Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Megint küzdenek az építészek egy ikonikus modern ház lebontása ellen

2020.04.30. 17:04

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó épülete a Várnegyedben, közvetlenül az Országos Levéltár palotája mellett tipikusan az a modern épület, amit az építészek zseniális, ikonikus műalkotásnak tartanak, a laikusok pedig a történelmi környezetbe egyáltalán nem illő csúfságnak. A kormányban inkább laikusok vannak, mert az épületet ismét le akarják bontani, sőt a munkálatok meg is kezdődtek.

A ház ügyéről beszámoltunk már 2016-ban, amikor a bontás ötlete először felmerült. Az épületről röviden azt érdemes tudni, hogy tervezője Virág Csaba volt, a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar építésze, és a háborúban elpusztult polgárházak helyére épült fel 1974 és 1979 között, de 1972-es tervek alapján. A Várnegyedben mind az ipari jellegű funkció, mind az épület karakteresen modern megjelenése kivételesnek számított. A korábbi vári foghíjbeépítések mind szervesebb, illeszkedőbb hatásúak voltak, bár tömegében, léptékében a Teherelosztó is figyelembe vette a környezetét, de a fényvisszaverő üveghomlokzatok, a hengeres nyersbeton torony és a nyersbeton oldalfal és bejárati folyosó kétségtelenül nagyon más, mint ami a Várban addig megszokott volt.

A világban az 1970-es évekbeli modernizmusnak ezt az irányzatát brutalizmusnak szokás nevezni, és ez a név eléggé árulkodó. A brutalista házak viszont általában elég rosszul öregedtek, és meglehetősen népszerűtlenek, de ettől még ez a stíluskorszak is hozott létre értékeket, és

a Teherelosztó minden bizonnyal az egyik legjobb magyar brutalista épület.

Az épület sorsa 2007 óta megoldatlan, ekkor ugyanis elvesztette az eredeti funkcióját, azóta üresen áll, és egyre rosszabb állapotba került. Az üveghomlokzatokra ráégett védőfólia és az általános leromlás miatt a szépet is egyre nehezebb volt meglátni benne. 2015-ben állami tulajdon lett, és 2016-ban döntést hoztak a lebontásáról. A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága azonban tiltakozott a bontás ellen, és úgy tűnt, hogy a kormány is belátta, hogy érdemesebb az épületet megőrizni: a tervek szerint teljes felújítás után a Várba költöző Belügyminisztérium egyes részlegei számára alakították volna át irodaházzá.

Aztán kiderült, hogy mégsem így lesz. Tavaly belső munkálatok kezdődtek, és az egyébként nyilvánvalóan szükséges azbesztmentesítésre hivatkozva teljesen kibelezték a házat, pedig a belsőben is voltak kvalitásos részek, például a faburkolatos tárgyaló. Idén tavasszal pedig kívülről is felállványozták, és elkezdték kiszedni az ablakokat. Ekkor kérdezett rá az Építészfórum, hogy mégis mi történik a házzal, és a Belügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a sorsa megpecsételődött, csak éppen erről nem értesítették a nyilvánosságot:

Elektronikus levelére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a Kormány 2018. október 24-én az épület bontásáról döntött. Döntésénél – egyebek mellett – figyelembe vette az épület acél és vasbeton szerkezetének állapotát, melynek felújítása vállalhatatlan költséget jelentett volna. Figyelemmel arra is, hogy az épület speciális, 2007-ig ellátott eredeti funkciója okán gazdaságosan más feladatra nem átalakítható, a döntésnek nem volt alternatívája, a bontást korábbi lakossági kezdeményezés is szorgalmazta. Az épület helyére új, a historikus környezetbe illeszkedő épületet kell tervezni.

A bontás terve most is ugyanolyan felháborodást keltett az építészek körében, mint négy évvel ezelőtt, és a Magyar Építőművészek Szövetsége petíciót indított a ház megmentéséért.

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó is a kor innovatív, előremutató – léptékében és  tömegében kétségtelenül a Vár történeti hangulatához illeszkedő épület. A kor legfontosabb „Tanú-épületeinek” egyike – létrejötte a háború utáni magyar építészettörténet meghatározó pillanata volt. Meggyőződésünk, hogy megtartása szükséges – új funkcióval való újjáélesztése és felújítása a mai kor technikai elvárásai szerint kötelező. Várhatóan új képében bizonyára sok ember számára érthető lesz építészeti kvalitása és különlegessége

– érvelnek. A szakmai szervezet nehezményezi, hogy a kormány bármiféle párbeszéd és megkeresés nélkül felülírta a korábbi megállapodást, és azt állítja, hogy az ötemeletes, nagy házat "robusztus szerkezetei, kényelmes méretezése, nagyvonalú térkínálata alkalmassá teszik új funkció befogadására. Hasznosításával a XXI. századi fenntarthatósági szempontokat is szolgálnánk, kevesebb bontási törmelék, kisebb ökológiai lábnyom árán hozhatnánk létre értékes új funkciókat."

Az épület sorsáról folytatott vita nemcsak arra világít rá, hogy a közízlés és a szakmai kánon között milyen nagy különbség lehet az építészeti értékek megítélésében, hanem azt megmutatja, hogy a 20. század második felének építészete még mindig erősen megosztó jellegű: ez a ház építészettörténeti jelentősége és építészeti kvalitásai miatt simán lehetne akár műemlék is, de a legtöbben bizonyára értetlenül állnának a védetté nyilvánítása előtt.