Megbombázni a bábszínház fogalmát

A felnőtteknek készült bábelőadásoknak először célközönségük előítéleteivel kell megküzdeniük, hiszen a legtöbb ember azt gondolja, Paprika Jancsinál megáll minden. A 15. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztiválon 50 előadást tartottak szűk 6 nap alatt, 11 országból érkeztek fellépők. Kemény Henrik, a 85 éves Kossuth-díjas bábművész betegsége miatt lemondta a záró előadásnak szánt Vitéz Lászlót, majd mégis lejött Pécsre, játszott 10 percet, és megígérte, ha meggyógyul, visszatér. Várjuk.

Mi az, hogy felnőtt bábozás?

„Akár Magyarországon, akár a világban nagyon sok izgalmas felnőtt bábos előadás születik, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy tömegek verik a bábszínházak ajtaját felnőtt bábelőadásokért" - mondja Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház és a fesztivál igazgatója.

Hat nap alatt Pécsen rengeteg embert sikerült a műfaj mellé állítani olyan előadásokkal, mint Eric Bassé, aki a világ egyik legjoobb bábosa, vagy az izraeli Yael Rasooly Paper Cut című darabja, amely szinte minden díjat bezsebelt. 1961-ben rendezték az első Nemzetközi Felnőttbábfesztivált Pécsen. Most 14 versenydarabot mutattak be, 8 magyar és 6 külföldi produkció volt.

A fesztivál versenyprogramjába tehát nem, a kísérőprogramok közé viszont bekerülhettek Vitéz László és társai, a gyerekeket pedig még mindig el tudják varázsolni a bábok, és ugyanúgy sikítanak, ha jön az ördög, mint régen. De felnőtteknek szóló varázslatból is sokat láthattunk, így a pirotechnikai eszközökkel és hagyományos zenei kísérettel játszó vietnami vízi bábszínház előadását, vagy a bábszínház határait szélesítő, a Christian Morgenstern versei alapján készült Bitófadalokat. Három akasztott bábu zuhan a színpadra, morbid játék kezdődik a hullákkal, akiket porcikáikra szednek, életre keltenek és újra meggyilkolnak, még kacagnak is rajtuk, a halálon, amely lágyan ringatózik a kötélen. A Budapest Bábszínház danse macabre-ja meg is nyerte a fesztivál fődíját.

A fesztivál versenyprogramja sokszínű és változó minőségű volt. Csató Kata, a magyar Unima (Union Internationale de la Marionnette), a Nemzetközi Bábművészek Szövetsége magyar tagozatának elnöke, a zsűri tagja szerint sok rossz előadást láttak. A válogató viszont nem bánta meg egy előadás meghívását sem: "Nem esztétikai szempontok lebegtek a szemem előtt, voltak előadások, amelyeket nagyon problematikusnak tartok, de van bennük pár mágikus pillanat, amiért már megéri beülni rájuk - mondta erről Kékesi Kun Árpád. - A fesztivál jó lehetőséget kínált arra, hogy megbombázzuk a bábszínház fogalmát. Olyan darabokat is válogattam, amelyek kérdéseket provokálnak, termékeny vitát indíthatnak az alkotók és a befogadók számára is."

Vita volt bőven, a zsűri néha dilettánsnak nevezett előadásokat, többet mélypontként emlegetett, és volt olyan, amelyről kijelentette, a színészeknek harcolniuk kellene azért, hogy ne szerepeljenek ilyen előadásban. Más előadásokat viszont sokáig méltattak, ilyen volt a Kuthy Ágnes által rendezett, Arany-balladákat középiskolás közönség számára feldolgozó darab, a Kél egy-egy árnyék, próbababa Szőke Pannival és bohócorrú walesi bárdokkal. Két külföldi előadással pedig végül nem sikerült egyeztetni, méretbeli problémák miatt. A krakkói előadásnak a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpada sem volt elég nagy, ráadásul két nap építési időt kértek volna. Az egész darab annyiba került volna, mint az összes magyar előadás.

A fesztivál költségvetése így is háromszorosa volt a három évvel ezelőttinek. „Ez a harmadik fesztivál, amelyet én szerveztem, és eddig mindig az utolsó pillanatban derült ki, hogy egyáltalán megrendezhetjük-e, nyerünk-e rá támogatást" - mesélte a leköszönő fesztiváligazgató, Sramó Gábor.Az EKF kiemelt programjaként az elmúlt 20 évben nem volt ilyen jó anyagi helyzetben a fesztivál. Kiderült, a Pécs belvárosában, egy gyönyörű, ám rossz állapotban lévő szecessziós épületben lakó Bóbita Bábszínház is a Zsolnay Kulturális Negyedbe költözik, amely az EKF egyik legnagyobb beruházása. A tervek szerint november 27-én már díszbemutatót tartanak az új helyszínen.