Biennále téma nélkül

Rendhagyó módon nem jelöltek meg központi témát a 2005-ös Velencei Képzőművészeti Biennálén, jelentették be a nemzeti biztosok számára rendezett gyűlésen Velencében. A pályáztatás és finanszírozás rendszere pedig az utóbbi két év biennále botrányai ellenére sem fog változni, tudta meg az Index Schneider Márta helyettes államtitkártól. A rendőrség viszont bűncselekmény hiányában nem nyomoz tovább az idei viharokat kavaró Szép Házak magazin ügyében. Szép Házak magazin ügyében.

Minden a régiben

A szokásoktól eltérően nem lesz semmilyen főtémája az 51. Velencei Képzőművészeti Biennálénak, mondta az Indexnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, Schneider Márta. A 2005. június 12-én kezdődő biennálénak rendhagyó módon két főkurátora is lesz, Maria de Corral és Rosa Martinez, derült ki a nemzeti biztosok számára rendezett konferencián.

Schneider Márta elégedett volt a legutóbbi építészeti és a tavalyi képzőművészeti biennále magyar kiállításaival, és azok lebonyolításával, így csak kisebb változtatásokat terveznek.

Bár minisztériumi informátorunk szerint szó volt arról, hogy szakítanak a pályáztatási rendszerrel és a biennálék szervezése miatt többször bírált Műcsarnoktól elveszik a szervezés jogát, végül minden az eddigiek szerint folyik tovább. A Műcsarnok igazgatója, Fabényi Júlia már kiírta a pályázatot, amelynek leadási határideje december 20-a.

Széptől szépig

A legfontosabb változásként Schneider Márta a kurátori koncepcióhoz kötelezően csatolandó beleegyező nyilatkozatokat említette, amelyekkel az olyan botrányokat szeretnék elkerülni, mint amiről az idei építészeti biennálé elhíresült. Ahogy arról beszámoltunk, a Széptől szépig (és vissza) című koncepcióban központi szerepet játszó épületfotók közléséhez az azokat eredetileg megjelentető Szép Házak magazin nem járult hozzá. Janesch Péter kurátor szerint a magazin az utolsó pillanatban táncolt vissza, míg Vogl Elemér főszerkesztő állította, nem is volt szó arról, hogy felhasználhatnák a képeiket.

Schneider Márta egyébként elmondta, hogy egyéb biennálés problémákról nem értesült, így nem is volt szó arról, hogy nagyobb változtatásokat terveznének a rendezés területén. Bevált az idén bevezetett finanszírozási rendszer, amely előre 20 millió forintot biztosít az előkészítésre, a fennmaradó összeget pedig a pályázat függvényében, később utalják át. A biennálé teljes költségét 60-80 millió forint körülire tette a helyettes államtitkárasszony.

Kilincselés a Műcsarnoknál

Kevésbé voltak derűlátóak a magyar pavilon legutóbbi kiállításában résztvevők. A viszonylag nagy stábot megmozgató koncepció adminisztratív feladataival a Műcsarnok ugyanis csak egyetlen embert bízott meg. A kurátor, Janesch Péter szerint ez is közrejátszhatott abban, hogy néhány szerződés egyáltalán nem, vagy nem időben készült el. Többek közt emiatt alakulhatott ki a tisztázatlan helyzet a Szép Házak magazinnal, amelynek hatására később meg kellett változtatni a már megnyitott kiállítást, vélte Janesch.

Az Index által megszólaltatott résztvevők ugyanakkor a Műcsarnok rugalmatlanságára, és kevéssé jóindulatú hozzáállására hivatkoztak. Csak hosszas kilincselés után kapta meg munkadíját a katalógust nyomtató Mester nyomda, a tervező Art-And grafikai súdió, a lapozógépet kitaláló Csörgő Tibor képzőművész, és a szövegek fordítását végző munkatárs.

A kiállítás dokumentálását, a filmkészítés költségeit pedig a kurátornak kellett állnia, tudtuk meg.

Minisztériumi informátorunk pedig egyenesen azon a véleményen volt, hogy itthon is szakítani kellene a pályáztatás módszerével. Művészeti kérdésekben nincsenek demokratikus elvek, mondta, megjegyezve, hogy a legtöbb országban a nemzeti biztos a pályázat kurátora. Elárulta ugyanakkor, hogy a kurátort és a Műcsarnokot feljelentő Szép Házak ügyében a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást.