A Szent Farok papja

Van itt ez a könyv, ami nyilván azzal a céllal íródott, hogy provokáljon, hogy annyira kiborítsa a feministákat, hogy fél éven keresztül másról se beszéljenek különböző televíziós vitaműsorokban, közben pedig mintegy mellékesen ingyen növeljék az eladásokat, ha már ott vannak. Ez egyelőre nem látszik bekövetkezni (persze még bármi lehet), de a könyv ettől függetlenül érdemes a figyelemre, hiszen pontosan összegyűjt minden olyan negatív sztereotípiát, ami valaha előfordult a nőkkel szemben.

Ráadásul Bakos önmaga és férfitársai farkának legnagyobb rajongója: csak bámulja az égbemeredő péniszt, ami életének központi metaforája. Szereti, simogatja, becézgeti. Ez uralja gondolkodását, észleléseit és írását. Olyan világot ír le a szerző, amiben "A nőnek viszont kihívás a férfi puszta léte, mert alá kell venie magát a férfinak - ez a sorsa genetikailag."

A szerző saját készítésű fotóján egy nő két sörösrekeszt cipel, miközben a férfi mutatóujjal fegyelmezi és utasítja. És kinek ajánlja?

Ajánlom viszont azon sorstársaimnak, akik még állva maradtak ebben a nő uralta világban, és a feministáknak, mert remélem, többeket megüt közülük a guta.

De nem üt meg a guta senkit, mert a 400 teleírt oldal egy hamisan felépített elméletet vezet elő, amit kiragadott idézetekkel támaszt alá a szerző.

Emberek és nők

Van az ember (értsd: a férfi), és van a nő. Ez a kis kizáró csoportosítás már önmagában megérne egy tanulmányt, hiszen e gondolkodás alapján ki tudná definiálni a nőt? Valami, ami első ránézésre elég emberszerű, de mégsem az, mert csak nő. Ja, 2006-os a könyv. Az elbeszélő pozíciója nem túl sok meglepetést hordoz: omnipotens, tudós férfi beszél, aki a nőket csak valami szükséges rossznak tartja, akiknek a szerepe a férfi szolgálatára redukálódik. Súlyosbítja a szöveget, hogy irodalomlista van a könyv végén.

A nő mint olyan,

ez a címe az első fejezetnek, amiben a női kabát metaforájával érzékelteti, milyen kifordított világ a nőké, mennyire nem normális. Bezzeg a férfiaké.

A szerelmi házasság (...) a média által tálalt mítosz.
A nő több síkon ragadja meg a férfiembert: szépek a formái, szép a hangja, kedves a mosolya... Ezek a szépségek bennünk vannak, mintegy általunk lesznek értékké a nőben. Ma a feminista törekvések arra irányulnak, hogy a fiatal lány elsősorban önmagát "valósítsa meg". (...) A lányok aztán a sikeres feminista ihletésű kondicionálásnak megfelelően sikeres menedzserek, de bukott feleségek és anyák lesznek - ha egyáltalán születik gyerekük...

A könyvben a feminista jelenti azz az önálló nőt, aki nem a férfinak kiszolgáltatott, illetve nem a férfit isteníti. Bakos ugyanis ókori, középkori és 19. századi szövegek citálásával igyekszik meghatározni, mi a nő feladata: férfinak tetszeni, hűségesnek lenni, kussolni, nem gondolkodni, gyereket szülni, majd azt felnevelni. Tisztességes követelményrendszer.

Bakos szerint a nők posztmodernül részesei hitüknek. Puff neki, tényleg így mondja. Megkérdezném, melyik hit olyan, amiben a hívő nem részese a hitnek?

Akad helyzet, hogy valamilyen kényszerű ok viszi őket újabb egyéniségük, valódi öntudatuk megkeresésére. A bizonyosságot könyvekből, barátnőktől és leginkább guruktól lehet megkapni. Igen ám, de az öntudatot, a saját lét felismerését nem adják olcsón, főleg nem a sarki kozmetikában.
Mindenesetre az is nagy teljesítmény egy szegény asszonytól, hogy elkezdi definiálni önmagát. Ez egy csöppet sem egyszerű feladat, mert a férfihoz kell mérnie magát, akinek a 19. századig őrzött tekintélye az ideál.

