Dizájnhorror Sárkeresztúron

"Feriiii! Jaaaaj! Hát ki vigyáz a házra?" - kiabál messziről a cigányasszony. Feri igyekszik kimagyarázni magát, de csak ront a helyzetén: "Az oroszlánok miatt jöttek. Kísérem őket. Tetszik. Hogy ki csinálja." "Tizenötezer forint segélyt kapok, hát meg lehet abból élni?" - mondja dühösen a nagyhangú asszony, és már sorolja is, hogy mire nem elég a pénz, mintha az önkormányzat szociális osztályától jöttünk volna, de nem.

Repülő télapó becsapódása

A Fejér megyei Sárkeresztúr - ha eltekintünk 1743-ban épült református templomától és a faluhatárt övező szikes tórendszertől - rikító színűre festett házairól és műkő oroszlánjairól híres. Egymást érik a lila-fehér, zöld-sárga, ciklámen-lila, piros-kék házak, a bennük élők álmát a kerítések tartóoszlopaira erősített kisebb-nagyobb műkő oroszlánok őrzik. A 63-as úton Székesfehérvárról Szekszárdra és vissza tartó autósok meg-megállnak lefényképezni a műremekeket. Némelyik házra időszakos jelleggel életnagyságú mikulásbábut szögeltek, messziről úgy néz ki, mintha egy repülő télapó a ködben az épület falának csapódott volna.

A főúti kocsmában a sárkeresztúri műkőoroszlán-készítő kisiparost keressük. A bemutatásunkat, nem okulva az előző esetből, megint a Ferire bízzuk. "Kísérem őket. Az oroszlánok miatt. A köves hol van? Az oroszlánok miatt. Hogy ki csinálja." A pultosnő a műköves nővére, gyanút fog, tán csak nem az APEH-től jöttünk, mire Feri azt feleli, hogy igen, Pestről.

Sárba süllyedt kősas

Miután kimagyarázzuk magunkat, megtudjuk, hogy a Huszti fivérek a sárkeresztúri dizájndiktátorok. Az első műkő oroszlán egy évvel ezelőtt jelent meg a faluban. Az új őrület nem harapózhatott volna el, ha Hosszú Balázs nem fejezi be szerencsésen a székeshehérvári Vörösmarty szakmunkásképző műkőkészítő szakát. Először ő is adóellenőröknek néz minket, ezért már a bemutatkozásnál fontosnak tartja megemlíteni, hogy a műkő oroszlánokat nem hivatásszerűen hívja életre, ajándékba adja a faluban élő barátainak, akiktől hébe-hóba pénzt is elfogad, szintén ajándékba. A kisoroszlánt ötezerért, a közepest tízezerért, az egészen nagyot tizenötezerért ajándékozza.

Az ajándékozottak egy prospektusból választják ki, hogy mivel szeretnék meglepni magukat. Balázs oroszlánon kívül ókori görög oszlopot és sast is öntött már. (Később találkoztunk a nagy madárral, ami egy udvaron lesi a 63-as út forgalmát, és egyre lejjebb süllyed a sárban.) Az üzlet mehetne fényesebben is, de Abán is van egy ember, aki műkő oroszlánok ajándékozásából él.

Megmondom őszintén

Huszti József a másik kocsma előtt egy nagy fekete Mercedesből száll ki. Sorsunkat a kezünkbe vesszük, és nem engedjük, hogy Feri mondja el jövetelünk célját. József szabadkozik: "Nekem csak kettő oroszlánom van" - mondja, de nem is szeretne többet, mert már az összes testvérének van. Ha végre befejezi a házát, inkább két meztelen műkő nőt állíttatna a bejárathoz. "És mivel foglalkozik?" - kérdezzük búcsúzóul, mire József széttárja a karját: "Megmondom őszintén, munkanélküli vagyok, de nyaranta lomizni járunk Pestre."

Minden jel arra utal, hogy aki még nem kapta meg ajándékba a maga műkő oroszlánját, az már nem is kapja. Az alvégen járva (Ferit sikerült a kocsmánál hagynunk) új kovácsoltvas kerítésekre lettünk figyelmesek. "Ez a kerítés úgy lett kialakítva, hogy már ne is lehessen hová rakni oroszlánt" - mutogat egy fiatalasszony, és tényleg, hegyes tornyocskák merednek az égbe, műkő oroszlánnak itt nem jut hely. A szomszédban valamelyik európai királyság címerét láthatjuk sormintaként. (Figyelem, oroszlánok itt is vannak, ők tartják a pajzsot.) Ámuldozni sincs időnk, a fiatalasszony folytatja: "Most mindenki térkőlázban ég. A nagymamám az egész udvart letérkövezte, a szomszédja meg díszburkolatra cserélte a háza előtt a járdát."

Rontják a faluképet

Ha így folytatódik, akkor egy-egy sikeresebb lomiszezon után Eiffel-tornyocskák, Westminsterek, Szemirámisz-függőkertek nőnek ki Sárkeresztúr szikes talajából. Mit szól ehhez az önkormányzat? - kérdeztük Virág Miklós polgármestert. "A negyven százalékos roma kisebbség szokásává vált a házak rikítóra festése, oroszlánok kihelyezése. Ezek rontják a faluképet" - mondja, és a készülő rendezési tervvel fenyegetőzik. "Betiltják az oroszlánokat?" - kérdezzük riadtan. "A régieket nem bántjuk, mert toleránsnak kell lenni" - nyugtatja meg a műkő oroszlánokért aggódókat Virág Miklós, de mostanában azért ne fogjanak műkővállalkozásba Sárkeresztúron, bár úgysem a megélésért, hanem az ajándékozás szeretetéért indítanák a vállalkozást.