Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
A 78 éves író - akinek Magyarországon is számos könyve jelent meg, de leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, A bádogdobbal azonosítják - a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában beszélt először arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába. Az interjút Grass saját bevallása szerint szándékosan szeptemberben megjelenő önéletrajzi naplója elé időzítette, s a naplóban részletesen beszél a hatvanegy évvel ezelőtt történtekről.
Zavar és értetlenség
A beismerést német irodalmi és politikai körökben zavar és értetlenség fogadta, ez utóbbi elsősorban azért, hogy Grass - aki mindig is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni - csak évtizedekkel később tárta mindezt a nyilvánosság elé. A pályatársak közül néhányan, továbbá több történész és egyes politikusok az óvatos, de egyre kritikusabb véleményt fogalmaztak meg Grassról.
A Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett nyilatkozatában az író először foglalt állást ezekkel a bírálatokkal kapcsolatban, visszautasítva és személyében sértőnek nevezve azokat. Grass szerint egyesek teljes lejáratására törekszenek. Arra a kérdésre, hogy miért hallgatott olyan sokáig, a Nobel-díjas író a most megjelenő naplóra utalva azt válaszolta: amikor elhatározta, hogy fiatal éveiről írni fog, ezt az irodalmi formát választotta. Ez ugyanis végre lehetővé tette számára, hogy írjon és beszéljen a Waffen SS-múltjáról.
Walesa felszólította Grasst, mondjon le díszpolgári címéről
Hétfőn valamennyi német újság beszámolt arról, hogy az egykori lengyel államfő, a Nobel-békedíjas Lech Walesa, a korábbi gdanski Szolidaritás szakszervezet volt nagytekintélyű vezetője nyilatkozatban szólította fel Günter Grasst arra, hogy mondjon le gdanski - a korábbi Danzig - díszpolgári címéről.
Az író az egykori Danzig városában született, s a városvezetés később díszpolgári címet adományozott neki. A volt lengyel elnök mindazonáltal óvatosan fogalmazott. Azt hangoztatta ugyanis, hogy a beismeréssel nézete szerint olyan kellemetlen helyzet alakult ki, amelyben a legjobb az lenne, ha Grass maga mondana le a díszpolgári címről.
A danzigi trilógiával vált világhírűvé Grass
Egyébként Grass az úgynevezett "danzigi trilógia" három regényével, A bádogdobbal, a Macska és egérrel és a Kutyaévekkel vált világhírűvé. A lapok beszámoltak arról is, hogy Prágából érkezett hírek szerint Grasstól elvehetik a korábban kapott Karel Capek díjat, amely a legjelentősebb cseh irodalmi elismerésnek számít.
Egy német irodalomkritikus, Hellmuth Karasek irodalomkritikus előző nap azt hangoztatta, hogy egy esetleges korábbi beismeréssel Grass az irodalmi Nobel-díjat is kockáztathatta volna. Igaz, hozzátette, hogy a díjat Grass minden más német írónál jobban megérdemelte. A Nobel-díjat odaítélő stockholmi bizottság egyébként egyelőre nem foglalt állást Günter Grass nyilatkozatával kapcsolatban.
Van, aki védi Grasst
Védelmébe vette Grasst a göttingeni Steidl kiadó, amely a tervek szerint szeptember 1-jén jelenteti meg az önéletrajzi naplót. A kiadó egyértelműen visszautasította azokat a feltevéseket, hogy a mostani beismeréssel az író a könyv iránti érdeklődést igyekezett felkelteni és ezáltal az eladást segíteni. A kiadó szóvivője magától értetődőnek nevezte, hogy Grass a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában foglalkozni kívánt ezzel a témával. Az azonban a szóvivő szerint meglepte a kiadót, hogy az ügy ilyen fordulatot hozott.
Konzervatív politikusok is értetlenül állnak a bejelentés előtt
Értetlenségét fejezte ki a késői beismerés kapcsán több konzervatív, sőt szociáldemokrata politikus is. Ez utóbbi azért is figyelmet érdemel, mert Günter Grass évtizedek óta a német szociáldemokrácia baloldali holdudvarának egyik legkiemelkedőbb személyiségének számított, aki műveiben a múlttal való szembenézés sürgetése mellett szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte.
Nem kívánt viszont beavatkozni a vitába Angela Merkel kancellár. "Nem a szövetségi kormány dolga, hogy az ügyben nyilvános ítéletet mondjon és pálcát törjön" - fogalmazott Thomas Steg helyettes kormányszóvivő. A szociáldemokrata Franz Müntefering alkancellár egy nyilatkozatban ugyanakkor azt hangoztatta: a maga részéről üdvözölte volna, ha Grass már korábban a nyilvánosság elé tárja egykori Waffen SS-tagságát.