Bakos tényleg nem menne át semmilyen bevezető szociológiakurzuson, mert aki szerint az ember csak úgy elkezdi magát definiálni, az hülye.

Gyurcsány állagromlás-elmélete

A nő tárgy, luxuscikk, ezért alapvető feltétele az árunak, hogy szűz legyen. Ez szinte minimális elvárás, mivel a "férfiak azért akartak szüzet maguknak, hogy biztosak legyenek benne, a születendő gyerek valóban az övék". Ez ma is fontos lenne Bakos szerint, ezért hosszú oldalakon keresztül, Hegelt és Tertullaniust hivatkozva érvel amellett, hogy a nőnek szinte az egyetlen értéke a szüzessége. Érvelésében ezért citálja azt a togói közösséget, amelyikben a 19. század során magasabb árat fizettek a szüzekért."

A szüzesség és tisztaság témája után szinte már-már követeli magát a házasság kérdése:
Ha arról van szó, hogy egy nőhöz kössük az életünket vagy hosszabb együttélésre rendezkedjünk be vele, nekünk férfiaknak igazán akarnunk kell a dolgot. Mert mi nem tudjuk megjátszani a szerelmet.

Kedves olvasók, jegyezzük meg, hogy a férfi nem tudja megjátszani magát, és emiatt Bakos szerint csak akkor tudja eldönteni, milyen nő való neki, ha már "egyet-kettőt kipróbált tartósabb együttéléssel". Igen, ki kell próbálni, legfeljebb visszaváltja az árut, mert ilyen a férfiélet. Csereszabatos nőkkel van dolga a szegény elnyomott férfinak.

Viszont Bakos őszinte, és bevallja, hogy a férfi képtelen választani, és a környezet biztos jobban tudja, ki kell neki, ezért szíve szerint visszatérne a jól bevált házasságközvetítés intézményehez. Mondja meg neki az anyja, ki a jó pár számára. A helyes választáshoz biztos tudni kell a vallási, faji, társadalmi, anyagi besorolását az illetőnek, nem ártana persze az sem, ha tudná a les-szabályt, és tudna főzni. Rómeó és Júlia a romantikus picsogásukkal pedig rohadjanak meg.

A házasságok sarkalatos pontja a feleség "állagának megóvása", mert:

...fizikai állagromlás a nőknél idegrendszeri zavarokhoz vezethez. (...) A nőt nem lehet olyan egyszerűen "eladni", mint egy autót... Mennél hosszabb ideig él kapcsolatban a nő, annál inkább csökken az értéke. Pont úgy, mint egy használt autónál. Míg végül a végül eljön a végleges csere ideje.

Megfejtettem: Bakos Zoltán jelen volt Gyurcsány Ferenc öregecskedő feleséges beszédének kidolgozásakor. Az idegrendszeri zavarok, az ideggyengeség rendszeresen visszatérő jelzői a nőnek.

A férfi Jézusként gyógyít

Sajnos, mivel az elhidegülés sok veszekedés okoz, ezért a szerencsétlen férfinak tennie kell valamit, és egy-egy kurva nagy pofon nem lehet probléma a rend fenntartásáért végzett állandó harcban.

(...) önvédelemből előfordul némely esetekben a "kézrátételnek" nevezett eseménysorozat, amin a közönségesebb emberek az asszony tisztességes elverését értik. A verekedést az esetek többségében nem férfiak kezdeményezik.

A férfi tehát - mint Jézus -, kézrátétellel gyógyítja az idegbeteg nőt. De miért kell legitimálni ilyen cselekedeteket is? A férfit a tévé előtti közelharcra buzdítja, hiszen valahogy el kell érni, hogy a férfi legyen az úr a házban.

