A 78 éves író, akinek Magyarországon is számos könyve jelent meg, de leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, a Bádogdobbal azonosítják, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában először beszélt arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába, amely az akkori cseh- és morvaországi protektorátusban teljesített szolgálatot.
Grass minderről részletesen beszámol önéletrajzi naplójában, amelyet a göttingeni Steidl kiadó a tervek szerint szeptemberben jelentet meg, az író azonban már előzetesen, a tekintélyes konzervatív lapnak nyilatkozva felfedte a titkot.
Az interjúban az író beszélt arról, hogy annak idején, tizenhét évesen semmifajta bűntudatot nem érzett, később azonban növekvő szégyen nyomasztotta, s évtizedeken keresztül ezért választotta a hallgatást. Noha a Waffen SS tagjaként egyetlen lövést sem adott le, s - úgymond - közvetlen felelősség nem terheli, a közvetett felelősség mind a mai napig szinte elviselhetetlen terhet jelentett számára. Ezért döntött úgy, hogy megírja önéletrajzi regényét, mert - mint fogalmazott - "végre ki kellett adni magából a történteket."
Az eddigi önéletrajzi írásokból Günter Grassról annyit lehetett tudni, hogy 1944-ben légvédelmi kisegítő munkaszolgálatosként kapott behívót, majd Bajorországban amerikai hadifogságba esett.
Günter Grass évtizedek óta a német szociáldemokrácia egyik legkiemelkedőbb személyiségének számít, aki műveiben mindig is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni, mert - mint egy interjúban fogalmazott - a múlt újra és újra utoléri az embert. Írásaiban szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte, az utóbbi években pedig mind gyakrabban és hangosabban hallatta szavát időszerű politikai kérdésekben is.
A mai Németországban nem a szélsőjobbot tartotta igazán veszélyesnek, hanem a politika tehetetlenségét a gazdaság diktátumával szemben. A közelmúltban tartott berlini PEN-kongresszuson pedig élesen bírálta George Bush amerikai elnököt és Tony Blair brit miniszterelnököt általa ostobának és rövidlátónak tekintett politikája miatt, elítélve az iraki háborút.
A világhírű német író beismerését valamennyi német lap címoldalán közölte. A berlini Der Tagesspiegelnek nyilatkozva írótársa, Walter Kempowski azt hangoztatta, hogy a beismerés - mint fogalmazott - kissé megkésve történt. Ugyanakkor védelmébe vette Grasst, idézve azt a bibliai mondást, hogy csak az vessen követ rá, akit semmilyen bűn nem terhel. Grass életrajzírója, Michael Jürgs ugyanakkor "személyes csalódottságának" adott hangot, s "egy erkölcsi tekintély összeomlásáról" beszélt.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
