Traubi, Tóra, kóser gyártósor

A magyar helyesírási és fogalmazási szabályokat igencsak lazán kezelő "háttér anyag" ennél izgalmasabb információkkal is szolgált, például hogy a balatonvilágosi Traubiszóda egyedi és kizárólagos gyártástechnológiája megfelel a kóser szabályok előírásainak is. Mivel (Salamon) Berkowitz úr a Traubi Hungária Rt. tulajdonosa maga is szigorú tórai hagyományok között él, így számára természetes, hogy az ő üzeméből kikerülő üdítőital is e hagyományoknak megfelelően készül. A kóser előírások betartását Schneebalg Eliezer (Edgwgare, London U,K.) főrabbija ellenőrzi.

Danyi tücske

A traubi ügyben folyó zavaros, kesze-kusza védjegyhasználati és egyéb perekről már sokat cikkezett a sajtó, de a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló állami gazdaság épületegyüttese felidézett bennem egy ennél sokkal korábbi konfliktust, amit a traubiszóda okozott. A traubigyár kísértetiesen emlékeztetett a Nyíregyháza melletti Rókabokor egykori téeszmajorjára, ahová őszi munkára vezényeltek bennünket annak idején a seregben.

Tekintse meg képeinket!

A munkára a vonatút Zalaegerszegtől Nyíregyházáig 4 napon keresztül tartott, útközben a szerelvény többször megfordult Pécsen is. A végeláthatlannak tűnő vonatúton Danyi honvéd egy az akkoriban még újdonságnak számító elektromos kínai ébresztőórát szorított a fülére, és elmélyülten hallgatta az óra ciripelését. Tücsök, tücsök, ismételgette ilyenkor szeretetteljesen. A szintén a lepukkant vagonban vakarózó Kordován őrvezető az egyik több órás kényszervárakozásnál ráröffent a tücsökzenét kedvelő honvédra: Danyi, hagyd már azt a kibaszott órát, inkább osonj el a restiig és vegyél két liter traubit. A traubi egyébként a sittes katonatársak által kifejlesztett BMP koktélhoz kellett, amely a harcjármű tisztításához használt denaturált szeszből, és valamilyen üdítő elegyéből állt. Nem osonok, lázadt Danyi. Kordován bezsarolt: Akkor kivesszük a tücsköt az órából. Azt már nem, kiáltott fel idegesen Danyi, az órát beledugta a málhazsákba, ás az összekötő madzag hurkát lelakatolta egy tuto lakattal. Kordovánt ez nem hatotta meg, előkapta pillangókését, kétszer megforgatta klasszikus mozdulattal, elvágta a málhazsák madzagját, és az órából kivette a ceruzaelemet.

Danyi teljesen beparázott, görcsösen tekergette a mutatót, és őrjöngött, hol a tücsök, hol a tücsök. A zajra megindult felénk a bebaszott tisztikar az első vagonból, Kordován erre gyorsan visszaadta az elemet. Danyi méltatlankodott, neki a tücsök kell, nem az elem, végül Kordován őrvezető kénytelennek bizonyult visszabiggyeszteni az elemet, utána két tápost rugdosott le traubiért. Danyi megnyugodott, bekucorodott a vécébe, és békésen mormogta egész úton, hogy tücsök, tücsök.

A jobboldalos sajtó gonosz

Megérkezésünkkor dideregve szálltam ki a kocsiból, a siló vagy derítőtartályok előtt kopottas Traubi és Márka láda hegyek tűnnek elő a ködből, már számban éreztem a gyerekkorom nyaralásait meghatározó, Bambi utáni üdítőgeneráció édeskés ízvilágát. A sajtótájékoztatóra rajtam kívül a veszprémi tévétől érkezett egy kis csapat, és egy lelkes hölgy a az egyik veszprémi laptól. Bevezettek bennünket egy kávéillatú, minimál berendezésű iroda fűtetlen előterébe, ahol paprika és paradicsom szelettel díszített félbevágott vajas zsemle, néhány fürt szőlő, pogácsa és aprósütemény, és persze rengeteg traubi várta az odatévedő sajtómunkásokat.

Berkowitz úr rendesen megvárakoztatott bennünket, de lehet, hogy ezt csak Orbán Viktor stílusparódiának szánta. A meghirdetett időponttól majd egy órával később érkezett a kóserség vizsgáló angol főrabbi kíséretében eltéveszthetetlen öltözékben. Némi sürgés forgás után leültek az főasztal mögé, előbb beletűzött egy amerikai zászlót az egyik traubisüvegbe, majd valamiért kivette, és nekikezdett a nem mindennapi sajtótájékoztatónak: A sajtó gonosz, főleg a jobboldalos - nézett szúrós szemekkel a megszeppent kolléganőre. Ha valami rossz történik, nagyobb cikk jelenik meg rólam, mint a miniszterelnökről, a jóról sosem írnak. Nem írnak arról, hogy hány embernek adok munkát. Így nem lehet dolgozni, pedig a gyár helyén építtethetnék szállodát is, vagy bevásárlóközpontot. A sajtónak segíteni kellene a gyárosokat, mert ekkor jobban menne a gyárnak, és tudna reklámra költeni, ez meg a sajtónak lenne jó. De mégsem támogatnak egy ilyen tradicionális terméket, mint a traubi szóda, pedig ez igazi szőlőből készül, nem almából. Szőlőtermelőket tartok el, pedig sok helyen fán van még a szőlő, nem tudják máshol eladni. Ez a traubi gyár egyedülálló technológiájával felvirágoztathatná az egész magyar mezőgazdaságot.