Egy rövid bekezdés erejéig kitér a szerző a szexuális élet problémáira is. És ki a hibás a szar szexért?

Először is a hímvessző jobban látható, és ha nem lehet vele szeretkezni, akkor az nagy gond, mert mímelni nem lehet. Ugyebár nehéz cérnaszállal biliárdozni. Másodszor tényleg nagyon sok az idegbeteg nő - aki sajnos mindennek tetejében frigid is, így esélye sincsen arra, hogy meggyógyuljon. Ne áltassa magát senki, aki még nem próbálta esetleg - frigid nővel nem jó szeretkezni, mert ha nem elég intelligens, akkor azt sem tudja megtanulni, hogy mikor kell nyöszörögni és sikoltozni.

Tehát: a nőnek egyetlen dolga van a szexben, hogy kiszolgálja a férfit, annak örömöt okozzon azzal, hogy elhiteti vele, mennyire jó az. Hmmm.

Az autó és a nő

Sajnos, Bakos nem egy jó tollú író, és mivel a farok imádásnak határokat szab a nyelv, ezért a nőről sokszor már nem képes máshogy beszélni, csak hasonlatokkal. A ló és autó a két kedvenc példája. A házasságnál szervízkönyvet kellene vezetni, a válás olyan mint egy autó csere.

Ahogy férfi körökben, igen találóan, a szép és buta nőkről autós terminológiával beszélnek, pontosan kifejezi a talán nem is tudatosan érzékelt viszonyt, amit a nő birtoklásának tárgyias vonásai tartalmaznak. Ezek a háború után megjelent kifejezések: nézd, milyen jó futóműve (lába) van, vagy jók a dudái (mellek), az alváz (fenék), ha menstruál, szupportos a szimmeringje (...)

Ez az utolsó undorítóan hangzik. A szép nő ugyanolyan tárgy, mint az autó, mert "semminő szellemi tulajdonsággal nem rendelkezik". A szép nő az buta egy elcsépelt sztereotípia, aminek az ellentéte, a ronda nő az okos. De azt már korábban kifejtette Bakos, hogy szinte nincs is okos nő, tehát ronda sincs. Ez egy rejtett bók Bakostól, ismerjük el.

A női butaság

"Ez az a téma, amit férfi társaságban folytatott beszélgetések során nem lehet kimeríteni" - kezd bele a provokatív című fejezetbe Bakos, aki már eddig is több jelét adta annak, hogy a nők buták: "a butaságnak számtalan árulkodó nyoma van, némely nőkön már a külsővel elárulja magát". A korábbi megjegyzései alapján a szép nők biztos árulkodóak:

Ez az agy-kérdés nem egyszerű, mert nem lehet rámondani a nőkre, hogy úgy ahogy vannak: hülyék mint a tök, de valahogy mégis ezt tudjuk megállapítani mi férfiak.

Később vissza-visszatér Bakos a női butaság témaköréhez, főleg a reklám, a tévésorozat, a luxuscikkekről szóló eszmefuttatása alatt:

Némelyik műnőnek van gyakorlati intelligenciája, de a többségük úgy vezeti drága kocsiját, hogy meg sem fordul agyacskájában, hogy indexelni igenis a kanyar előtt kell..
(...) szellemi dolgokkal a nők kevese képes foglalkozni. Lásd a Nobel-díjas nők alacsony számát.

A férfi agy és női agy közötti különbségének bemutatása sokkal tovább visz, de azért meghökkentő, milyen fölénnyel beszél.

A női hatalom

És végre elérkeztünk az annyira várt részhez, ahol lehull a lepel a férfiak kedvelt összeesküvés-elméletéről: titokban a nők irányítják a világot, övék minden hatalom. Sajnos, ennél kevésbé izgalmas dolgokról ír Bakos:

Egy nőnek elvileg akkor volt és van hatalma, ha gazdag - ez volt mindig a hatalom legbiztosabb alapja. Továbbá a szépség is jól használható hatalomszerző eszköz, de csak addig működik, amíg virágzik és élnek vele.A női hatalom aspektusait a legtöbb férfi ismeri, az anyja, a lánytestvérek, a kolléganők megtanítják.
Miközben a gyerekek félig-meddig idegbeteg nők kényének vannak kiszolgáltatva (...)

