Az év épületei: Han Solo rejtekhelye, Greta Thunberg irodája és az eldugott lakosztály
A Média Építészeti Díján idén is az Index olvasói dönthetik el, ki kapja a közönségdíjat. Mutatunk tíz épületet, amelyeket az Építészfórum szakmai zsűrije válogatott. Önnek pedig jogában áll a mennyekbe magasztalni, vagy a porba sújtani az alkotásokat. Az előbbihez magas, az utóbbihoz alacsony pontszámok kellenek. Idén különösen erős a mezőny. A győzteseket péntek este hirdetjük ki az Uránia moziban rendezett gálán.
Greta Thunberg irodája
A végeredmény egy klasszikus vonalú ipari épület lett, amin rafinált térjátékokkal jelezték, hogy amúgy melyik században járunk. A tradicionális házformát a beljebb húzott üveg homlokzat, és a körülötte kirajzolódó, a szimmetriát megtörő síkok teszik izgalmassá.
A minimalizmust belül egy színpadias függöny és a lépcső körüli zöld falak oldják kicsit. Ha ön is ökoharcos, és nem bánja, ha egy új épület valójában nem is új, adjon magas pontszámot.
B13 építész és belsőépítész műterem, Tervezők: Bényei István, Hoffmann György, Szabó Ádám
Han Solo rejtekhelye
A Csillagok Háborúja történet egy kevéssé ismert leágazásában Han Solonak elege lesz a csempészetből, továbbá a jók sorozatos megmentéséből, és visszavonul. Nyugdíjas éveire egy nagy tengerekkel borított, de félreeső bolygót választ. De mivel megszokta, hogy egy űrhajóban él, az Ezeréves Sólyomra emlékeztető otthont építtet magának.
Háza ezért az ismert U alakban épült. Solo rejtekhelyét kívülről az a fajta skandináv letisztultság jellemzi, ami úgy illeszti a tájba az épületet, hogy közben minden arra járónak egyértelmű legyen, hogy ott egy tehetős tulajdonos fényűző otthona áll. Erre nyilván a galaxis más részeiből érkező csempészhaverok miatt volt szükség.
A ház belülről a Han Solo számára ismerős környezetet igyekszik biztosítani. A teret az űrhajókban megszokott fehér falak, fehér ülőgarnitúrák és fehér székek dominálják. A földi körülmények megengedték, hogy az egyik szárnyban ne egy undok hiperhajtómű kapjon helyet, hanem jó kilátású medence. A fürdést nem kedvelő Csubakka a másik szárnyban pedig nem valami aszteroidamezőre lát rá, hanem Törökbálintra.
Szavazzon erre az épületre, ha szívesen poharazgatna a bárpultnál egy galaxisszerte körözött csempésszel.
Törökbálinti családi ház, Tervezés: DÉR - Építőművész Kft.
Ketrecbe zárt, boldog gyerekek
Érdekes, hogy egy óvoda hangulatán javíthat, ha ketrecet építenek a gyerekeknek, és csökkentik a zöldterületet. Ez történt ugyanis a vizafogói óvoda esetében, amelyet az Archikon stúdió épített át. A klasszikus, szűkös terekkel épített lakótelepi óvoda két szárnya közé tágas aulát építettek, az épületeket a kert irányában pedig meghosszabbították.
Bár a zöld így csökkent, az óvoda mégis élhetőbb lett. A kialakuló udvarra ugyanis tavat telepítettek kis fahíddal, amiről nem kell magyarázni, mennyit javít egy átlagos óvodás hangulatán.
A bővítés pedig a kert felé egy kétszintes, tágas, levegős faketrec lett, ahol a gyerekek esőben is játszhatnak, miközben valójában a levegőn vannak. A ketrec falécei nem a bezártságot, hanem inkább az erdei óvodás hangulatot erősítik. A kalandérzéshez pedig hozzájárul az emeleti csúszda, amelyen fenéken lehet lejutni a földszintre.
Olvassa el kritikánkat, és adjon magas ponszámot, ha szívesebben csúszik a lépcsőzés helyett.
