|
Paul Melia, a kurátor |
Greenaway önfejű filmrendező. Munkáiban véletlenül sem ügyel az aktuális trendekre, nem foglalkoztatják korunk kérdései, vagy ha igen, akkor azokat a maga sajátos, nem éppen közönségbarát nyelvén fejtegeti. Nem átall barokk előképekből, képzőművészeti és fajsúlyos irodalmi utalásokból építkezni, szinte egy külön filmművészetet építve fel, pályatársai ellenében.
Greenaway világának feltérképezésében, megint csak rendhagyó módon, nem elég filmjeit segítségül hívni. A rendező festői életművét bemutató, a napokban nyílt kiállítás arra a meglepő tényre világít rá: a Szakács a tolvaj, a feleség és a szeretője, a Rajzoló szerződése vagy a Prospero könyvei alkotója valójában nem is filmrendező. Greenaway egyetlen kategóriába fér bele: művész.
|
Greenaway, a festő
| |
A filmrendezőként nevet szerzett művész tizenkét éves korában a festészet mellett kötelezi el magát. A 60-as évek elején beiratkozik a Walthamstow College of Art képzőművészeti főiskolára. Kezdetben a tájképfestészet és annak megújítása foglalkoztatja. 1965-től vágóként dolgozik, és hamarosan elkészíti első rövidfilmjét. Nem hagy fel azonban a festészettel sem, sőt, írással is foglalkozik.
Filmkészítési módszere szoros kapcsolatban áll a festészettel. Ötleteit vásznon is kidolgozza, filmjeire jellemzőek a képi utalások és a festményszerű beállítások. Egyes nyilatkozataiban a filmet, a festészettel szemben, kiforratlan műfajként írja le. "Nem hiszem, hogy láttunk egyetlen valódi filmet is." - mondja. "Száz évnyi illusztrált szöveget láttunk."
|
|
A MEO Kortárs Művészeti Gyűjteményben látható kiállítás átfogó képet ad Greenawayt a hatvanas évek közepétől mostanáig foglalkoztató témákról. A festmények és kollázsok a táj szerepéről, a világ leképezhetőségéről, az ember lajstromozó szenvedélyéről, a valóság és a művészet szembenállásáról-kapcsolódásáról, a női-férfi univerzum különbségeiről elmélkednek. Bár a képek és a filmek sokszor hasonló problémákat járnak körül, azok mégsem egyszerűen magyarázatai, előzményei, vázlatai a mozgóképnek.
Greenaway az egyes művészeti ágakban a témák különböző irányú megközelítésének lehetőségét látja. Festményei, filmjei, sőt, opera rendezései és fotográfiái egyenrangú alkotások, és csak a kérdésekre adott válaszaik függvényében súlyozódnak. Számára tehát nem filmrendezősége, festő volta, vagy fotográfussága az elődleges, hanem hogy bármilyen eszközzel, de képes legyen megragadni az adott problémát. Greenaway, ahogy említettük, művész.
A közel negyven év elkötelezett képzőművészeti tevékenységét bemutató tárlat egyes darabjai persze megfeleltethetők konkrét filmes alkotásokkal, mint például a
Maconi közönség című sorozat, amely a
Maconi gyermekhez készült tanulmányként. A képek ugyanakkor vitát nyitnak a néző és az előadás egymásra utaltságáról is.
Greenaway Spanyolban
| |
Az európai légisztrájk miatt Greenaway mégsem tudott eljönni kiállításának budapesti megnyitójára - mondta Kovács Lajos, a MEO alapítója. Ezért levélben üdvözölte az érdeklődőket és a sajtót.
Greenaway levelében örömét fejezte ki, hogy létrejöhetett a kiállítás, ugyanakkor elnézést kért távolmaradása miatt, de spanyolországi forgatása elhúzódott.
A rendező jelenleg a The Tulse Luper Suitcases című sorozatán dolgozik, amelynek egyes részeit hazánkban forgatják majd. A film magyar logisztikai és pénzügyi érdekeltségekkel is bír.
|
|
|
A
Séta H-n keresztül képei viszont az azonos című film témáját a képzőművészet eszközeivel vizsgálják. A vegyes technikájú alkotások a táj analitikus megragadásával kísérleteznek: Greenaway a tájképfestészet kiüresedett formáit a tudományos szemléletmódból eredeztethető, non figuratív eszközökkel helyettesíti. A képek némelyike a humort sem nélkülözi, mint például a térkép, amely valójában egy smirglipapír foltosra koptatása (házimunka) révén keletkezett.
A kiállítás nem csak a művészet tágassága felé nyit számunkra utat, hanem a világ haladó szellemiségű régiójába is, mivel Greenaway nemzetközi viszonylatokban is jelentős gyűjteménye hazánkban látható először.
MEO Kortárs Művészeti Gyűjtemény
1047 Budapest, Újpest
József Attila u. 4-6.
Megtekinthető szeptember 29.-ig
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!