Egészpályás támadás felhőkarcolófronton?

Szokatlan, hogy mi magunk álljunk elő összeesküvés-elmélettel. Ezúttal azonban annyi jel utalt arra, hogy nagy gazdasági érdekcsoportok nyomulnak a magasházbizniszre a várost vezető politikusoknál, hogy megértettük, mi lehet olyan vonzó a világot konspirációk rendszereként látó elméletekben. Aztán magunkhoz tértünk, és elkezdtük felgombolyítani a tényeket.

A kiinduló pont az építészet hónapja nevű rendezvény volt, amely történetesen a Budapesten tiltott felhőkarcolók témájával foglalkozik (címe: Jönnek a felhőkarcolók?). Konferenciáján olyan külföldi sztárépítészek tartanak előadásokat, mint Hani Rashid vagy Manuelle Gautrand, akikről történetesen megírtuk egyik cikkünkben, hogy egy külföldi ingatlanfejlesztő meghívására terveznek Budapestre magasépületeket. A tervek megvalósulása azonban attól függ, eltörlik-e a jelenlegi szigorú szabályozást.

De van tovább is. A közfigyelem éppen akkor terelődött a magasépületekre, amikor lemondott a főváros felhőkarcoló-ellenes főépítésze, Schneller István. Nyitva hagyva a kérdést, milyen utódot választ majd a budapesti önkormányzat.

Az események epicentrumában Bojár Iván András állt, aki amellett, hogy az építészet hónapjának főszervezője és Schneller exfőépítész régi ellenfele, a közelmúltban SZDSZ-es fővárosi képviselő is lett. Sőt tanácsnoka és bizalmasa Demszky főpolgármesternek, akivel együtt feszített az önkormányzati választások óriásplakátjain.

Mire következtessünk ezekből, ha nem arra, hogy a multicégek és a politika egybefonódásával létrejövő felhőkarcoló-lobbi hatalomátvételre készül? Összeesküvés-elméletünk kikovácsolása után mi azonban nem emailt irtunk ismerőseinknek, hogy küldjék tovább, hanem ráfeküdtünk a telefonra.

A levegőben volt

"Nem az ingatlanos cégek rendelték meg, hogy a felhőkarcoló legyen az idei téma" - mondta Bojár Iván András. A fővárosi képviselő-újságíró-lapfőszerkesztő-tanácsnok állította, hogy a toronyépületek témája "a levegőben volt", és véletlen egybeesés, hogy nemrég távozott a főépítész, őt meg képviselővé választatották.

Mi persze sokatmondóan bólogattunk, rákérdezve, hogy pont azokat az építészeket hívták meg a konferenciára, akikkel az egyik neves ingatlanbefektető éppen budapesti épületeket terveztet. Az Orco-csoport ugyanis Hani Rashid-, Manuelle Gautrand- és Zaha Hadid-alkotásokkal építené be a várost, már ha ezt a magassági értékeket rögzítő rigorózus szabályozás lehetővé tenné.

"Mi ezekkel az építészekkel régóta foglalkozunk, többükről jelent meg cikk az Octogonban - mondta Bojár. - Ráadásul az Orco-csoport nem adott egy fillért sem a felhőkarcolós konferenciához, a Magyar Építészetért Alapítványnak kellett állnia a magas költségeket."

Mennyiben érdekelt a felhőkarcoló-építésben Demszky Gábor, aki hosszú tétlenség után talán éppen ilyen látványos épületekkel szeretné bevésni a nevét Budapest aszfaltjába, egyfajta magyar Mitterand elnökként? - folytattuk látomásos nyomozásunkat.

"Demszky olyan ember, aki hosszú politikai pályafutás után is hajlandó fejlődni. Gondolkodását eddig meghatározta Schneller István. Most azonban úgy látom, távolodik tőle" - hagyott nyitott kérdéseket Bojár, és egyúttal hangsúlyozta, hogy nem ismeri a főpolgármester véleményét, mivel nem beszélt vele a témáról.

A magasház a minőség

"Nincs összehangolt támadás a felhőkarcolókért" - mondta megkeresésünkre az Orco-csoport képviselője, Galambos Erzsébet. Ők elmondása szerint Bojár terveiről mit sem tudva kezdtek dolgozni, mégpedig azért, mert világszintű építészetet szeretnének Budapestre hozni. Ahhoz jelenleg hozzátartozik a magasház-építési trend követése.

Galambos szerint az, hogy döntéshozók, szakmai és civil szervek is foglalkoznak a témával, annak jele, hogy megérett a helyzet a felhőkarcolók építésére. A konspirációra fogékonyaknak újabb muníciót szolgáltatva eláruljuk, hogy a szakember részt vesz az építészet hónapját támogató Építészfórum csütörtöki beszélgetésén, ahol - miről másról? - a felhőkarcolókról lesz szó.

Úgy nevezett töpszli torony

De mit mond a témában a főpolgármester-helyettes, aki a már említett választási plakáton szintén ott feszít Demszky és Bojár oldalán? Meglepetésünkre Ikvai-Szabó Imre elsőre nem a felhőkarcolók előnyeivel hozakodott elő, hanem aggályait sorolta. A jelenlegi fővárosi szabályozási terv 45-65 méterben írja elő a homlokzatmagasságot, mondta, és ennek a szabályozásnak a megváltoztatása nincs is napirenden.

A főpolgármester-helyettes szerint a felhőkarcoló-kérdés álprobléma, azzal kellene ugyanis foglalkozni, hogy jó épületek szülessenek. A jelenleg közszájon forgó terv, hogy például a Hungária körúton túli városrészekben engedélyezzék ezeket az épületeket, nem jelentene megoldást, mert a városhoz és környezetéhez nem alkalmazkodó toronyházak csak problémákat okoznának, akár a közlekedésben is.

Ikvai-Szabó végül azonban elmondta, hogy egyetért az építési törvény módosításával. Véleménye szerint a megoldás az lenne, ha minden magasépületet egyedileg bírálnának el. A döntés jogát nem hagyná meg a kerületeknél, mivel az ilyen épületek az egész várost érintő hatásokkal bírnak. "A fővárosi önkormányzatnak kellene ilyen jogosítványokat adni."

Azt, hogy a főpolgármester-helyettes adott esetben kész lenne pecsétet nyomni egy felhőkarcoló tervére, biztosra vettük, miután elmesélte: látta az Árpád híd pesti hídfőjénél emelt toronyépületek terveit, amelyeken a tornyok karcsúak és légiesek voltak. A szabályozás miatt végül félbevágott üvegépületeket Ikvai most azonban csak "töpszli tornyoknak" hívja.