Vizafogó Tagóvoda felújítása és bővítése, Tervező: Archikon stúdió
Kötelező feladat
A Román csarnok nevezése láttán joggal döbben meg az olvasó, hiszen a Szépművészeti Múzeum felújítása három okból is nehezen indítható ebben a versenyben. Egyrészt az összes többi pályamű az üresség helyén hozott létre valamit, míg itt egy már rég létező objektumot tettek olyanná, amilyen volt. A munka ráadásul nem is annyira építészet, inkább festészet, dekoráció, szobrászat, ami persze az értékéből nem von le, csak éppen más műfaj. Végezetül a MOME-n kívül többi pályázó a saját forrásaiból alkotott, míg a Liget-projekt mögött ott állt az állam, a maga végtelen anyagi forrásaival, a szabályozásokat kedvére hajlítgató adminisztratív segítségével, és - ahogy a Ligetet védő kopaszok demonstrálták - teljes fizikai és karhatalmi erejével. Az eredmény példás lett, de mondjuk az, hogy nem mázolják fehérre a történelmi freskókat, mint tette ugyanez a kormány a Karmelita kolostorban, hanem helyreállítja, egy múzeumban nem erény, hanem alapfeladat.
A Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, Mányi Építész Stúdió
Őszintén balkáni
Aki járt már a Balkánon, ismeri azokat a családi házakat, amiket nagy lendülettel kezdett építeni a tulajdonosa, de a családi kassza körüli bonyodalmak miatt a vakolatra már nem jutott pénz, miközben a családnak már be kellett költöznie, hogy aztán évtizedekig éljenek a vakolatlan téglák mögött.
Ez a dizájnépület a belépés után sem töri meg ezt a balkáni életérzést. A tágas, fával burkolt nappali ugyanakkor sugallja, hogy a családanya ragaszkodott ahhoz, hogy ha már a vakolatra nem jutott pénz, legalább falambériával burkolják ezt a szobát. Vagy legalábbis annak nagy részét.
A kert felé néző fal ívelt ablakai pedig a vendégek számára hivatottak jelezni, hogy a család azért szereti a szépet.
Ha olvasónk is rajong a pljeskavicáért ajvárral, tudja, hogy kell szavaznia.
Csömöri családi ház, Építészek: Ghyczy Dénes Emil, Szederkényi Lukács, Társtervező: Szacsvay Gergely
Tökéletesen átlagos
Egy értő építész ideális világában ez az épület nem kerül fel semmilyen listára. Ha egy átlagos gazdálkodó kis majorságot szeretne magának, akkor pont ilyet terveznek neki. Semmi extra, két letisztult formájú ház, fehér vakolat, és árnyékolók, amik legyenek mondjuk pixelmintásak, hogy a nagy ablakokon szépen essen be a fény.
A gazdasági- és a lakóépület közé épüljön szaletli, abból a rozsdamentes acélból, amit egyébként is használnak a termelésnél. Sehol semmi különös, de jobb helyeken ezt nevezik építészetnek. Ha szintén kedveli az átlagost, adjon magas pontszámot.
Patikakert, Építész: Zsiros-Kundrík Lívia
Tokió Kolozsváron
A Kolozsvár Rózsadombján épült házról kívülről nehéz véleményt alkotni, mivel elsőre úgy tűnik: a villa csak egy darabja a különböző évtizedek elitjének építészeti kiállításán. A dombtetőn egymás mellett sorakoznak a sátortetős szocialista házak, a pöffeszkedő nyolcvanas évekbeli nagyparaszti villa, a vanabi kaliforniai milliárdos mansionje a kilencvenes évekből, majd pedig ez a dizájnépület a szofisztikált 21. századból.
A házat a rejtőzködése különíti el a többitől, mivel a tervezője lecsúsztatta a domb oldalára, így az út felől kicsinek tűnik, és csak az erdő felől mutatja meg, hogy egy háromszintes villáról van szó.
A fényűzést ebben a stílusban a visszafogottság és a letisztultság adja. Natúr fa, látszóbeton, tiszta fehér felületek bizotsítják a kívánt minimalista bukét.
A ház szuperképessége nem ez, hanem hogy egy szűk nadrágszíjparcellára szorították be, és a tereket úgy kellett kiosztani, elrendezni, hogy az ember ne egy kapszulahotelben érezze magát.
Az építész mintha Tokióban tanulta volna, ügyesen játszott a limitált térrel: a szűk lépcsők és folyosók tágas szobákba visznek, amelyek terét a völgy felé néző széles ablakok, és az egybe nyitott emeletek növelik.