Tehát a nők uralkodnak a férfin, de mióta? Megjegyezném, azt azért nem gondoltam volna, hogy az anyámat is utálnom kell.

Nőuralom

A nőuralomról szóló fejezet a férfi megnyugtatására egy történelmi példát hoz, amiből kiderül, hogy már szerencsétlen Mátyás királyunkat sem hagyta békén felesége, Beatrix, és mindenhova követte. Szegény.

Ezt azért bocsátom előre, hogy aki ma egy asszony hatalma rabságában, elnyomatásában szenved, ne keseredjen, nálánál nagyobb tehetséggel a feltétlen férfiuralom korában is megesett ilyesmi.

Mert a nők uralkodnak a férfiakon, ha még eddig nem volt valakinek tiszta ez. Bakos nyelvezete, gondolkodása és beszédmódja ugyan nem ezt támasztja alá, de ő biztosan egy nagy forradalmár.

A szex az egyik eszköz, amivel a nő uralkodni tud a férfin, hol azáltal, hogy megadja, amit akar a férfi, hol azzal, hogy nem adja meg, de két dolgot le kell szögeznünk:

A szexnek egyre nagyobb lesz a szabadságfoka, az azonos neműek szexualitásának favorizálása polgárjogot nyert mostanában.
(...) a feminizmus elértéktelenítette azokat a régi szexuális szokásokat, amelyek helyükön tartották a nőket.
Saját rossz érzéseik miatt nem mulasztva el néhány kegyetlen és megalázó megjegyzést tenni a férfi szexuális teljesítményére.

Értsük pontosan: addig volt minden jó, amíg a nő nem szólt bele a szexbe, mivel csupán tátongó lukként kellett fogadni a nagy férfit. Amikor azt mondta, hogy inkább így, és akkor, mert úgy talán neki is jobb, akkor hirtelen összezuhant az addig biztos talpakon álló férfimítosz. Mert hogy jön egy nő ahhoz, hogy megkérdőjelezze a férfi omnipotenciáját?

Hűség és házasság

"Nem lennének hűtlen férfiak, ha nem volnának hűtlen asszonyok" - mondjuk ezt az elején megmondtam volna, annyira egyértelműen következik Bakos idiótasága eddigi érveléséből. De azért az megnyugtató, hogy a régmúltban voltak Bakos számára tetszetős megoldások:

A hűtlen asszony ellen eleink sem tudtak sokat tenni, de legalább megfenyegették. (...) ...elvágják a torkát vagy lecsapják a fejét.

A hűtlenség és házasság kérdése együttjár, elkerülhetetlen, hogy Bakos ehhez a témához is odaverje hatalmas szerszámát.

A férfinak életprogramszerűen szereznie kell egy nőt, aki gyereket szül neki, a nők meg arra vágynak hasonló alapon, hogy egy férfihoz tartozzanak, az gondoskodjék róluk, oldja meg a problémáikat és uralkodjon felettük. (Amikor ettől eltérést látunk, azt nyugodtan a társadalmi fejlődés rovására írhatjuk.)
De az ember, úgy látszik, nem tud meglenni többségében ugyanazon nő mellett.

Bakos provokálni akart, elmondani, milyen szar az élet a nőkkel, akik elnyomják a férfit. A könyv egyetlen erénye, hogy felsorolásra kerül az összes létező előítélet a nők ellen. Nem marad ki semmi, ezért a szociológia szak előítélet-kurzusainak kézikönyve lehet. Ha valaki ismeri a szerző élettársát/barátnőjét/szeretőjét/feleségét, kérem írjon, mert szeretnénk tudni, hogyan dedikálta számukra ezt a könyvet. A mi tippünk: "Nőstény állatomnak, hogy tanuljon belőle. A Szent Faroktól."