Életének 85. évében csütörtökön elhunyt Gyulai Gaál János zeneszerző, karmester, akinek versenyművei, színpadi munkái mellett egyik legismertebb szerzeménye a Nem leszek a játékszered című sláger. A hosszú betegség után elhunyt Gyulai Gaál János temetéséről később intézkednek.
Gyulai Gaál János 1924-ben született Budapesten, hegedű és zongora szakot végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1941-ben egy hazai versenyen Hubay-díjat nyert. Pályája elején hegedűsként az Állami Hangversenyzenekarban, majd korrepetitorként a Budapesti Operettszínházban dolgozott, ahol hegedült és zongorázott is. Később a Bartók-terem zenei vezetője lett. 1956-ban I. Zongoraversenyével díjat nyert Belgiumban, majd 1959-től 25 éven át a Magyar Rádióban dolgozott, innen ment nyugdíjba.
Sikeres zeneszerzői tevékenysége mellett hangszereléssel is foglalkozott, valamint karmesterként működött. Kovács Kati 1966-ban az ő szerzeményével, a Nem leszek a játékszered című dallal nyerte meg az első Táncdalfesztivált. Gyulai Gaál János életművének legnagyobb szelete a szimfonikus könnyűzene műfajába tartozik; ennek gondozásával foglalkozott a Magyar Rádió tervező szerkesztőjeként is. Sikeres musicaljei - például a Hárman Párizsban - gyakran szerepeltek a színházak és a rádió műsorán.
Alkotott a komolyzene műfajában is: két zongoraverseny és egy hárfaverseny után idősebb korában komponálta Hegedűversenyét és igényes kamarazenei darabjait. Gyulai Gaál János emellett filmzenék (például a János vitéz) és színpadi kísérőzenék (Az ügynök halála) mestere is volt. Gyulai Gaál János 1967-ben Erkel-díjat kapott, 1994-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Emellett eMeRTon életműdíjat kapott a Magyar Rádiótól (2004), Huszka-díjat az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivataltól (1994), valamint Fényes Szabolcs-díjat a Zeneszerzők Szövetségétől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
