Aki valaha volt már nyolc év alatti kislány társaságában, nem lepődik meg ruházatának és személyes tárgyainak rózsaszín dominanciáján. A rózsaszín iránti elkötelezettség akkora, hogy a szülők egyre kevesebb valószínűséggel tudnak más színű ruhákat a kislányokra adni, a játékboltok és ruházati üzletek lányoknak kialakított részlegeiben pedig megdöbbentő a rózsaszín túlsúlya. Olyannyira, hogy az ember azt gondolná, genetikailag meghatározott vonzalomról van szó.
A BBC rózsaszín cikke azonban állítja, a kulturális tényező az elsődleges, amit bizonyít: a századfordulón a kék volt a lányok színe, a rószaszín pedig a fiúké. A DressMaker magazin például így írt: "A fiúk számára a rózsaszín a megfelelő szín. A lányok számára a világoskék az ajánlott, mivel az haloványabb, visszafogottabb a rózsaszínnél."
A Woman's Journal is erre az álláspontra helyezkedett: "A rószaszín erős szín, ezért alkalmasabb a kisfiúknak, miközben a kék finomabb, és így egyértelműen a lányok színe."
Nem világos, minek következménye a váltás, de biztos, hogy Adolf Hitler idejére már lezajlott. A náci vezér ugyanis rózsaszín háromszög viselésére kötelezte a homoszexuálisokat, ami jelzi, akkoriban ez a szín már a femininitással volt rokon.
A rózsaszín mai elterjedése egyesek szerint veszélyes is lehet a kislányok számára. A Toxic Childhood (Mérgező gyermekkor) című könyv írója, Sue Palmer állítja: "Engem nagyon aggaszt a jelenség. Nem találsz olyan kislányt három éves kor alatt, aki ne lenne a rózsaszín rajongója. Már egészen kis koruktól elkötelezettek, ez befolyásolja a választásaikat, döntéseiket.
Ezzel tenni kell valamit, mert kis, rószaszín királylánykákat gyártunk, akik közül nem biztos, hogy mindenki magára akarná venni a rószaszín holmikat, de a tömegnyomás miatt megteszi."
Michael Gurian terapeuta és kutató azonban önmérsékletre inti a túlhevült írót. Állítja, a rózsaszín nem képes olyan változásokat előidézni, mint amitől az önjelölt szakértők féltik a gyerekeket. "Az embereket négy dolog határozza meg: a genetika, a képességek, a személyiség és a traumakezelő képesség. Azzal persze egyetértek, hogy túlzás azt állítani, a környezet nem hat az emberre. De ez a hatás azért elhanyagolható."
Gurian szerint olyasmik befolyásolhatják károsan egy kislány fejlődését, mint valamilyen belső hormonális változás, vagy súlyos taruma. Megjegyezte, a magazinokban látható vékony modellek képei sem teszik anorexiássá az embereket, ehhez más, bonyolult folyamatok szükségesek. Hasonló a helyzet a rózsaszín dolgok túlsúlyával. Nyilván azzal a kitétellel, hogy azok viszont tényleg rózsaszínné teszik a kislányokat.
A tudósok egyhangúan állítják, hogy nem létezhet semmilyen organizmus a környezetével fenntartott kölcsönhatás nélkül. De a környezet nem képes alapvetően befolyásolni az adott élőlényt. A hatás a rózsaszín esetében átmenezi, és nem hat negatívan a kis organizmusokra."
A cikk írója környezetében megkérdezett szülők egyébként nem a sok pink okozta tarumáktól féltették gyermeküket, hanem inkább az uniformizálódás bántotta őket. "Bármi mást próbálsz ráadni, arra azt mondja, hogy fiús. Csak a rózsaszínt veszi fel, mint minden más kislány is az oviban" - mondta lakónikusan egy ifjú apuka.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
