Múzeumok háborúja a Közel-Keleten

2006.11.23. 12:07
A Louvre lehet Európa legnagyobb kulturális exportcikke, ha megnyílik a párizsi múzeum közel-keleti kihelyezett állása az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. Jacques Chirac a kelet és nyugat közötti együttműködés erősödését várja, míg Abu-Dzabi a Perzsa-öböl kulturális fővárosa címért tapos, írja a Guardian.
A művészeti világ óriása, a Guggenheim alapítvány már korábban elkötelezte magát, hogy 2012-ben múzeumot nyit Abu-Dzabiban. Az épületet a neves amerikai építész, Frank O. Gehry tervezi. A franciák Jean Nouvel francia sztárépítészt, a barcelonai pénisz megálmodóját bízták meg a tervezéssel, és most úgy tűnik, megelőzhetik a New-york-i székhelyű Guggenheim múzeumot.

Ki vetheti meg a lábát elsőként a boldogság szigetén?

A világ olajkészletének kilenc százalékával rendelkező Abu-Dzabi a múzeumokat egy 21 milliárd euróból épülő művészeti és üzleti negyed középpontjában helyezné el, amit a Szadiját-szigeten, azaz Boldogság-szigeten hoznak létre. A negyedben további három múzeum, koncertterem, luxushotelek és golfpályák épülnek, ezekkel a dubai bevásárló-paradicsomból szippantanák el a kultúrára fogékony turistákat.

A terv sikerében a Louvre döntő szerepet játszat, és ezzel az Emírségek kormánya is tisztában van. A múzeum párizsi gyűjteményét több mint 7,5 millióan látogatták tavaly. A francia kormány küldöttei a napokban érkeztek Abu-Dzabiba, hogy aláírásukkal véglelesítsék a megállapodást. Abu-Dzabi pedig a hírek szerint kész akár 750 millió eurót fizetni Párizsnak a neves múzeum jelenlétéért.

A szentképek és művészi aktok kilőve

Ahogy a Guggenheim múzeum, úgy a Louvre kurátorai sem állítanak majd ki Abu-Dzabiban olyan képeket, amik sérthetik a helyi lakosság érzékenységét. A vallásos témák és a meztelenség tehát kiesnek. A művészeti világ résztvevői viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a Párizs és Abu-Dzabi közötti megállapodás inkább Franciaország politikai és gazdasági érdekeit szolgálja, semmit a művészetét.

Ezen a héten nyitotta meg például Gilles de Robien francia kulturális miniszter a Sorbonne egyetem Abu-Dzabiba kihelyezett karát, ahol ezerötszáz arab diák kap majd klasszikus, világi képzést. A Sorbonne és a Louvre közel-keleti verzióit a francia miniszter a nyugat és kelet közötti párbeszéd megnyitására tett erőfeszítésként értékelte. Az intézmény létrehozásához az emírségek 25-30 millió euróval járult hozzá.

"Ezek a tervek Franciaország pozícióját erősítik a régióban. A dolog rég kikerült a kurátorok hatásköréből, a kulturális tárca kezébe" - nyilakozta rosszallóan Phillipe Régnier, a Journal des Arts szerkesztője. "A megegyezés a két ország kormányán múlik", nyilatkozta a Louvre szóvivője, aki nem kívánta bővebben kommentálni a múzeum Abu-Dzabi-i ágának előkészítését.