Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Életmód cikkek
A vadonatúj alváslaboratórium bemutatásával kezdődött meg március 19-én a Semmelweis Egyetem alvásszimpóziuma, amin a nálunk még kevésbé ismert alvási apnoé és a jól ismert, de elhanyagolt inszomnia volt a központi téma. A szimpózium főleg az egyetem hallgatóinak szólt, de a laboratórium bemutatását kifejezetten a sajtónak szánták az ott dolgozó szakemberek. Két-három hét múlva ugyanis már betegeket is fogadhat a létesítmény, és ezt nem árt, ha a betegek is tudják.
Méltón ünnepeljük az alvás világnapját
Az alvás világnapja (ezt a nyári időszámítás bevezetésekor, március utolsó hetében tartják) elé időzítették az első magyar interdiszciplináris alváslaboratórium megnyitását. A SOTE I. Belgyógyászati Klinikájának négyszobás részlegén belgyógyászok, neurológusok, pszichológusok és tüdőgyógyászok közösen segítenek a könnyebb és súlyosabb alvászavarokban szenvedőknek.
Alváslaboratórium
Fotó: Barakonyi Szabolcs
A Semmelweis Egyetem Alvásmedicina Központjának részét képező alváslaboratórium megnyitóján jelen levők olyan meghökkentő dolgokat tudhattak meg az alvásról, hogy például az életünk múlhat rajta. A modern társadalmaknak nem az atombomba az egyik legnagyobb problémája, hanem az alvás-ébrenlét ciklusok felborulásából származó kialvatlanság, mint azt a tájékoztató szövegből megtudtuk.
Fizeti a tb
A betegségek nagy része alvászavarral jár, de az alvásbetegségek külön csoportot képeznek a gyógyászatban, 86 fajtájuk ismert. Az új alváslaboratórium vezetője, Dr. Juhász János elmondta, ez az első olyan intézmény itthon, ahol átfogóan kivizsgálják az alvászavarral küszködőket, azaz innen már nem küldik tovább az embert másik intézménybe, mint ahogy ezelőtt tették.
Az alvászavarok kezelését egyébként állja a tb, az orvosok szerint fontos dolog, hogy az alvászavarosok speciális ellátásban részesüljenek.
A SOTE I. számú belgyógyászatának első emeletén található laboratórium költségeiről Dr. Juhász János elmondta: a négy készülék körülbelül húszmillió forintba került, az építési költség 10-15 millió volt. A helyiséget és a személyzetet az egyetem biztosítja. A három felügyelő orvoson kívül (Dr. Lakatos Péter egyetemi tanár, Dr. Novák Márta egyetemi docens, és Dr. Juhász János laborvezető) két szakasszisztens dolgozik itt (ők a kábelezést és a megfigyelést végzik), és még három PhD-hallgató tartozik az alvásmunkacsoporthoz. Az alváslabor heti négy órában működik, beutalót kell kérni hozzá a háziorvostól, majd a I. Belgyógyászati Klinika központi számán a 1490-es melléket tárcsázva lehet időpontot kérni.
Beelektródázzák egy éjszakára
Ha valaki befekszik kivizsgálásra, annak minimum két éjszakát kell bent töltenie. A pácienst sűrűn felszerelik elektródákkal (lásd a képeken), amikkel többek közt az agyhullámait, a szemmozgását, a fogcsikorgatását, a pulzusát, a véroxigénszintjét, a mellkasi és hasi kilégzését és a szívmozgást mérik.
Diagnosztika
A FigyelőNet 190 centis munkatársa hívta fel a figyelmet arra az apróságra, hogy a kicsiny szobába bepréselt kicsi ágyon nem biztos, hogy elférne egy magafajta méretű alvászavaros. Juhász doktor bevallotta, hogy helyszűkében tényleg nem tudtak túl nagy ágyakat betenni, de mivel az emberek általában nem teljesen kinyújtózva szoktak aludni, elférhet rajtuk akár egy kétméteres ember is.
Új betegség
Dr. Juhász János, aki a labor fő szakmai felügyelője, 1989 óta foglalkozik alvászavarokkal, de korábban a Korányi kórház tüdőosztályán tette ezt. Ő egy újkori betegségre, az alvási apnoéra hívta fel a figyelmet, ami elmondása szerint körülbelül húsz éve jelent meg. Oka, hogy elalvás után a garatizomzat ellazul, ez gátolja a légzést, azaz 30-40-50 másodperces légzésszünetek állhatnak be. Az oxigénhiány felébreszti az alvót, de csak olyan rövid időre, hogy az ébredés nem tudatosul. Csak annyit vesz belőle észre a betegségben szenvedő, hogy hiába alszik bármennyit, nem tudja magát kipihenni, mindig fáradt. Ismerős lehet mindenkinek az, amikor valaki álmában hangosan felhorkan levegő után kapva: ez legtöbbször az alvási apnoé jele, ami valójában egy igen súlyos betegség. A betegek várható élettartama 50 százalékkal csökken, a szívinfarktus rizikója náluk 50-60 százalékkal, a stroke rizikója tízszeresére nő.
Gépre kötik az apnoésokat
Az alvási apnoé súlyos eseteit, ha se műtéti, se más módszer nem lenne eredményes, egy szerkezettel tudják kezelni, ami úgy működik, mint egy ellenporszívó. Egy orra kötött lélegeztető maszkról van szó, ami pár centi vastag, hosszú csövön keresztül csatlakozik egy kis géphez. Enyhe nyomással befújja a levegőt a tüdőbe, ezáltal megszünteti a garatszűkülést, és helyreállítja a fiziológiai orrlégzést. A gép megoldja az apnoé problémáját, csakhogy minden éjjel használni kell. El lehet képzelni, hogy nem túl kényelmes, és ha valaki klausztrofóbiás, vagy a maszk fekélyeket okoz a bőrén, akkor nem is tudja azt viselni. A doktor szerint maga a kényelmetlenség az apnoésoknál azért nem jelent gondot, mert ők amúgy is viszonylag érzéketlenek már a sok nem alvástól.
Ez még csak a kivizsgálás
Magyarországon még nem készültek számszerű felmérések, de Juhász doktor a külföldi adatok ismeretében itthon a kezelést igénylők számát 3-400 000 főre saccolja - azaz előfordulása egyezik a cukorbetegség és a tüdőasztma gyakoriságával.
Menjenek orvoshoz, ha nyugtalan a lábuk
Az apnoé az egyik legsúlyosabb alvászavar, ennél talán csak a narkolepszia veszélyesebb (amikor az ember bármikor képes hirtelen mély álomba zuhanni). Gyakori még az inszomnia (amikor az ember nem tud elaludni), és az alváslaboratórium megnyitóján beszéltek a "nyugtalan láb" (restless leg) szindrómáról is. Ez épp olyan komoly lehet, mint amilyen viccesen hangzik: alvás közben kellemetlen érzést érez az ebben szenvedő, ami arra készteti, hogy rúgjon egyet a lábával, és ez ütemesen 20-30 másodpercenként bekövetkezik. Ettől ugyanúgy felébred az ember, mint amikor az apnoés nem kap levegőt, és hosszú távon ugyanolyan kialvatlansághoz vezet.
Az alváslaboratórium dolgozói szerint igen fontos orvoshoz fordulni az alvászavarral, mert amúgy is stresszes világban élünk, és ha még alvás közben is stresszelünk, az depresszióhoz vagy akár öngyilkossághoz vezethet. Ők segítenek.