Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Lebontják Kecskeméten a gyönyörű Virágablakos-házat

DSC 3777
2019.11.13. 05:14

Kevés olyan ház épült az elmúlt ötven évben Magyarországon, amiért az építészek és az átlagemberek egyaránt lelkesedtek. Ilyen üdítő kivétel a kecskeméti Virágablakos-ház – azt is lebontják hamarosan.

Kecskemét igazi értéke sétálós főtere, mely valójában több kisebb térből, parkból adódik össze: a Szabadság, Kálvin, Kossuth, Katona József terekből. Építészeti kincseinek java is itt van: gyönyörű templomok, a híres zsinagóga, a Lechner tervezte városháza és az ország egyik legismertebb szecessziós épülete, a Cifrapalota (melyekre természetesen még visszatérünk). És itt van a Kodály Intézet 1977-ben átadott gyönyörű könyvtára is. Természetes volt, hogy ha már Bács-Kiskun megyét járjuk be a Mi vidékünk projekt keretében, akkor ezt is felkeressük. Mert szemben mondjuk az orgoványi művelődési házzal, amelyet a község vezetése is igyekszik felújítani, ezt hamarosan lebontják.

Hogy Kecskemét szerethető városmagja megmaradt, és ma ilyen jókat lehet sétálni a környékén, abban nagy szerepe volt a néhány éve elhunyt Kerényi József Péternek. Főépítészként az 1970-es években és az 1980-as évek elején ő volt az, aki megmentette az úgynevezett Bánó-házat, ebből lett a Naiv Művészek Múzeuma, és az ő tervei szerint alakították át a zsinagógát is. Bár ennek belső terét felszabdalták több szintre, a lehetőségekhez képest ésszel és érzékkel nyúlt hozzá, így megmaradt valami eredeti szépségéből, ráadásul a ház újra működni kezdett, miközben abban az időben még egyáltalán nem volt egyértelmű a megüresedett zsinagógák megtartása. Kicsivel odébb kiszabadított egy korabeli kereskedőutcát a bódék szorításából, és új élettel töltötte meg az egykori ferences kolostort, melyben akkoriban egy borforgalmi kereskedővállalat működött. Itt kapott otthont a Kodály Intézet. A hangulatosan helyreállított műemlékhez a háztömb másik oldalán egy új épületet is emeltek, egy könyvtárat. Ez lett a Virágablakos-ház.

Kerényi legtöbb munkája műemlékek átalakításáról szólt Kecskeméten, de itt most teljesen újat alkothatott. A teljesen új persze nem öncélút jelentett. Ő ugyanis tulajdonképpen organikus építész volt, abban az értelemben, hogy mindenhol a környezethez igazodott – akkor is, ha az épített környezetet jelent. Ezért van, hogy az ugyanezekben az években épült bugaci Pásztormúzeum épülete, vagy a pusztavacsi jeltorony a pásztorkunyhók világát idézi meg, míg a kecskeméti Szórakaténusz Játszóház a szomszédos Bánó-házhoz igazodik, mely az alföldi mezővárosok jellegzetes nemesi lakóháza volt.

És hogy mihez igazította a Kodály Intézet könyvtárát?

Ebben a házban egyszerre jelenik meg mindaz, ami körbeveszi, a középkori templomok és az alföldi szecessziós paloták világa, miközben valódi kortárs alkotás. Az előre ugrasztott árkádsornak köszönhetően az sem zavaró, hogy a homlokzata kiugrik a szomszédos házak elé. Látható, hogy ezt nem telhetetlenségből teszi, hiszen ezzel párhuzamosan lemond az alsó két szintről: ott egy hatalmas kapu jön létre. Tulajdonképpen ezzel magyarázható az is, hogy miért ugrik előre: amolyan főbejáratféle az egész komplexumhoz, megnyitja a zárt háztömböt a tér felé.

Kerényi József Péter Wekerle-telepen nőtt föl, nem lennék meglepve, ha ott motoszkált volna benne valahol mélyen előképként Kós Károly és Zrumeczky Dezső kapuépülete is az előbbiről elnevezett téren. A szemet gyönyörködtető üvegvirágok pedig csak még jobban erősítik azt az érzést, hogy ez valami csodavilág bejárata. Ezt a bejáratot rombolják most le. Tavasszal röppent fel a hír, hogy elég abszurd módon,

a Modern Városok Program keretében tüntetik el Kecskemét legfontosabb modern épületét.

Az indoklás szerint statikai problémákkal küzd. Elhiszem, bár a tapasztalatok szerint, amit meg akarnak menteni, azt meg lehet menteni. Így gondolta ezt több mint hetven építész is, köztük számos nagynevű alkotó, akik nyílt levélben fordultak az önkormányzathoz, de úgy tűnik, hiába.

Aztán megjelentek az új épület tervei. Azt ígérik, hogy az új alkotással megidézik majd a régit. Szó se róla, az egykori homlokzat elemei megjelennek Mányi István tervein is. Ám a Gül Baba türbéjének és a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának helyreállítását jegyző építész tervein azért épp a lényeg hiányzik. Az a szellős, légies könnyedség, ami az eredetin megvolt. Az hogy ez az egész ház egy csodaszép, díszes, izgalmas kapu.

Mikor ott jártunk, már kezdték elkeríteni az építési területet. Aki még szeretné megnézni Kecskemét legszebb modern épületét, siessen. Már nincs sok hátra neki.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

Érdekel az építészet? Kövess Facebookon és Instagramon!

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.