Amennyiben ön a Kárpát-medenécben is szívesen látja a japánokat, szavazzon bátran egy nagyot.
Családi ház Kolozsváron, Építész: Péterffy Miklós
Törökök nélkül a gyógyfürdőben
Megnéztem volna az építész arcát, amikor megkapja a feladatot: építsen át egy áltörök stílusban épült, ötvenes évekbeli épületet. Vajon miként restaurál az ember egy nem létező stílust? Az Archikon stúdió munkatársai szerencsére nem vesztek el a filozófiai részletekben, és arra koncentráltak, hogy megragadják azt a hangulatot, ami miatt az ember fürdőbe jár.
A koncentrikus régi törökfürdő körül helyezték el a különböző vízű medencéket befogadó tömböket, amelyeket a változatos medenceméretek és födémmagasságok tesznek izgalmassá. Egymás mellett, egymást kiegészítve találjuk a víz tisztaságát kiemelő fényes tereket, és a pihenéshez kitalált, színes csempével burkolt kuckókat. A gránit, a kerámia, a nagy üvegfelületek és bevilágítók olyan hangulatot teremtenek, amiben az ember a legszívesebben elmerülne egy medence forró gyógyvízben, hogy kényelmesen elgondolkodjon lényeges és lényegtelen dolgokról. Szóval pont azt csinálja, amit egy gyógyfürdőben kell. (A fürdőről itt írtunk részletesebben.)
Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógy- és Strandfürdő, Tervező: ARCHIKON Kft.
Új dizájnváros
Az év legjobb épülete szavazáson minden évben az állítja nehéz helyzet elé a gyanútlanul szavazgató olvasót, hogy egymás után kell értékelnie egy cuki családi házat, majd egy sok épületből álló, több tízezer négyeztméteres űripari komplexumot. Ez a helyzet állt elő idén a MOME, leánykori nevén az Iparművészeti Egyetem új épületeivel. Nem csak arról van szó, hogy itt valójában nem is egy házat kell értékelni, hanem öt hatalmas épületet. Ráadásul ekkora beruházásnál nem elég megnézni az egyes tömböket, mivel itt már számít az is, hogy az épületek hogyan alakítják a teret, milyen módon kapcsolódnak egymáshoz, és mennyiben illeszkednek a tágabb környezetükhöz.
Ha érezni szeretné, hogy mekkora döntést kell hoznia, itt van röviden az épületek listája. Van két sötét téglaburkolatú, skandináv hangulatú tömb. Két épületből álló, üveghidakkal összekötött, irodaházra emlékeztető épület. Egy speciális építészeti eljárással készült, lebegni látszó tömb. Egy földalatti, mégis világos épület. És az eredeti, szocreál egyetem, amit szintén átépítettek. Persze ne feledjék a dombos terület ízléses térrendezését sem.
Zubreczki Dávid kezét fogva itt bejárhatja a területet, ha felelős döntést akar hozni. Mi csak annyit mondunk, hogy a MOME-soknak nem kell szégyenkezniük, ha a nemzetközi dizájnvilágból látogatnak hozzájuk előadók.
MOME Campusfejlesztés 3. ütem, Építészek: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Zavarba ejtő girlandmennyország
A Párisi udvar az az épület, ahol szinte semmi sem az, aminek látszik. Itt van például az elnevezése, udvar, aminél nagyobb eufemizmus talán nincs, ha rápillantunk a pazarul díszített passzázsra. Ráadásul a passzázs a komplexumnak csak egy része, hiszen itt az egész épületről van szó. A Párisi udvar a felújítása és hotellé alakítása okán került a listára, de a munka mégsem egyszerű restaurálás volt: az építészek ügyes megoldásokkal egyúttal ki is emelték az eredeti, gazdagon díszített formákat. Eközben a passzázs hiába maradt meg nyitott sétálóutcának, hogy bárki részesülhessen a girlandtúladagolásból, ha a kapukat üvegajtókkal zárták le, megszüntetve a köztéri jelleget. Végezetül pedig értő és precíz munkával állították helyre a palotát az utolsó Zsolnay díszig, hogy aztán a tetejére csapjanak egy undok fehér tetőráépítést, csak hogy legyen két elnöki lakosztályuk is. Nem lennénk az olvasó helyében, amikor dönteni kell.
A Párisi Udvar felújítása, Tervező: Archikon Kft.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