Mitől kóser?

Berkowitz úr ezek után nemtetszését fejezte ki a jobboldalos veszprémi újságról, a szokatlan környezetben elkövetett médiakritikán a jelenlévő újságíróhölgy - teljesen jogosan - felháborodott, mire Berkowitz úr némileg enyhébb hangot ütött meg, és kifejtette, hogy ő a női nem nagy tisztelője, eszében sincs megbántani senkit. Schneebalg Eliezer főrabbi közben látványosan unatkozott, mit is tehetett volna mást, nem értett az egészből semmit.

Berkowitz úr végre rátért a sajtótájékoztató egyik fő témájára, a kóser traubigyártásra. A kóser terméknek minden alkotóelemének kósernek kell lenni. Hogy mitől kóser valami, azt ne kérdezzük, azt a Tóra mondja meg, ősi törvény. Az asztalra rakott szendvicseken is azért nincs szalámi, mert a tejtermék nem érintkezhet hússal. Az ősi törvény mély igazságokat hordoz, amelyeket a tudomány most kezd igazolni. A disznóhúsban például sok a koreszterin, és egészségtelen. Ezért nem lesz jó export termék a Pick szalámi, mert egészségtelen, de hiába jósolok, nem hallgatnak rám a gazdaságban. A konkurens traubi azért nem lehet kóser, mert zselatinnal derítik a sűrítményt, a zselatin meg disznózsírt tartalmazhat. Csak kóser zselatint lehet alkalmazni.

Évjárata van a Traubinak

Berkowitz úr rámszólt, kérdezzek végre én is valamit, hát rákérdeztem mitől kóser a szőlő. Itt újra rövid vallástörténeti ismeretterjesztésbe csapott át a sajtótájékoztató: a szőlő és a bor a zsidó vallásban sokkal korábban szent volt, mint bármelyik másikban. A szőlő és a bor kóser, ha egy arra hívatott zsidó embernek részt kell venni a szüretben és a gyártásban. A traubi meg attól lesz kóser, hogy minden technológiai folyamatban részt vesz egy erre alkalmas személy, akit itt a rabbi jelöl ki. Amikor rákérdeztem, hogy származik-e valami plusz haszon abból, hogy kóser terméket gyárt, Bekowitz úr bevallotta, hogy ez inkább személyes luxus, mivel ő is a kóser hagyományok szerint él. A sajtótájékoztató végén Berkowitz úr még meglobogtatott büszkén egy horvátországi szabadalmi bejegyzést a traubiról, majd nekiindultunk megtekinteni a bemutatót, hogy indul a kóser traubi gyártása.

Az üzem hátsó taktusában már türelmetlenül várt egy szőlővel megrakott pótkocsis traktor, és egy teherautó oldsmobil. Az egyik kóserságot biztosító, ortodox öltözékű fiatalember bevárta a sajtót, és elindította a gyártási folyamatot: meghúzta a billencs indítókarját. A szőlő beleömlött egy hatalmas fémvályúba, a mélyén egy csiga forgott. A sajtó merészebb képviselői kaptak a képükbe egy jó adag ragacsos szőlőlevet amikor a több mázsa fürt belefröccsent a tartályba. A traktor pótkocsi billentését is az előbbi fiatalember indította, nagyjából ennyiből állt a bemutató. A traubigyártásról többet nem tudtunk meg, csak azt az érdekes információt, hogy az idei szőlő savanyú, ezért az idei traubi is savanyúbb lesz egy kicsit, tehát a traubiszóda évjáratok ugyanúgy különböznek egymástól, mint a borok. A gyártási folyamat során ügyelni kell, hogy a must meg ne erjedjen.

Csak a balatonvilágosi

Közben próbáltam valamit megtudni Berkowitz úrtól a perek állásával kapcsolatban, jogászként is érdekelt volna a téma, de kizárólag a hazai igazságszolgáltatás vélt-valós anomáliáiról hallottam egy hosszú előadást. Végezetül visszamehettünk elfogyasztani az irodába a kóser paprikás-vajas zsemlét, amit kóser traubival öblíthettünk le, amelynek a címkéjére már jogszerűen rákerülhetett, hogy "csak a balatonvilágosi az igazi".

Az asztalra kirakott szőlőt szemezgetve kénytelen voltam én is megállapítani, hogy az idei termés tényleg savanyúbb lett a szokottnál. A portán minden sajtómunkás kapott egy karton 4 literes traubit, amelyből egy palackkal - szigorúan az ő kezdeményezésére - életemben először sikeresen megvesztegettem egy BKV ellenőrt a 47-es villamoson, mert éppen elfogyott a füzetjegyem.