Árpád-kori leleteket találtak a Rába gyárban

Késő Árpád-kori, vélhetően 13. századi csontveretes ládikára bukkantak régészek Győrött, a Rába gyár volt telephelyén; a ritkaságnak számító régészeti értéket a Nemzeti Múzeumban restaurálják - tájékoztatta Tomka Péter, az ásatás vezetője az MTI-t.

Ereklyetartók, egyházi tárgyak léteznek csontdíszítéssel, ismertek a csontlemezekkel díszített könyvborítók is, de ezek döntően királyi, vagy egyházi központokból kerültek elő - mondta a szakember.

A Győrött feltárt, díszített csontlemezekből összeállított ládika polgári használatban lehetett - magyarázta, hozzátéve, hogy a szakemberek egyelőre vitatkoznak azon, milyen funkciója lehetett. "A szakma egyes képviselői úgy látják, hogy egykori használói oklevelet, kiváltságlevelet tárolhattak benne. Más vélemény szerint viszont ékszerládikának használhatták" - mondta Tomka Péter.

A régész tájékoztatása szerint az egyik sír különleges formájú: kereszt alakúra ásták, majd belsejét kitapasztották egykori készítői. "A másik érdekesség egy kisméretű, bronzból készült Bész-szobrocska, amelyet egy csecsemősír rejtett" - mondta Tomka Péter, hozzáfűzve, hogy Bész egyiptomi istent a csecsemők, szülőasszonyok védelmezőjének tartották.

A 9. és a 11. század között szolgálhatták lakóikat azok a, részben földbe mélyített kőkemencés kunyhók, amelyek részben ugyancsak napvilágra kerültek. "Az épületmaradványok korának pontosabb meghatározására a leletanyag restaurálása és kiértékelése után nyílik lehetőség" - közölte az ásatás vezetője.