Ha a szélsőjobboldal nyerné a választást

2010.05.09. 08:14 Módosítva: 2010.05.09. 09:54
A szélsőjobb kormányoz Magyarországon, és egy titkos, a náci múltba visszanyúló szervezet uralkodik Európán. Adam LeBor A Budapest Protokollban legalább olyan színes összeesküvésről ír, mint Dan Brown, és majdnem olyan alapossággal, mint Stieg Larsson A tetovált lányban. Továbbélő náci uralom, szélsőjobbos Európa, Roma Redukciós Program. Mindez napjaink Budapestjén.
Adam Lebor
Adam Lebor

Végre megtudhattuk, milyen lenne a világ, ha valóra válna Lendvai Ildikó rémálma, és egy Jobbik-szerű szélsőjobbos párt venné át a hatalmat napjaink Magyarországán. A Times, az Independent és más angol nyelvű újságok külföldi tudósítójaként Budapesttel szerelmi viszonyba kerülő Adam LeBor remek összeesküvős regényben fedi fel azt, amilt még a 168 óra és az ATV sem tudna együtt, bár a szerző ezt 12 éve találta ki Párizsban. Így válik a Budapest Protokoll (BP) még izgalmasabbá.

A sztori

1944 novemberében a budapesti Hotel Savoyban a Harmadik Birodalom náci vezetői titkos gyűlést tartanak. A szállodában dolgozik Farkas Miklós, az egykor gazdag, ám a német megszállók által kisemmizett és koncentrációs táborba deportált Farkas család egyetlen életben maradt tagja.

2009 novemberében Budapest az első állomása az Európai Unió elnökségéért folytatott választási kampánynak. Farkas Alexet, Miklós unokáját, a Budapest News angol nyelvű lap munkatársát is ez foglalkoztatná elsősorban, ha egyik nap nem találná holtan nagyapját, Miklóst, aki súlyos titkokat őríz. A felforgatott lakásban a holttest felett a vörössel felfestett ÁVO szó éktelenkedik a falon.

A rejtélyes gyilkosság nyomába eredő Alex újabb és újabb megdöbbentő információk birtokába jut. Miközben egy titokzatos terrorszervezet hetente követ el pokolgépes merényletet Európa valamelyik fővárosában, a magyar közéletben óráról órára törnek előre a szélsőjobboldali nacionalisták, a hétköznapokat a csendőrség felügyeli, az utcákon a Pannónia Brigád készül felvonulni. Alex előtt pedig szép lassan egy 65 éve született, Európa jövőjét meghatározó, megdöbbentő összeesküvés körvonalai sejlenek fel. Olvasson bele itt! >>

Pedig: "A BP regény, fikció. Egy jó történetet akartam írni, ez volt az elsődleges célom" - állítja a Kelet-Európában külföldi tudósítóként régóta dolgozó Adam LeBor, aki néhány éve Magyarországon él, itt házasodott, alapított családot. Az öt legjobb dolog számára Budapesten: a kulturális élet, az éjszakai élet a romkertekkel és az éttermekkel, a tömegközlekedés, még ha mi budapestiek szidjuk is, és a barátságos emberek. A könyvben egy alternatív Budapestet ábrázol, amit ő jobban is szeret, és amit a legtöbb ide látogató nem ismerhet meg. Ezért a kedvenc karaktere a Mubarak nevű pénzváltó, mert ő az underground Budapesten él.

Mivel LeBor itt él, nagy kutatásokat se kellett végeznie, pedig nonficktionjeivel volt ilyen dolga bőven. Az Alvó számlákhoz Svájcba, Amerikába, Kanadába, Izraelbe és Angliába kellett utaznia, a Milosevics-könyvhöz a Balkánt járta be. "A Milosevicsről írt könyvemben tanultam meg, ha felügyeled a Belügyminisztériumot, akkor a hatalmat felügyeled" - állítja, és ezt a BP-ben be is mutatja, mintha a mai poltikai zsarolásokat látnánk.

Az Agavénál kiadott Budapest Protokoll tavaly jelent meg egy kis angol kiadónál, már akkor felkaptuk a fejünket rá, most érkezett el hozzánk. Hősünk angol újságíró, a Budapest News főszerkesztő-helyettese, angol újságírói hagyományokkal és egy magyar nagyapával, aki elég gyorsan különös körülmények között meghal. Az unokájára hagy egy könyvet, benne a naplójával, ami a II. világháború utáni korszak legsötétebb titkát tartalmazza: a nácik a gazdaságban építik újra a birodalmat, és ebben egy hatalmas európai média- és gyógyszermamut is segít. Az Európai Unió meg pont ennek a náci hatalomnak az eszköze.

