Az orgonista a torontói emigrációban ismerte meg Faludy Györgyöt. Mint az Indexnek elmesélte, akkor a költő nagyon szegény volt, segélyekből élt és úgy gondolta, hogy soha nem fogják visszaengedni Magyarországra. Akkor mondta azt a zenésznek, hogy "ha holnap vége lesz a világnak, akkor még ma ültetek egy almafát".
"Nekem ő volt a szellem nyughatatlan ereje. Vannak, akiknek az élet negyven évesen lemeríti az agyát, de neki 96 évesen is friss volt az elméje. Nem azért, mert jó helyen tenyészett, hanem, mert az Isten két Duracell elemmel többet rakott be neki". A költő barátja az Indexnek elmondta, "az volt a megnyerő Gyurkában, hogy nem volt kolonc a saját sorsán, mindig uralta az életét, még akkor is, amikor a történelem ült a nyakán. Ő maga volt a szellem túlélése. Példaértékű volt az élethez való hozzáállása, egyszer elmesélte, hogy a recski munkatáborban a sötétzárkában a legkellemesebb szórakozása az volt, hogy a kulcslyukon beáradó napfényben fürödjön. Mindig odaállt, ahol a világ bejött a kulcslyukon. Ez volt Faludy György".
Varnus Xavér, aki elmondta, hogy szombat este 22:35-kor az MTV-n eredetileg a Művészetek Palotájának orgonaavatásáról szóló műsor lett volna, de ehelyett Faludyra emlékezve levetítik azt az 1998-as, Zilahy Tamás által rendezett koncertfilmet, amelyben a zongorista, a költő és a Vágtázó Halottkémek zenekar kétezer ember előtt előadta Villon haláltánc-balladáját.
"Nagyon furcsa az élet: Faludy abban az órában halt meg, amikor mi kétszáz emberrel Kőbányán az egy évvel idősebb, 97 éves Fejtő Ferenc születésnapját ünnepeltük egy kávézóban" - nyilatkozta Varnus Xavér. A Párizsban élő történész, kritikus az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, "nagyon megdöbbentett Faludy halála, hiszen talán ő volt az utolsó a magyar irodalomban, akit ifjúkorunk óta személyesen ismertem".
"Faludy különleges jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében" - helyezte el Fejtő Faludyt a magyar költők sorában. "Amit legjobban becsültem benne a képzelőtehetségén kívül, az az élete végéig egészségesen maradt humora volt. Szórakoztatni akart, ugyanakkor tehetsége volt a szórakozás művészetéhez" - mondta Fejtő Ferenc.
"Sokszor találkoztunk és vitatkoztunk, s annak idején igyekeztem őt akkori legjobb barátommal, József Attilával összebékíteni, más felfogásuk volt ugyanis a fordításról - mondta. "József Attila jónak találta Faludy verseit, de ezek közé sorolta a Villon-fordításokat is, nem pedig a Villon-költemények visszaadásának. Faludy azzal védekezett, hogy ő elsősorban Villon szelleméhez akar hű maradni. Hogy ebben az igyekezetben saját személyiségéből többet adott bele, az más kérdés. Faludy szerint Villon nem utasította volna el az ő fordításait" - emlékezett Fejtő.
Kukorelly Endre író, költő kérésünkre e-mailben emlékezett meg Faludy Györgyről: "Hazaköltözésekor szerveztek, nem tudom, kicsodák, egy nagy bulit, mondjuk fogadást, a Jurta Színházban. Mond ez valakinek valamit? Nagyon rég volt. Cirka 16 év. Jeles Andrásra emlékszem, szerintem ő rendezte. Minden még nagyon más volt, épp csak kialakulóban az a pártpolitikai struktúra, ami azóta nemcsak kialakult, hanem átalakult. Viszont az volt a helyzet, hogy Faludy György egy minden bizonnyal öreg költő, akit senki nem ismer, csak a Villon-átírásait ismeri: legalábbis én nem ismertem. Mégis, ki tudja, miért ezek a nem tudom, kicsodák, engem kértek föl, hogy valamiféle köszöntőt mondjak, no és ezért aztán elolvastam a Pokolbéli víg napjaimat. Jó volt.
És meg is jelent az öregúr, satöbbi, tényleg öreg volt, és nagyon lendületes. Sokszor találkoztunk, mindig azt hittem, hogy majd már meg se ismer, olyankor mindig lelkifurdalást is éreztem vele kapcsolatban. Hogy így fittyet hányok a költészetére. Tény, hogy - és most finoman fogalmazok - nem foglalkoztam vele, mint költővel. Szerintem igazságtalanul. Igazságtalanok vagyunk vele kapcsolatban, az úgynevezett szakma, szerintem nem a kegyelet miatt érzem ezt most így. Faludy nagy figura. Kevesen voltak komolyabb hatással a potenciális irodalom iránt érdeklődőkre abban, hogy verset is olvassanak. Faludy az, aki előtt hosszú sor áll, olvasók, mindenképp verseskötet-vásárlók sora. Mi mind, verseket írók, most álljunk be kicsit ebbe a sorba.
A legutóbb az Artista című könyvével megjelent dokumentumfilmes, író és költő Bódis Kriszta az Indextől tudta meg a halálhírt. "Nekem ő egy előítéletmentes, nyitott, élni tudó és élni akaró alkotó embert jelentett" - mondta Bódis, aki elmesélte legutóbbi élményét a költővel. Faludyval és Závada Pállal a nyár elején együtt léptek fel Szegeden egy szépíró program keretében.
