Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
Entemena király dioritból faragott, fej nélküli szobrának eltűnése az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) listáján a világ tíz legnagyobb műkincslopási esete között szerepelt.
Falaznak a fosztogatók ellen
Entemena fejnélküli szobra
Az ősi műalkotás pontos sorsa ismeretlen, az FBI sem hajlandó részleteket közölni, de annyit mindenesetre tudni lehet, hogy Entemena szobra Irakból Szíriába került, majd nagyon hamar felbukkant az antikvitások nemzetközi piacán, ahol több millió dollárt kértek érte. A szobor ezt követően állítólag csempészek és kereskedők láncolatán keresztül jutott a tengerentúlra. Június óta New Yorkban, egy queensi műkincsraktárban őrizték.
A The New York Times által megszólaltatott szakértők szerint a sumér király szobra az egyik legértékesebb darab, amely az Ur városában végzett ásatások során valaha felszínre került.
A lelet remélhetőleg hamarosan visszakerül eredeti helyére, a bagdadi nemzeti múzeum sumér termébe, amelynek egy része máig el van falazva a közönség elől. Az intézmény a 2003-as invázió óta a bizonytalan biztonsági helyzet miatt négyszer - legutóbb néhány hónapja - falaztatta be a gyűjtemény legértékesebb darabjait, mert ez az egyetlen biztos módszer a fosztogatások ellen.
Százhetvenezer műkincs tűnt el
Nabhal Amin, a bagdadi múzeum igazgatóhelyettese a 2003-as invázió után "a civilizáció születésétől datálódó, több milliárd dollár értékű, százhetvenezer antikvitás elrablásáról" számolt be. A múzeum azelőtt a sumér, babiloni, asszír és iszlám kultúra számos értékével büszkélkedhetett, ötezer éves kőtábláin a világ legkorábbi feliratai voltak láthatók.
A múzeum fosztogatói hosszú ideig jól szervezett akciókban, szinte zavartalanul garázdálkodtak. A világ múzeológusai és régészei élesen bírálták az amerikaiak "nemtörődömségét", mondván, hogy kötelességük lett volna megvédeni az emberiség közös történetének legkorábbi napjaiból fennmaradt emlékeket. Sokan kifogásolták, hogy az amerikaiak miért nem állítottak például tankokat a múzeum elé.
Egyes műtárgyakat a meghirdetett amnesztia nyomán az irakiak visszaszolgáltattak, más kincsekre razziák során, illetve bagdadi kormányhivatalokban bukkantak rá. Néhány értékes darabot más ország, köztük Olaszország és Hollandia szolgáltatott vissza.