További Klassz cikkek
Mindezt azonban pozitívumként említem, mert a Hell's Angelst azzal a jeges bizonyossággal vettem kézbe, hogy ösztönös szabadságvágytól fűtött, kemény tökű csávók fogják 350 oldalon bizonyítani, hogy a társadalmon kívüli élet nehéz, de szép.
Nem szelíd motorosok
Az akkoriban még csak első könyves Hunter S. Thompson azonban leplezetlen szimpátiája és a bandával töltött egy éve ellenére is elkerülte a negédes kliséket, de úgy, hogy azért kellő mélységben tapicskolhassunk a törvényen kívüli motorosok életében.
Sonny Barger, angyalvezér |
A könyv sokkal inkább szabad szájú szociológiai munka, amelyből pontosan kiderül, hogy a Hell's Angels-lét csak részben köthető a korlátlan szabadság kompromisszumokat nem ismerő szeretetéhez. Sokkal több köze van viszont a politoxikomániához, a rasszizmushoz, az értelmetlen és féktelen agresszióhoz, a kilátástalansághoz és a meneküléshez.
A szöveg könnyed stílusa ellenére meglehetős részletességgel tárja fel a motoros hunokként emlegetett társaság rítusait. A szerző, aki a véletlenül az oroszlánketrecben rekedt etológus fesztelenségével mozog az Angyalok közt, olyan eseményeket is feljegyzett, mint például a beavatási szertartás, amelyben fekáliával öntik le a vadonatúj ruhában érkező jelentkezőket, akik aztán büszkén viselik az instant használttá tett öltözetüket éveken át.
Piaharcosok
Megtudjuk azt is, hogy a motoros életérzés jóval a Pokol Angyalainak megalakulása előtt született, amikor a világháborúban megzakkant amerikai katonák egy része beilleszkedés helyett a Harleyt választotta. Az első komoly balhéra is fényévekkel a hippiéra előtt, 1947-ben került sor. A Booze Fighters nevezetű, bőrdzsekikkel, motorokkal és láncokkal felszerelt banda ekkor verte szét a fokhagymatermesztéséről híres kisvárost, Hollistert.
Az Angyalok szerveződése azokra az időkre tehető, amikor Marlon Brando főszereplésével már vetítik az összes archetipikus motoros jellegzetességet felvonultató A vadat.
Média
A történetnek ezen a pontján rejtezik a csavar, amellyel a riport több lesz szakállas alakok száguldozásának krónikájánál. A sztori egy sajátos nézőpontból ugyanis már arról szól, miért pont az Angyalok tettek szert gyors és kétes világhírre, miért éppen tőlük rettegtek a rendes amerikai polgárok, és miért őket istenítették a lázadó tarisznyások?
Thompson - már ebben a könyvében érezhető - hajlamos sajátos nézőpontból tekinteni a dolgokra. Válasza túlmutat az addigi újság- és történetírás logikáján és a szociológiai terminusokon. Nem a társadalmi szükségszerűségeket, történelmet, sorsot vagy egy bőrfetisiszta istenséget, hanem a médiát helyezi az események fordulópontjába.
Idézetek és csapongó eszmefuttatások bizonyítják, hogy az Angyalokat a váratlan uborkaszezon és a közelgő választás rántotta a reflektorfénybe. A white trash szórakozásokba feledkezett motorosokból - egy sohasem bizonyított nemi erőszak, egy Franka Tibor elfogulatlanságával összeállított rendőrségi jelentés és az erre támaszkodó cikkek tömegei révén - exhibicionista, kényszeresen agresszív és pozőr törvényen kívüliek lettek. Az, amit ma motorosbanda és -életérzés fogalma alatt ismerünk, Thompson szerint a média terméke.
A huszonkilenc éves író hangja csak a könyv végén bicsaklik meg. Miután száz oldalakon keresztül rugdosta az eszméiknek, előítéleteiknek és naivitásuknak köszönhetően teljességgel vak értelmiségieket, akik vagy fékevesztett gyilkosoknak vagy a szabadság bohó vándorainak tekintették a motoros bandákat, ő maga is átfordul okostojásba. "A Pokol Angyalai nem a természet torzszülöttei, hanem annak a kultúrának a logikus termékei, amelyik most meg van botránkozva létezésükön" - írja, mintegy felpofozva addigi énjét.
Gonzó
Az intermezzo azonban elhanyagolható, különösen, mert a Félelem és reszketésen nevelkedett olvasó figyelmét éppen eléggé lekötik a szürrealitás és a személyesség azon jegyei, amelyek a következő könyvében már jól fejlett és iskolateremtő gonzóként térnek vissza, Las Vegasi környezetben.
|
A gonzó elveit ismerve ez a gyakorlat rendben van, különösen, hogy a riportkönyv ereje, negyven évvel a megjelenése után, már nem az Angyaloknak, hanem az eleven stílusnak köszönhető.
A nyelvről megoszlottak a vélemények a szerkesztőségben. Egyik kollégánk, aki megmagyarázhatatlan okból a kelleténél komolyabban vette a kiadó "A könyv kultusza" szlogenjét, saját bevallása szerint például kiejtette kezéből a kultkönyvet. Szemtanúk szerint azt dadogta: "Legalább a borítón nem sikerült betűhibát ejteni, akár nálunk is megjelenhetett volna folytatásokban." A könyv, kultuszunk tárgya, gyanúnk szerint nem látott kontrollszerkesztőt, olvasószerkesztőt, korrektort és talán helyesírás-ellenőrzőt sem, pedig nagyot lendíthettek volna ezzel az olvasó befogadói állapotán.
Vége
A történet ráadásul - az író által előre nem látható okokból - befejezetlen is, a könyv megjelenésekor még javában forrt az Angyal-ügy. A nagy ívű pálya végül nem akkor hanyatlott le, amikor a banda szétvert egy béketüntetést, és nem is akkor, amikor az egyik tag - őrzővédés címén - megkéselt egy fekete fiút a Rolling Stones altamonti koncertjén.
A Hell's Angelsnek és mindenfajta "törvényen kívüli" bandának az a mechanizmus vetett véget, amelynek végpontján a hajdani, rettegett vezér, Sonny Barger honlapja, és az azon vásárolható Sonny Barger-sör és Sonny Barger-féle hamburgerszósz található.
A felszínen megmaradt minden, a motorok, a bőrszerkók, a szabadság vándorai, csak éppen az egész átcsúszott egy Demjén Rózsi-dimenzióba.
Hunter S. Thompson - Hell's Angels - Vad rege az angyalokról
Konkrét könyvek, 2003
2480 Ft.