Az Antik Enteriőr a műgyűjtők, műkereskedők legnagyobb találkozója hazánkban. Ha Bokros Lajos lenne a miniszterelnök, a zártkörű meghívón résztvevők nyilván automatikusan kerülnének be a luxusadót fizetők közé. Ennek egyedül tudósítónk látná kárát, aki a jelenlegi helyzetben viszont könnyed léptekkel sétált körbe az olajképek, mellszobrok és antik íróasztalok közt, mígnem graffitisekkel találkozott.
Az antik enteriőr meglepően visszafogott rendezvény, annak ellenére is, hogy két, egymással amúgy semmilyen kapcsolatban nem álló világ találkozási pontján helyezkedik el. Ott, ahol az ember legalábbis földrengést, a tektonikus lemezek gyűrődését, vulkánkitöréseket vár el. A kultúra geológusa a szerda esti megnyitón azonban nem szembesült felzaklató jelenségekkel. A térben, ahol a talpig Gucciba öltözött elit találkozott a kinyúlt pulóveresek termékeivel, csak a finom smúzolás és a hidegkonyhai készítmények borzolták a felszínt.
Művészi szempontból említésre méltót az Antik Enteriőr kortárs alkotókkal foglalkozó részén, a Plugon találtunk. A Karton galéria ugyanis valódi, bőnadrágos, hiphopsapkás, szotyolázós street artosok festményeit próbálja meg eladni. Blik, Drez, Nikon, Wuzzup és Cut16, akik amúgy házfalakon dolgoznak, itt képeket és objekteket állítottak ki, a maguk jellegzetes stílusában.
Az olajképek, antik bútorok és aranykeretes tükrök közt a legizgalmasabb a műkereskedő volt, aki azt tervezi, hogy feltölt művérrel egy több száz négyzetméteres műanyagsátrat, és meztelen nők és rokkantak csúszkálnak majd a művérben, és ezzel az egésszel tiltakozik valami ellen, amit végül nem fejtett ki (talán a háború?). Régi ismerősünk, a váratlanul mellénk sodródó Pénzügyek Playboya ugyanis egy közelben pezsgőző nőre terelte a szót.