Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKovács Patrícia eljátssza Kovács Patríciát
További Klassz cikkek
Éltél három évet Izraelben?
Nem, ahogy ez a darabból is kiderült.
Sokat hazudoztál, lódítottál az ismerőseidnek, Izrael is ekkor került szóba. Milyen időszakot zártál le akkor március 17-én?
A gyerekkori traumák zavaros kamaszkort hoztak. Amikor bekerültem az Új Színház stúdiójába, úgy éreztem, ki kell találnom bizonyos dolgokat, hogy jobb legyek. Különösebb rendszer nélkül hazudoztam összevissza, nem lehetett volna jó kémkönyvet írni belőle. Egy éjszakára bezártak a barátnőim az öltözőbe, azzal, hogy addig nem engednek ki, amíg nem válaszolok mindenre őszintén. Kíméletlenek voltak, de azért, mert szerettek és bíztak bennem. 1997. március 17-e a második születésnapom.
Mennyire rossz, hogy két hétig csak a te életed, döntéseid és szerelmeid álltak a középpontban?
Mélyen felkavaró volt. A hazudozós jelenetben olyan dolgok jöttek ki belőlem, hogy az már inkább pszichoterápiás csoporthoz hasonlított. A leutazás előtt van 3-4 beszélgetős este. Az elsőn azt mondtam a többieknek: tessék, mindenről lehet beszélni, nincs tabutéma. Érdekelt, mit gondolnak az osztálytársaim rólam. Ők ismerték a történeteimet, mindent átbeszéltünk és így alakult ki a darab, Zsámbékra már konkrét jelenet-ötletekkel érkeztünk, ezeken dolgoztunk másfél hétig. Az első összpróbán – ami a nyilvános főpróba előtt 3 nappal volt - derült ki, hogy majd’ három órányi anyagunk van. Máté Gábor azt mondta, nem lehet 1 óra 50-nél hosszabb. Gondoskodott is erről. A nyíltságot nem bántam meg egy pillanatra sem, bevállalósan akartam csinálni. Egy idő után persze picit féltem, mit szól hozzá a mamám vagy a volt szerelmem, de nem akartam elkenni semmit. Pillanatokra meginogtam, amikor belegondoltam, hogy vadidegenek nézik majd ezt a darabot, amiben a társaim kifigurázzák a hibáimat, elmondják, milyen hülye tudok lenni. De végül mindig megnyugodtam, mert tudtam, hogy az ízlésükre és a szeretetükre bízhatom magam.
Az előadáson elöl ült a jelenlegi barátod, kettővel mögöttem az exed, Anger Zsolt. Előbbiből, Gusztos Péterből vicces figurát csináltok, utóbbiból viszont csak a fájdalmas szakítás maradt.
Életem nagy színész-szerelme, az ember és a kapcsolat is a maga ellentmondásosságában jelent meg. Lehetett rajta nevetni és lehetett sírni a búcsúként énekelt Karádi-dalon. A Gusztost meg olyan durván zsidózva-buzizva szidják darabbéli elrablóim, hogy röhögnek és feszengenek egyszerre a nézők. Miközben a szövegek netes fórumokból, leginkább az indexről való idézetek, vagyis a valóság egy olyan részét jelenítik meg, amiről jobb szeretünk nem tudomást venni. De persze megkapták a magukét mindketten. Mondjuk el is vártam tőlük, hogy tudjanak magukon röhögni. Amúgy épp az Angertől tanultam, hogy az életben farkastörvények uralkodnak.
A darabban megállítod a jelenetet, hogy kikísérd és letisztogasd a magára maradt, esetlen, láthatóan alkoholista apádat. Küzdöttél az apáddal, a figyeleméért?
Rémes történeteim vannak az apám miatt, aki mintha egy másik mesében lett volna egész gyerekkoromban. De azt nem mondhatom, hogy senki nem figyelt rám. Azért állítom meg a jelenetet kívülről, mert ez már a jelen, ahol ő szorul a segítségemre, hogy kórházba vigyem.
A családban hogyan fogadták a színházi próbálkozásaidat?
A mamám, aki a legfontosabb ember az életemben, nagyon nyitott nő, mindig engedte, hogy próbálgassam magam. Tizenöt évesen kerültem az Operett Színházba, külföldön forgattam. Az öcsém pedig most végzett a színművészetin.
Örökké változol, nincs két egyforma hajszíned. Keresed önmagadat vagy rejtegeted?
Rájöttem, hogy tényleg át tudok változni. Ha meg ez lehetséges, akkor miért ne használjam ki?
Elsősorban a filmekből ismerhetnek a nézők, mégis egy visszautasított szerep, a Lora főszerepe került be a darabba. Fél évig alakítottad magad Herendi Gábor kedve szerint, akinek nem kellettél. Nagy csalódás?
45 kilóra lefogyasztottak, barna hajam lett, otthagytam az egri színházat emiatt, elindultam a semmibe, mert ez a film biztonságot ígért szakmailag és anyagilag. Egy héttel a forgatás előtt mondták vissza. Nagyon nehéz volt, súlyos hónapok jöttek, kizárólag pizza- és csipszevéssel. Ez aztán, ahogy a nézők azt láthatták is, igencsak meglátszott az SOS szerelem Bettyjén. Nem haragszom senkire, nyilván nem véletlen, hogy nem én lettem Lora. De azért azóta mindig megkérdezem, ki az operatőr, mert van, akivel nem fogok tudni együtt dolgozni.
Az osztálytársak mennyire foglalkoznak a te pályáddal, sikereiddel? Figyeltek egymásra?
Különbözőek vagyunk. Ivánnal nem érezzük rosszul magunkat az ismertségtől, de vannak, akiket ez nem érdekel, mások még azt se szeretik, ha a nézőkkel kell találkozniuk. És ha kicsit többet vagyunk a Story magazinban, akkor szólnak.
Mennyire vagy sokat a Storyban? Gusztos Péterrel többet szerepeltek, elhívjátok a Blikket, hogy kvázi titokban fotózzák le a kutyasétáltatásotokat. Mennyit kell adnotok a bulvárnak?
Szóba kell állni a bulvárral, különben azt írnak, amit akarnak. És azt is emberek olvassák, például én is a fodrásznál. A kutyasétáltatós fotózásnál is az volt, hogy nem akartuk, de elmondták, hogy majd akkor fotóznak le, amikor nem akarjuk és azt írnak, amit nem akarunk. Elmesélték, hogy egy akkoriban szülő celeb miatt napokig várakozott egy fotósuk a kórház előtt. Színésznő és politikus szerelme sehol nem marad titokban, mindenhol bulvártéma. Péter különben is szokta mondani, hogy aki kurvának állt, ne sírjon, ha basszák.
Elégedett vagy az eddigi pályáddal? Sikerfilmek, sokáig szabadúszó színésznő, mostantól pedig a Vígszínházban kezded Eszenyi Enikő keze alatt.
Soha nem vagyok elégedett, de az fontos volt, hogy sokak szerint jó színdarab lett a Kovács Patrícia, hogy volt benne kakaó. Sorsszerű dologként éltem meg, hogy tavaly engem húztak ki. Kovács Patríciának megcsinálni, végignézni, eljátszani a Kovács Patríciát: határvonal. Olyan levetkőzés, ami után nem lehet ugyanúgy játszani, nem lehet ugyanúgy gondolni a saját színészetemre, mint eddig. Emberileg felszabadító élmény volt, remélem, színészileg is jó irányba fog lökni. A Vígbe a fiatal nő szerepkörére hívtak, nem Júliának. Úgy érzem, Enikő bízik bennem – rá akarok szolgálni.