"Akkor én azt éreztem, hogy törékenysége ellenére mégsem változott semmit. Különös volt a kiszolgáltatottsága, az, hogy már nem lát, nem hall, alig tud járni és mégis, amikor megfogtam a kezét, nem volt kiszolgáltatott ember. Igazi szépség társult a törékenységéhez, azt éreztem, hogy belül ő nagyon is erős. Ereje volt a lényének, kisugárzása a személyiségének és az írásainak. Maga volt a nyitottság".
Bódis, mint az Éjszakai állatkert című kortárs női antológia egyik szerzője és szerkesztője az esten felhozta a női szexualitás kérdését is, és elmesélte, hogy milyen falakba ütköznek azok a nők, akik őszintén próbálnak meg beszélni érzéseikről, élményeikről. "Faludy erre hamiskásan mosolyogva azt mondta, soha nem fogom megérteni, hogy mit szégyellünk a szexen".
Demszky Gábor főpolgármester az Indexnek elmondta, "nagy költőt veszítettünk el, egy nagy humanistát, akinek emlékét örökre megőrizzük". A főpolgármester elmesélte, hogy 1987 óta bírta Faludy barátságát, amikor mint az AB Független Kiadó vezetője a költő Pokolbéli víg napjaim című kötetének első szamizdat kiadója volt.
Az azóta eltelt húsz évben nemcsak magánemberként, hanem főpolgármesterként is az egyik fő támogatója volt a rendszerváltáskor hazatelepült Faludynak. A főpolgármester javaslatára lett a költő Budapest díszpolgára, és lakott egy ideig a főváros tulajdonában lévő lakásban. Demszky nem tudta egyelőre megmondani, hogy tervez-e a főváros megemlékezést, azt azonban megígérte, hogy felajánlják segítségüket a költő harmadik feleségének a temetéssel kapcsolatban, "Faludynak díszsírhelyet biztosítunk a Fiumei úti sírkertben" - nyilatkozta a főpolgármester.
"Faludy György halálával nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar közélet is szegényebb lett" - írta részvétnyilvánító közleményében Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint Faludy "személyében egy agg korában is fiatalos gondolkodású, sokat tapasztalt, bölcs közszereplő távozik most a magyar közéletből. Faludy György annak a 20. századi magyar költőnemzedéknek volt az utolsó, mesterként tisztelt tagja, amelyhez minden későbbi alkotónemzedék viszonyította és viszonyítja magát".
Kivételes sorsú, kivételes tehetségű művész volt, akinek az élettörténete megannyi ponton kapcsolódik össze a 20. század zaklatott magyar történelmével, és aki nélkül a 20. századi magyar költészet történetét lehetetlenség volna megírni. Személye és személyisége nem pótolható, de régóta teljes életművén keresztül a tehetsége itt marad és hatni fog mindig, amíg lesz ember, aki magyarul ír és olvas. Őszinte nagyrabecsüléssel hajtok fejet Faludy György emléke előtt" - zárta közleményét a kormányfő.
"Fájdalommal értesültünk arról, hogy életének 96. évében elhunyt a magyar irodalom doyenje, Faludy György. A művész, aki évtizedeken át hazájától távol kényszerült élni, a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt. Osztozunk a hozzátartozók, a gyászolók fájdalmában" - írja az MTI-nek eljuttatott közleményében Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.
"A szocialista képviselők osztoznak a Faludy György elvesztése miatti gyászban és fájdalomban" - írta a szocialista országgyűlési képviselők nevében Lendvai Ildikó. "Faludy György halála az egész magyar nemzet, a magyar kultúra vesztesége. Képviselőink közül többen személyesen is ismertük és szerettük őt, életművét szikrázó szellemét, személyiségét, pedig mindnyájan tiszteltük. A magyar közéletből fájdalmasan hiányozni fog demokratikus, nyitott szelleme, embersége, a XX. század történelmi viszontagságainak fölébe emelkedő derűs bölcsessége, győztes optimizmusa. Emlékét őrizni, írásait olvasni fogjuk".
A liberálisok is gyászolják Faludy Györgyöt. Mint az SZDSZ közleményében fogalmaz, "Faludy életműve és személyes példamutatása miatt is úgy gondoljuk: a nemzet halottjának kell őt tekintenünk. Élete a szabadság szeretetéről, a diktatúrák és az elnyomás elleni harcról is szólt. Sokat tanultunk helytállásából, életszemléletéből, és most szomorú veszteségként éljük meg a nagy humanista halálát. Az SZDSZ a szamizdat irodalomtól a demokratikus választásokig szoros kapcsolatot ápolt Faludy Györggyel, aki megtisztelt minket azzal, hogy több alkalommal, 1994-ben és 1998-ban, még közel a kilencvenedik évéhez is vállalta, hogy liberális képviselőjelöltként segíti munkánkat".
A Magyar Demokrata Fórum is mély fájdalommal értesült Faludy György költő haláláról. A párt szerint "Szerb Antal szerint a közös kultúra, a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart. Amint írja: magyarnak lenni nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzések, a gondolatok egy specifikus módját, ami több száz év értékeiből szűrődött le, a kultúrát. Faludy György élete és kiemelkedő munkássága erről a közös kultúráról, a közösen átélt emberi értékekről tett tanúbizonyság".
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
