Megtojtak az ufók a Körtéren

Utcabútor az a tárgy, amit közterületen rögzítenek a talajhoz és nem a polgármester unokaöccse tervezte. És nem lehet kapni sem Baumaxban, sem Obiban, sem Praktikerben. Magyarországon alig van utcabútor, ha nem számítjuk a történelmi városmagokban gyakran látható cikornyás vas-fa padokat. Ehhez képest kifejezetten lendületes indításnak mondható, hogy Budapest rögtön a hivatalosan kavicsoknak nevezett meleg tojásokkal kóstol bele a műfajba.

Horn tapint

Tekintse meg képeinket!

Meglepően sokan tolongtak a körtér közepén a különös alakzatok avatóján, a felnőttek a rögtönzött színpadocska meg az ingyen teát és forralt bort kínáló pultok előtt, a gyerekek meg a két kisebb tojás tetején.

Az avatás csúcspillanati azok voltak, amikor a főpolgármester és néhány Magas Beosztású Önkormányzati vezető - Horn Gábor államtitkár társaságában - először majdnem elvegyültek a járókelők között, majd jobb belátásra térve inkább megtapintották a langyos objektumokat. Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt alkotásai ugyanis egy szellemes módon a szerkezet belsejében elhelyezett csőrendszer, vagyis az abban keringő forró víz jóvoltából jólesően melegek.

Demszky mozgásán és arckifejezésén semmi sem mutatta, hogy az Intergalaktikus Tojók zsoldjában állna, sőt, kifejezetten távolságtartóan viszonyult a legnagyobb tojáshoz. Nem tapadt például hozzá mellső testfelületével és nem vigyorgott ezután bárgyún, mint szinte minden jelenlévő, ideértve a legdisztingváltabb bel-budai asszonyságokat is. A kőbigyók felszíne ugyanis jól esően sima, ami a langyossággal párosulva a legridegebb adóbehajtót is önkéntelen, vicces, tapadó mozdulatokra sarkallja.

Osztrák ütemek

Az avató hivatalos része pár perc alatt véget ért, de a meglepően nagy tömeg még jó sokáig ott lebzselt a helyszínen. Álldogáltak, beszélgettek, simultak és láthatóan remekül érezték magukat. Budapest közterei annyira barátságtalanok, hogy a spontán bulihangulathoz elég volt a háttérből szóló Kruder és Dorfmeister-alapú zenei aláfestés és az a pár színes reflektor, amit a rendezők - köztük volt az Octogon dizájnfolyóirat is - egy állványon elhelyeztek. Nem beszélve a lazán elszórt, rakétaforma gázüzemű kandallókról. A vidám légkör, amit jelentős részben a színes fényeknek tulajdonítottam, még jobban kiemelte, hogy a tér felújítása milyen szürkére sikerült. De a nagy bigyókat ölelgetve erre láthatólag senki sem gondolt.

Ki skalpol tojást?

Maguk a kavicsok/tojások/bebábozódott városvezetők nem néznek ki rosszul, bár a legtermetesebb, embermagasságnál jóval nagyobb példány tetejére biggyesztett esőfogó tető egyszerre idézi fel a magyar lakótelepek buherakultúráját és az értelmetlen konyhai kiegészítők legértelmetlenebbikét, a keménytojás-skalpoló berendezést.

Próbálkoztam némi közvélemény-kutatással, de a jelenlévők a helyzetből fakadóan egyöntetűen azt mondták, hogy milyen jó ötlet, nagyon tetszenek nekik a kavicsok és a jövőben is gyakran járnak ide simulni. Izgalmas kérdés, hogy a nem a megnyitóra érkező, tájékozatlan tömeg észreveszi-e majd, hogy nem a szokásos kő ufótojásokat látja, hanem belülről melegített, mókás utcabútorokat. Annyira ugyanis sajnos nem melegek, hogy egyszerű ránézésre nyilvánvaló legyen a trükk.

A tervezők egyfajta találkozási pontként álmodták meg a három gömböcöt. Elválik, hogy a pestiek rászoknak-e a langyos ásványokon történő randizásra.

Diverzáns hajdú liberális zsoldban

Klikk a képre!

A felfokozott belpolitikai helyzet számlájára írtam, hogy a tömegben feltűnő zsinóros-paszományos kabátot viselő hajdút Demszky-ellenes provokátornak néztem, aztán persze kiderült, hogy a hajdú nem egy szélsőjobbos szabadcsapat, hanem valamilyen borrend tagja, aki azért van itt, hogy ingyen forralt borral lássa el a csípős hidegben is lounge-hangulatban beszélgető népet.

A nyitóbuli lassan véget ért, a migréntől szenvedő plasztikember arckifejezésével sétálgató főpolgármester pedig lefejtette a kabátjáról az utolsó átkozódó nénikét is. A város első embere azért kapott sokat például a nénikommandótól, mert a felújított tér aluljáróiba nem lehet babakocsival lemenni. Kettő darab babával érkeztem és tanúsíthatom, hogy tényleg nem lehet.

A kellemes nyitóest ellenére raklapnyi kérdőjelet hagytam hátra. Például: mi lesz itt nyáron? Hűtött kövek? De egyelőre jeges az idő, amiről Jyrki, az Indexhez legközelebb álló finn szép sorai jutnak eszembe.

"Egyre többen vannak, akik szerint a lékben fürdés - "avanto", ahogy Vejnemöjnen mondja - a marhajó téli időtöltés. A Rauhanniemi népfürdőjé Tamperében egy hely, ahol lehet ugrani hideg téli vízbe."