A vasatommag 165 milliárdszoros, pontos nagyításának megfelelő építmény a 88 évesen meghalt Waterkeyn leghíresebb alkotása.
André Waterkeyn
Szürrealista dísznek szánta
A belga Fémiparosok Szövetségének igazgatója még 1954 őszén nyújtotta be tervét az 1958-as brüsszeli világkiállításra. Olyan látványosságot szeretett volna létrehozni, amely kellően demonstrálja az atomkort és a fémipar képességeit. Alapötlete az atomok bemutatása volt, amelyek a kor műszaki és tudományos érdeklődésének középpontjában álltak.
Az Atomiumot a Londonban született mérnök a brüsszeli világkiállítás szürrealista díszének szánta, és bár nem tervezte, hogy a néhány hónapos rendezvényt túléli, a monstrum ma is Európa egyik leghíresebb építménye.
A vasatom hű mása
A szerkezet egy hegyén álló kocka, csövek kötik össze a csúcsain és középpontjában lévő kilenc gömböt a kocka élei mentén és a csúcsokból a középpontig. Felszínét alumínium borítja, 102 méter magas és 2400 tonna tömegű, a gömbök tizennyolc méter átmérőjűek.
A legfelső gömbben lévő étterem ablakaiból ki lehet látni a Heysel parkjára, kiállítások az alsó három gömbben vannak. A gömböket összekötő vastag csövekben elektronok helyett mozgólépcsõk biztosítják az átjárást.
Atomium
Februárban nyitják meg újra
Az Atomium másfél éve felújítás alatt áll, eredeti alumíniumborítását rozsdamentes acélra cserélték. Waterkeyn még tevékeny szerepet vállalt az építmény felújításában.
Az üzemeltetésért felelős brüsszeli cég éppen a mérnök halálának napján jelentette be, hogy az utolsó simítások elvégzése után Bálint-napkor, jövő februárban adják vissza a nagyközönségnek az óriásmolekulát.
A kilenc gömb közül a legmagasabban lévőre ráírják majd a mérnök nevét.