elsőre sokkal kisebb trouvaille-nak tűnik, mint az áttetsző szuperanyag, de kétségkívül látványos. A Millenáris Parkban megtekinthető egy frissen épült demó belőle, a két halastó közötti részen.

Nem néz ki rosszul Gyimóthy György Quadrat System nevű ruhaüzletberendezési rendszere, de a magyar butikokat ismerve a boltosok vagy szarnak az ilyesmire, vagy csináltatnak egyedi berendezést. De ne legyen igazunk.

"Repülős körökben már régen terjeng a hír, hogy egy Kecskemét melletti kis faluban, Ballószögön világszínvonalú, magyar tervezésű kisrepülőgépet gyártanak sorozatban" - kezdte júliusi riportját a levegőben is száguldó jogász-riporterünk, Bodi. Sok szempontból ráérzett, ugyanis az említett repülő most Magyar Formatervezési Díjat kapott, teljesen megérdemelten. Kellemes forma, ultrakönnyű alapanyag, merész bordó dukkózás - ha gazdagok leszünk szalonnacionalizmusból direkt ilyet veszünk és nem Cessnát, pedig csak a héja sarjadt a magyar homokon, a motor idegenszívű.

Szóval ezek a díjazottak. Ha csak a krémet nézzük, az összkép megtévesztően vaníliás. Vagyis vállható a nagy része, viszont nem veri ki a plafont. A merész ötletek - ami a dizájn egyik lényege lenne - hiányoznak, ügyes termékek már akadnak. A díjra nevezett, de nem nyerő terveket nézve kirajzolódik, hogy ruhában hihetetlenül béna a magyar, bútorban elég ügyetlen, de akadnak kivételek, (az utcabútorfront viszont siralmas). Meglepő ugyanakkor a járműtervezők szellemessége, favoritunk Sass Tivadar Viktor, de most már inkább befejezzük.

A benevezett munkákból összeállított kiállítás az Iparművészeti Múzeumban látható.