Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Klassz cikkek
Nem tudok vitatkozni Geszti Péterrel. Az ARC szervezője szerint a plakátkiállítás a civil társadalom hőmérője, és erről engem az idei kiállítás tökéletesen meggyőzött. Szó sincs homályos utalásokról, olyasmiről, hogy a művek mögött felsejlett a civil társadalom, aminek én integethettem, ő meg erre vissza.
Nem, az idei plakátkiállítás konkrétan volt hőmérő, ami megmutatta: a civil társadalom szerint meleg volt a nyáron. A civil társadalom ugyanis tömegével küldött be a pályázatra olyan munkákat, amelyek a nyári rekordhőséggel foglalkoztak.
És ez nem csak azért érdemel figyelmet, hogy tessék: a civil társadalom így fordítja le a maga nyelvére világot. Ilyen tisztán. Hogy amikor a számítógép előtt izzad, akkor olyan munkát tervez, amin egy csikós áll a Hortobágyon, mert ott aztán biztos nagyon meleg van. Vagy ha elvonatkoztat, akkor eszébe jut, milyen vicces az, ha a Szabadság szobor mondjuk egy banánt tart (mintha az eredeti pálmaág amúgy jellegzetes, pusztai tájelem lenne).
Így persze érthető, miért sikeresek a világ ezen bús pontján azok az óriásplakátok, amelyek egy kiló zsírnak és árának bemutatásával szólnak az emberekhez.
182 500 forint egyenlő 182 500 forinttal
Az igazán elgondolkoztató mégis az volt, hogy a megnyitó történetesen a zuhogó eső és a hideg miatt maradt el. A csütörtökön megjelentek így pocsolyákban állva nézték a rekkenő hőségre panaszkodó munkákat, és az esernyőjük jelezte, mennyire komplex a pályázók gondolkodása.
Mert ha már mindenképpen a globális felmelegedésről beszélünk, akkor az azért tudnivaló, hogy a klímaváltozás nem állandó, nagy meleget jelent, hanem, hogy gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, nyáron akár szokatlan hideg is jöhet, az éves eső mind egy napon esik le, meg ilyenek. De ez csak annyiban tartozik történetünkhöz, hogy így már nem lepődünk meg a plakáton, ahol a nagy számjegyekkel írt 182 500 alatt az a szöveg szerepel, hogy ennyit költesz egy évben cigire.
A pályázók ezzel a naiv, ami a szívén az a száján mentalitással dolgozták fel az őszi zavargásokat, a reklám és a média nyomulását, meg persze a belpolitikai viszályokat is. A fődíjas munkát egyébként ez utóbbiból választották: a túlélés tematikájú ARC idei legjobbja egy árokbetemetést szorgalmazó, jobb-bal kisszótár lett.
Bár volt két három érdekesebb munka (az inverz színekben nyomott magyar zászló vagy a kezét ledaráló férfi), a túlélést nekem csak az juttatta eszembe, hogy egyre határozottabban éreztem, hamarosan összerogyok a vizuális csapások alatt.
Életet végül a city light poszterek leheltek belém. A körbeállított üvegtárlók egy részébe kiállítási anyagokat helyeztek el (például a fődíjas munkát), a többiben pedig a főtámogató Nike kabátjai lógtak. A látogatók pedig ezeket is megnézték, szépen sorban, miközben elhatalmasodott bennem az érzés, hogy az emberek bármit hajlandóak megnézni, amit kivilágítva eléjük raknak az utcán.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
