Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Nem sztárépítészek, hanem kínaiak fogják képviselni Magyarországot a szeptemberben kezdődő 10. Velencei Építészeti Biennálén. A magyar pavilon ugyanis ahelyett, hogy a hazai építészet kiemelkedő teljesítményeivel büszkélkedne, a nálunk élő kínaiak sajátos világát, város- és kultúraalakító hatását fogja majd bemutatni. A szokatlan téma fokozta az építészszakma felháborodását, amit hónapokkal ezelőtt a projekt előélete váltott ki belőlük.
Mivel a magyar pavilon pályázatára csupán két munka érkezett be, és azok egyikével sem volt megelégedve a Műcsarnok igazgatójának részvételével összeülő zsűri, januárban nem is hirdettek nyertest. Úgy döntöttek, a nemzeti biztos, azaz a Műcsarnok igazgatója dolgozza ki a velencei magyar kiállítás koncepcióját, és ő gondoskodjon a megvalósításról is.
Petrányi Zsolt egyébként volt már biennálés kiállítás vezetője. A 2003-as Nefertiti-projekt kurátoraként kiderült, hogy vonzódik az akár botrányokat is kavaró témákhoz, és nem elkötelezettje a nemzeti reprezentációnak. (Páratlan években képzőművészeti, páros években építészeti kiállítást rendeznek.) Magyarország bemutatása helyett akkor a nőiség problémájával foglalkozott, most pedig azt vizsgálja, hogyan épül be egy kisebbség a neki idegen kultúrába, és milyen nyomot hagy az épített környezeten.
A nemzeti biztos egyébként úgy véli, tervük logikusan következik a Biennálé idei tematikájából. Az igazgató, Richard Burdett ugyanis a Városok, építészet és társadalom címmel indította el a rendezvényt. Az utolsó lökést a központ pavilon kiállításának címe, a Metavárosok adta meg a csapatnak.
Ennek alapján egy hónapja bejelentették, hogy a kiállítás "a Józsefváros különös világát" mutatja be. Azaz a városnak azt a szeletét, ahol otthonra találtak a vidékről feltelepült romák és az Ázsiából érkező távol-keletiek.
Később a koncepció szűkült, és jelenleg már csak a kínaiakat akarják Velencébe vinni. A téma izgalmas, hiszen eddig kevesen foglalkoztak a nálunk letelepedő kínaiak kultúraalakító hatásával, magyarázta a projekt koordinátora, Nemes Attila.
A kiállítás bemutatja, hogyan befolyásolja a kínai közösségeket az idegen kultúra. Hogyan épül ki az a településeken és országhatárokon is átnyúló, a kölcsönös segítségnyújtásra, egyetértésre, személyes kapcsolatokra alapuló hálózat, amely egyébként kulcsfontosságú az anyaország és az új lakhely közti áruforgalomban is? Hogyan alakítja a magyar formakultúrát a kínai boltok világítósöngyújtó- és műanyagrugóskés-dömpingje? Megjelennek-e a kínai építészet jelei a magyar településeken?
Néhányan a kínai piac doboztornyai és konténerei közötti terek akusztikai sajátosságait vizsgálják.
Nemes szerint a téma érdekes lehet a nemzetközi közönségnek is, mégpedig azért, mert a legtöbb helyen már évtizedekkel ezelőtt végbementek a nálunk éppen most zajló folyamatok. A magyar példa segíthet megmagyarázni pár olyan kérdést, amelyekre egy már kiépült, bonyolult helyzetben nehéz választ találni.
A koordinátor tisztában van azzal, hogy sok építész nem ért egyet a hagyományos építészet bemutatását kerülő koncepcióval. "Beletrafáltunk a trendbe" - mondta bizakodva a koordinátor, megemlítve még néhány idei projektet: a Dél-Olasz városok rendszerének átalakulása, városok decentralizálódása, új centrumok kialakulása.
Petrányi Zsolt egyébként, ahogy tette a 2003-as biennálé Nefertiti-szobrának készítésekor, ezúttal is hangsúlyt fektet a nyitott, a közönséget is bevonó munkára. Az érdeklődők így bepillanthatnak az alkotás minden fázisába. Emiatt ugyanakkor ezeket az érdeklődőket a jelenlegi, kezdeti szakaszban elfoghatja a kétség: az izgalmas témából hogyan lesz izgalmas kiállítás? Mit lehet a fentiekből kiállítani?
Még csak a kutatási fázis zajlik, válaszolta a vad vizuális bravúrokat firtató kérdésünkre Nemes Attila. A bevont társadalomtudósok, médiakutatók, antropológusok, építészek és művészek egyelőre ugyanis felméréseket, víziókat és elméleteket gyártanak. Például felvették a kapcsolatot a "kínai értelmiséggel", ugyanakkor egyelőre nem sikerült megszólaltatni az elszigetelt, a kommunikációt kerülő kínai bevándorlókat.
A koordinátor szerint július közepén már tudni lehet, milyen formában kerülnek be a kínaiak a pavilonba. Mi is kíváncsiak vagyunk a végeredményre, úgyhogy hamarosan beszámolunk a nagy ívű koncepcióról, vagy arról az üldözéses jelenetről, amelyben néhány médiaművész kétségbeesetten menekül a Józsefvárosi piacon a helyzetet teljesen félreértő árusok elől.
"A világ népességének több mint a fele él városokban" - magyarázta a témaválasztást a 10. Velencei Építészeti Biennále idei igazgatója, Richard Burdett. - "Egy évszázada ez az arány még 10 százalék alatt volt. A huszonegyedik század lesz az első teljesen urbánus korszak, a népesség háromnegyede él majd urbanizált zónákban, a legtöbben legalább húszmilliós ázsiai, afrikai és dél-amerikai megapoliszokban.
Közben sok nyugati és európai város mérete csökken, és nem egy már most keresi a funkcióját a posztindusztriális körülmények közt.
Célunk, hogy vitát indítsunk a jövő társadalmáról. Kísérletet szeretnénk tenni arra, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági és kulturális igényeknek megfelelően formálhassuk át a városokat.
Az urbanisztika néhány szakértőjét - Jane Jacobstól Aldo Rossin át Saskia Sassenig és Rem Koolhaasig - leszámítva a legtöbb építész szakember nem tud mit kezdeni ezzel az interdiszciplináris kérdéssel. A világ különböző városaiban zajló élet bemutatása és a meghívott kutatóintézetek előadásai Velencében hozzájárulhatnak a kor egyik legégetőbb kérdésének megválaszolásához."
Richard Burdett
A Biennále igazgatója, az idén ötvenéves Richard Burdett Rómában nevelkedett. Londonban tanít építészetet és várostervezést, London polgármesterének építészeti tanácsadója. Az építészet, a városi környezet és a városi társadalom kapcsolatának szakértőjeként tartják számon. Burdett több mint 40 kortárs építészeti kiállításnak volt már kurátora, rendszeresen publikál urbanisztikai és építészeti témákban.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
