Európa kulturális fővárosainak együttműködése keretében a pécsi Csontváry Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából október 21-én Csontváry-kiállítás nyílik Isztambulban. A kiállításra csak négy, a mérete miatt nagyon nehezen mozgatható képet nem szállítottak ki (a Baalbek, a Mária kútja Názáretben, a Nagy Tarpatak a Tátrában és a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben maradt itthon), és nem lesz látható a Szépművészeti Múzeum vendégkiállításával Londonba vitt festmény, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban sem.
A képeket egy áprilisban alapított cég, a Museum Complex (MC) Kft. szállította ki, miután megnyerte a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI) által kiírt meghívásos pályázatot. A pécsi Nyolcak-kiállítás képeinek mozgatását is magába foglaló korábbi pályázat győztese azonban nem az MC, hanem az egyetlen induló, a hazai műtárgyszállítási piac nagyágyúja, a Hungart Logistic (HL) Kft. volt. Mivel a hírek szerint a BMMI-nek nem volt elég pénze a negyvenmilliós szállítási díj kifizetésére, a két kiállítást a kiíró szétválasztotta, és új közbeszerzési pályázatot írt ki. A BMMI később a második kiírást megsemmisítette.
A Museum Complexet idén áprilisban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) igazgatója, vagyis az a Kálnoki-Gyöngyössy Márton alapította, akit a nyáron Nemzetierőforrás-minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkárának neveztek ki.
Az elsődleges cél a cég ügyvezetője, Polgár Tibor szerint az volt, hogy a PMMI „szakszerűbben és költséghatékonyabban” szállíthassa a kezelésében álló műtárgyakat a tíz Pest megyei múzeum belföldi és nemzetközi kiállításaira. Emellett más múzeumok nemzetközi műtárgyszállításaiba is bekapcsolódtak, ahogy – Polgár szerint – korábban az alapító PMMI is végzett ilyen tevékenységet. A múzeumi cég szállíthatta ki a sanghaji Robert Capa-kiállítás fotóit és a düsseldorfi Hetjens Museum Zsolnay-tárlatának anyagát.
A hazai műtárgyszállítási piacnak az elmúlt években három nagyobb szereplője volt: a közbeszerzéseken taroló, de múzeumi körökben igen drágának tartott Hungart Logistic, az osztrák hátterű Artex Art Services Kft. és a Szetey Trans Szállítási Kft. A nagy múzeumok közbeszerzési pályázatain a versenytársak szerint értelmetlenül szigorú feltételek miatt évek óta csak a Hungart Logistic tudott indulni, de a kisebb feladatokat a múzeumok többnyire az olcsóbb, de szintén megbízható cégekre bízták.
Mivel a műtárgyszállítás a tárgyak egyedisége, értéke és sérülékenysége miatt bizalmi kérdés, itt nem érvényesül a tiszta piaci logika. A múzeumok igyekeznek kincseiket az évek során megbízhatónak bizonyult partnereikre, azok szakembereire bízni. A régóta a piacon lévő cégek vezetői ezért furcsállják, hogy ilyen rövid idő alatt sikerülhetett az MC-nek ekkora részt kiszakítania a piacból.
A BMMI ugyanis szeptemberben végül a harmadik körben meghívásos (azaz nem nyílt) pályázatot írt ki az isztambuli Csontváry- és a pécsi Nyolcak-kiállítás anyagainak fuvarozására, a pályázatra a Museum Complexet, a Hungart Logisticot és az Artexet hívta meg. A pályázatokat kedvezőbb ajánlatával az MC nyerte, az Artex nem indult. A Hungart azonban felfedezett egy apróbb pontatlanságot a nyertes pályázat dokumentációjában, és megtámadta az eredményt.
Pécsen a szerződés aláírásával nem várták meg a vizsgálat lezárultát. Az MC vezetője szerint azért nem, mert a Pera múzeum addigra fél Isztambult kiplakátozta, és óriási blamázs lett volna lemondani vagy elhalasztani a Csontváry-kiállítást. A sikertelen közbeszerzések és az MC-megbízás részleteinek ügyében Pécsről a kiállítás kurátorához, az Isztambulban tartózkodó Sárkány Józsefhez, a BMMI-főosztályvezetőjéhez irányítottak, ő viszont nem reagált a megkeresésre.
Szántai Katalin, a Hungart Logistic ügyvezetője aggályosnak nevezte, hogy egy áprilisban alapított, százszázalékos állami tulajdonban lévő, a megrendelői (múzeumi) szférához tartozó cég sorra nyeri a megbízásokat. A múzeumok bizalmának elnyerése másoknak hosszú évekbe telik. Azt is sajátosnak nevezte, hogy az új versenytárs eszközei és telephelye a tulajdonos múzeum tulajdonában vannak, alapítója pedig a múzeumi terület államigazgatási irányítójává lépett elő.
Hasonló kételyekről számolt be Radostyán Henrik, az Artex cégvezetője is. Szerinte nehéz lesz egy olyan céggel versenyezni, amelynek alkalmazottai a tulajdonos múzeum állományában vannak. Polgár Tibor erre azt válaszolta, hogy csak két munkatársuk van – négyórás részmunkaidőben – a PMMI alkalmazásában. Ennek keretében a PMMI-s belső szállításokat látják el a MC által üzemeltetett autókkal, az MC egyéb tevékenységéből származó profitja pedig a múzeumi igazgatóságot gazdagítja, tehát múzeumi területen marad.
Polgár Tibor úgy látja, hogy a magyar Artex az elmúlt években nem tudott a Hungart mellett eredményesen pályázni, ezért sem alakult ki árverseny a két cég között. A Museum Complex megjelenésével viszont szerinte a Hungart Logistic minőségi ellenfelet kapott, ezért is alakulhatott ki komoly árverseny a legutóbbi két tenderen.
Úgy tudjuk, hogy a BMMI az MC megbízásával bizonyos fokig a Magyar Nemzeti Galériát is kész helyzet elé állította. Az MNG-ben lévő Csontváry-képek belföldi szállításáról szóló szerződés az első tender nyertesét, a Hungartot nevezte meg speditőrnek, de utóbb a galéria vezetése kénytelen volt rábólintani, hogy a nekik ismeretlen MC szállítsa a képeiket.
Szűcs György, az MNG igazgatóhelyettese azt mondta, hogy jobban szeretik, ha nemzetközi szinten már bizonyított cég szállítja a műtárgyaikat, de nem aggódnak, mert az MC „valószínűleg megfelel a feltételeknek, ha Pécs garantáltnak látja a képek biztonságát, az átadás-átvétel folyamatát és az esetleges restauráció felügyeletét” (ha egy kép a szállítás során megsérül, azt a helyszínen a tulajdonos múzeum restaurátora javítja meg).
A gyors piaci hódítást elérő Museum Complex vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy munkatársai évtizedes tapasztalattal bíró, korábban a (pár éve felszámolt) Kunsttransnál és a Hungartnál is dolgozó profik, akik – a cég alapítása előtt fél évvel – maguk jelentkeztek, amikor meghallották, hogy a PMMI műtárgyszállítási tevékenységet is folytat saját autóin.
A saját szállítások biztonságosabbá és olcsóbbá tétele mellett Polgár Tiborék célja az irreális piaci árak leszorítása volt. Piacra lépésük nem volt könnyű: az ott uralkodó légkört az ügyvezető szerint jól jellemzi, hogy a Csontváry-képek szállításához bérelt légrugós kamiont a szállítás előtt őriztetniük és rejtegetniük kellett, mert tartottak a korábban frissen a piacra lépők járműveit érő balesetektől.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
