A nyuszik jó nagy szemétládák

Adott a feladat: a gyerek figyelmét valamivel le kell kötni, vagy véged van, mint a szifonpatronbiznisznek. Erre több bevett módszer is létezik. Nem a patronozásra, a figyelem lekötésére. A patronozás egyszerű. Szájba kell venni a habszifon csövét, aztán gáz segítségével elsorvasztani az agyállományt. A gyerekkel nincs ilyen könnyű dolgunk, bár a végeredmény hasonló, ezért is kaptam az alkalmon, hogy a hétvégén Nagy Őszi Kisállat- és Növénybörzét rendeznek a Petőfi Csarnokban. Megnézzük, Mirivel (4) és Borisszal (5,5), hogy mik az aktuális magyar peletrendek, legrosszabb esetben pedig tovább duzzasztjuk a fuldokló aranyhalakból, bikapókból, csontkukacokból és szardellafiléből álló otthoni állatállományt.

Neveld lábbal és szedd meg magad!

A nagy őszi börzéről a legelső benyomásunk az, hogy milyen kicsi. A második benyomás inkább kérdés: miért különlegesség a kézzel nevelt burunduk? Van talán lábbal nevelt? Nekünk olyan kéne, már ha vágynánk csinos, de idegesnek kinéző csíkos mókusfélére. Szerencsére nem vágyunk, hiszen burundukárban használt bringát vagy vadi új, egészen jó pergető horgászbotot lehet kapni (18 ezer forint). Le is hasadunk az állatkáról, ami a jelek szerint a 2007-es magyar kisállatpiac csillaga: minden olyan árusnál, amelyik szélesebb kínálatot pakolt ki emlősökből, látni burundukot. Ahhoz képest, hogy a nyúl unalmas állat, és riadozik, mint valami helyettes pártszóvivő, egyetlen specialitása pedig az, hogy egy nap alatt saját térfogatával megegyező szart tud szétpotyogtatni, a börzén igen népszerű. A mesepropaganda nem volt hatástalan, a PeCsa nagytermében mászkáló gyerekek pedig nem látták azt a bajor szexkomédiát, amelyikben egymással ügyesen összevágva kopulál egy nyúl, illetve egy rém dagadt, popszakállas manus. Nem egymással kopulálnak sajnos, mert abban legalább lenne spiritusz, hanem azonos fajbéli nőstény társukkal.

Fülsértő és depressziós

A börzén a felhozatal első blikkre meglehetősen egyhangú, de Huszti fotóművész sztorijai segítségével átvészelem az agyontengerimalacozott pultokat is. Megemlékezik például a csaja papagájáról, amelyik élethűen utánozta az ébresztőóra pittyegését, míg egy zaklatott éjszakán bele nem erőltettek egy új ceruzaelemet. Papagájfronton egy szépen dekorált ketrec láttán megállapítjuk, hogy az idegesítő madárka depressziós lesz a tiszafa ágai láttán.

Szintén csak itt beszerezhető információ, hogy a görény profin tud rükvercelni. A börzén több a görény, mint Horváth Ágnesben a reformszándék, de mi csak röhögünk magunkban, mert tudjuk, hogy a görény ideges természetű állat, és már azért lábon harapja a gazdit, ha az leejt egy kiskanalat. Aki irtó kedves, de szolidan büdös társra vágyik, 15 rugóért viheti, csippel-vonóval.

Nevetséges citromok

Az esemény nevének megfelelően vannak növények is, a kínálat, amennyire képes vagyok megítélni, az állatokéhoz hasonlóan középszürke, de azon belül vicces citromból nagyon erős. Van ültetni való sövénycitrom százért - mármint az összeaszott citrom ennyi - és Buddha ujja húsz rugóért. Ez egy cserepes citromféle, pepperonipaprika-alakú, összenőtt gyümölcsökkel. Ilyet nem veszek, "magyar narancs" címkével ellátott ébenfagyümölcsöt viszont igen, még két napig kell érlelni a mélyhűtőben. Tudják, ez az a leginkább világosabb színű paradicsomra emlékeztető gyümölcs, aminek az ember nem tudja a nevét, ezért a szupermarketben büntetően drága.

Az aktuális agámától a kádárista kakaduig

Próbálunk trendeket érezni, de először csak középbüdös kölyökkutyákat sikerül, aztán tisztul a kép. Kígyóban egyeduralkodók a szuper dekoratív, csíkos siklófélék 6 ezer forint táján, az aranyhörcsög gyakorlatilag eltűnt, amit csak ünnepelni tudunk, a rágcsálópiacot a burunduk-degu álomcsatársor uralja, madárpókból mintha túltermelés lenne, a madaraknál viszont konzerválódtak a mélykádárista struktúrák: hullámos papagáj, zebrapinty, jákó, kakadu, pinty, nem lepődtünk volna meg, ha az egyik kalickában Komócsin Zoltán hadovál a megkeverékről, de sajnos ez sem jött össze. Feljövőben a gyíkok, a nemzet az agáma szóval ismerkedik, halat már csak a medgyessysták vesznek.

Életem első két ezerlábúja

Az apró állatok Vitray Tamásaként már fél óra múlva megvonnám a mérleget, amikor belebotlunk a csodapultba. Ismeretlen okból fagyasztószekrényekben használatos plasztik tégelyekbe zárva álomállat álomállat hátán. Gyerekkörömnyi, drágakőszínű törpebékák, tarajos, nagyfejű gyíkok, art deco brossra emlékeztető tüchtig skorpiók, egy szürrealista íróasztaláról szökött postaládapiros pók, orrszarvúbogár-lárva ezerért, és ami a legjobb, közel arasznyi, felnőtthüvelykujj vastagságú, kemény páncélú ezerlábúak ezerötért. Itt megtörik az ellenállásom, és veszek Mirinek egy piros lábút, Borisznak egy óriás koromfeketét, aztán boldogan távozunk. (A gyerekek egész délután itt ezerlábúznak a szobában, új kedvencem ideális játszópajtás, amennyiben néma, lassan mozog, és nem támad vissza.)

A börze, ami vasárnap is nyitva tart, igazából elég kis fing esemény, de a kisebb gyerekek azért pompásan fognak szórakozni rajta, az extrém áruson meg a felnőttek is.