LeBor komoly újságíró, elsősorban non-fictionöket ír, legnagyobb nemzetközi sikere a Hitler bankárairól szóló könyv volt, amiben felfedte a náci hatalom és a svájci bankok kapcsolatát. Ennek nyomait láthatjuk a Budapest Protokollban is, aminek alapja a Red House Report. Írt az ENSZ és a genocídiumok viszonyáról, és idén jelent meg könyve azokról a zsidókról, akik mindenek felett hittek Bernard Madoffnak és a fura üzletelésének. "A Red House Report egy valódi, az amerikai hírszerzés tulajdonában lévő dokumentum, amit még az Alvó számlák című könyvemre készülve kaptam. A komoly náci iparosok a Maison Rouge nevű szállodában találkoztak Strasbourgban 1944 augusztusában. Az iparosok arról tárgyaltak, hogy miután a fegyveres hatalmat elvesztették, a megszerzett gazdasági hatalmat Európában mindenképpen megtartanák. A tervek szerint olyan semleges országokba vitték volna a vagyont, mint Svájc vagy Dél-Afrika, és amikor új erőre kap Németország, visszaveszik. Elég felkavaró olvasmány." Ezt a történetet helyezte Budapestre, a képzelt Savoy szállóba.

Barna zivatar Budapesten

budapest

"A BP valójában nem egy náci megszállás alatti városról szól, hanem egy országról, amit sötét erők irányítanak." LeBor könyvében a szélsőjobboldali kormány egyre nagyobb népszerűséget ér el a cigánybűnözés elleni harccal, a Pannónia Gárdával, a média felügyeletével. A magyar helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Unió is szélsőjobbos irányítás alá kerül, nemzetek összeesküvése ez. Annyi elárulható, hogy a 44-es találkozó és az EU között van némi kapcsolat.

"Budapestet próbáltam sokkal sötétebbnek és fenyegetőbbnek ábrázolni: a politikai hangulat is sokkal extrémebb, a kocsmák érdekesebbek, a lányok szexisebbek, amit a valóságot figyelembe véve elég nehéz volt megoldani. A történet egy nagy, vészjósló európai összeesküvésről szól, ami a második világháború utolsó napjaiban kezdődik." Fontos, hogy Lebor olyan borzalmakról akart írni, amelyek elképzelhetetlenek, például hogy gyógyszerekkel akadályozzák meg a romák szaporodását. "De nem tudtam elképzelni azt se, hogy bombát dobjanak egy roma család házára, vagy megtámadják őket, és megöljék az apát és a fiút, amikor menekülnek a lángok között. Tatárszentgyörgyön megtörtént."

"1985 óta dolgozom újságíróként, valami nagyon mást akartam csinálni. Párizsban éltem 1998-ban, amikor elkezdtem gondolkozni a regényen, aminek korábban az Éjszakai vonat és az Oktogon munkacímeket adtam. Ekkoriban jelent meg a Hitler's Secret Bankers címmel a könyvem, ami Svájc és a svájci bankok szerepét kutatta a náci pénzmosásban, és hogy elfogadták a lopott náci aranyakat." Az Alvó számlák akkora siker lett, hogy több tízezer példányban vették meg Amerikától Japánig.

Összeesküvés-elméletek

A szerző nagy rajongója Robert Ludlum és Frederick Forsyth könyveinek, utóbbi írta a kedvencét, az Odessza-ügyiratot. Az utóbbi évek legnépszerűbb regényei között találjuk Dan Brown és Stieg Larsson könyveit, így felmerül, miért szeretik ennyire az emberek az összeesküvéseket: "Van elmélet arra, hogy miért népszerűek ezek az elméletek ott, ahol az emberek nem teljesen élhetnek saját akaratuk szerint. Mint több arab országban, a volt Szovjetunióban vagy a volt kommunista országokban. De közben Dan Brown milliónyi könyvet adott el Amerikában és Nyugat-Európában. És mi most a legnépszerűbb könyv? Stieg Larsson trilógiája, ami Svédországban, a világ legnyitottabb országában született. Lehet, hogy az összeesküvés-elméletekre azért van szükségünk, hogy igazoljuk valahogy, amikor rosszul mennek a dolgaink. A történések nem a mi hibánkból következnek be, hanem egy titkos, sötét erő miatt."

"Soha nem tanultam kreatív írást, olvastam néhány szakkönyvet erről, de inkább regényeket olvastam" - mondja LeBor kérdésünkre, hogy honnan hozza a know-how-t. Egy újságírónak úgyis majdnem regényírónak kell lennie, meg kell tanulnia figyelni az embereket, az összefüggéseket.

A főszereplő, Alex Farkas eléggé hasonlít LeBorra: "Minden első könyves hasonlóan jár el, hasznos tanács: arról írj, amit ismersz. Az újságírást és Budapestet jól ismerem, de a főszereplő Alex nem én vagyok." A szerző a kiadó kérésére most azon dolgozik, hogy a BP egyik női karakteréből csináljon valamit, aki egyszerre dolgozik sajtósként és kémként Budapesten, és aki elég bátor és vonzó ahhoz, hogy önálló történetet vagy történeteket kapjon. LeBor számára egy dolog biztos: "Bármit is írjak ezután, nácikkal nem foglalkozom többet."