Az indiai kormány annak idején szinte azonnal betiltotta a könyvet, amelynek kiinduló motívumául apokrif Korán-részletek szolgáltak. Khomeini ajatollah, Irán azóta elhunyt vallási vezetője 1989-ben fatvában (vallási állásfoglalásban) istenkáromlásért halálos ítéletet mondott ki Rushdie-ra és 1,5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki fejére. Az azóta rendőri védelem alatt álló író 1993-ig egyáltalán nem mutatkozott nagy nyilvánosság előtt. Meg nem erősített hírek szerint a verdikt óta eltelt több mint másfél évtizedben harminc különböző lakhelye volt.
Az iráni kormány 1998-ban visszavonta a fatvát, Rushdie mégsem érezheti magát biztonságban. A teheráni kormánytól kapott biztosítékok óta mind gyakrabban kilép védőgyűrűjéből és fel-feltűnik nyilvános rendezvényeken, pontos lakhelyét a rendőrség azonban továbbra is szigorú titokként őrzi.
1,5 millió dollárról százezer dollárra csökkent a vérdíj
Bizonyos radikális mozgalmak életben tartják a Rushide elleni fenyegetést; "A muzulmán világ mártírjainak magasztalására" nevű szélsőséges iráni szervezet ez év februárjában például százezer dollárt ajánlott fel az interneten keresztül annak, aki meggyilkolja az írót.
Az 1947-ben Bombayben született Salman Ahmed Rushdie a cambridge-i Királyi Kollégiumban tanult, 1964 óta brit állampolgár. Világhírűvé Az éjfél gyermekei című regényének megjelenése után vált. Az indiai gyermekhalandóságról megrázó képet festő könyvéért 1981-ben Booker-díjat kapott. Munkásságát számos egyéb irodalmi díjjal és kitüntetéssel ismerték el, több nemzetközi irodalmi és társadalmi szervezet tagja.
Az Európa Könyvkiadó szerint nem fontos mű
A Sátáni versek-en kívül Rushdie minden műve megjelent magyarul, közülük hat (A mór utolsó sóhaja, Az éjfél gyermekei, a Hárun és a mesék tengere, a Kelet-Nyugat, A szégyen és a Talpa alatt a föld) az Európa Könyvkiadó gondozásában. Az Ulpius-háznál jelent meg két további kötet, a Fúriadüh és a Grímusz.
Az Európa Könyvkiadó mindig művészi értékük alapján dönt a könyvek megjelentetéséről - mondta Magyarósi Gizella irodalmi szerkesztő, hozzátéve: véleménye szerint a Sátáni versek nem tartozik Rushdie legjobb művei közé, a regény minden bizonnyal nem művészi erényei, hanem a fatva miatt vált világszerte ismertté. Azt mondta, hogy az Európa Könyvkiadó megjelentette az indiai származású író fontos könyveit, és bár ez a kötet többször is "látókörükbe" került, lektoruk nem javasolta kiadni.
A könyvet kiadó Konzorcium az Indexnek ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy Rushdie művének kiadásától eddig nem irodalmi értékei, hanem a körülötte kialakult feszült helyzet miatt tekintettek el.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
