"Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy felkértek a munkára" - mondta Rostás. Tudomása szerint Kertész Imre javasolta a regény cigány nyelvre való átültetésére.
"Nem volt könnyű dolgom a fordítással, Kertész Imre nyelvezete bonyolult. Nehéz, de felemelő, férfi munka volt" - mondta a roma fordító, hozzátette, hogy az elismerés fiát, ifjabb Rostás Farkas Györgyöt is illeti, mert ő késztette, inspirálta a munkára.
A roma költő, író szavai szerint a fia a fordításban is segítette. "Többször is elérzékenyültem a Sorstalansággal való munka alatt, és többször abba is kellett hagynom a fordítást, még az is felmerült bennem, hogy nem tudom folytatni" - mondta a munkáról.
Szólt arról, hogy neki is vannak személyes emlékei a holokausztról, mivel nagybátyját és annak családját deportálták a cigány holokauszt idején. "Nem csak kortársak, hanem sorstársak is vagyunk Kertész Imrével" - mondta Rostás Farkas György.
A Sorstalanság lovári nyelvű fordítását az Aranygolyó Kiadó Kft. jelenteti meg, egyelőre háromezer példányban. E kiadó adta közre a Kerész-regényt eszperantó nyelven is. A cigány közösséghez tartozó író hangot adott azon reményének, hogy minél több országban megjelenik lovári nyelven a Sorstalanság.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
