További Életmód cikkek
A harmincas évek nagy fellendülése után a világító hirdetések második aranykora a hetvenes évek volt, ami a neonosítás jegyében telt Budapesten. A városvezetés és a párt az 1970-es pártkongresszus után úgy gondolta, hogy a turisták által látogatott helyeknek úgy adhatnak világvárosi hangulatot, ha villódzó reklámokkal szórják tele a háztetőket, de mivel a hazai reklámipar akkoriban nem éppen a piaci mechanizmusok szerint működött, sok ma már értelmezhetetlen, furcsa és nevetséges neonreklám születetett, elég ha csak a "Vegyen készruhát!" szlogenre gondolunk. Az állami vállalatok éves reklámbüdzséjüknek jelentős részét ilyen, hirdetési szempontból értéktelen reklámokra költötték, amik azután a városkép részévé váltak.
Mentsük meg a nosztalgiát!
Ezek a neonreklámok a rendszerváltás óta pusztulnak, a reklámokat kiállító cégek többsége jogutód nélkül megszűnt, már senki nem fizeti a villanyszámlát, a viharok széttörték a csöveket, és így csak néha-néha vesszük észre, hogy a szürke vázak még ott vannak a háztetőkön. Ezeket a nosztalgikus neonokat próbálja megmenteni Forgács Bálint, aki pár lelkes neonfanatikussal együtt nem csak lefényképezi és katalogizálja a még fellelhető reklámokat, de megpróbálnak minél többet megszerezni a muzeális értékű darabokból.
"Soós Károly barátommal 2003 óta gyűjtjük Budapest régi, használaton kívüli, általában kidobásra ítélt neonreklámjait. Először csak fotókon örökítettük meg a lassan rohadó régi hirdetéseket, de aztán azt vettük észre, hogy rohamosan fogynak a régi reklámok, ezért elhatároztuk, hogy amelyiket lehet, megmentjük" - mondta el Forgács Bálint, aki másfél év alatt tizenkét neont szerelt le, és közel százhatvanat kategorizált.
Forgács Bálint
A megmentett neonreklámokat egyelőre az Elektrotechnikai Múzeum egyik raktárában őrzik, néhány kisebb darabot pedig kiállítottak a nemrég nyílt neontárlaton a Lánchíd budai lábánál található Oktogon galériában.
Forgács tervei közt azonban egy szabadtéri neontárlat, illetve egy neonmúzeum is szerepel, ahol akár testközelből lehetne megcsodálni a gyakran nyolc-tíz méteres neonmonstrumokat.
Újat a régiből
"Felmerült az is, hogy a reklámokat külvárosi tűzfalakon állítsuk fel újra, ezzel teremtve egyedülálló hangulatot a környéknek" - mesél tovább terveiről Forgács, aki szerint nem feltétlenül kell minden alkotást az eredeti állapotban restaurálni, a különböző betűk segítségével akár új gondolatokkal is tele lehetne szórni a várost.
"Utcai installációkat, homlokzatsorokon vagy tűzfalakon megjelenő összeállításokat képzelünk el. Így ezek a neonok újra megtalálhatnák helyüket a városban, akár Budapest egy új jellegzetességét hozva létre. Az európai szinten is egyedülálló gyűjtemény olyan "Budapestikum" lehetne, amely kivételes látványosságot hoz létre Magyarországon" - állítja Forgács, aki már fel is vette a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal.
A régi neonok gyűjtése tehát nem csupán nosztalgia, és a retródivat meglovagolása, a Neonon Csoport néven szervezkedő gyűjtők újat akarnak alkotni a régiből, emellett szeretnék felpezsdíteni a budapesti közterületi reklámozást, amely véleményük szerint nagyon fantáziátlan és szegényes.
"Nem a retró intézményesítését szeretnénk elérni, hanem olyan alkotókat akarunk bevonni a reklámozásba és ebben az esetben ezzel együtt a várostervezésbe is, akik révén a mainál sokkal izgalmasabb, kreatívabb, ötletesebb reklámok születhetnének, és végre elmúlna az ötlettelen matricás fénydobozok uralma Budapest utcáin. Mi a korábbi reklámokat kiállítva jó példákat szeretnénk megmutatni" - magyarázza Forgács Bálint, aki reméli, hogy a régi reklámok megmentésével megőrizhetünkk valamit a régi, elmúló, néha talán megmosolyogni való, de szép emlékű Budapestből.