Ünnepel a világ: 50 éves a Helvetica

1956-ban Eduard Hoffmann, a Bázel melletti Münchensteinben működő Haas-féle betűöntő műhely igazgatója megbízta Max Miedinger grafikust, hogy tervezzen egy új, talp nélküli, azaz sans-serif betűtípust, ami méltó ellenfele lehetne az 1898 óta használt Akzidenz Grotesknek a forrongó svájci betűpiacon. Miedinger és Hoffmann a következő évben mutatta be az új fontot, amit, hogy ne legyen a versenytársat és egyúttal az előképet illetően félreértés, Neue Haas Grotesknek neveztek el.

A frankfurti Stempel cég hamarosan úgy döntött, hogy nagyobb betűcsaláddá fejleszti a fontot, olyanná, amit a Linotype szedőgépen is lehet használni (a koprodukció nem volt különösebben újszerű: a Haas, a Stempel és a Linotype már a századforduló óta együtt dolgoztak). A Stempel viszont a végeredményt nem akarta egy másik cégről elnevezni, a betűkészlet így kapta végül a Helvetica nevet, Svájc latin neve, a Confederatio Helvetica után. Ráadásul a betűket így jobban lehetett marketingelni külföldön is.

Ami olyannyira jól sikerült, hogy ma is ez az egyik legtöbbet használt font, ha a klónjait is beleszámítjuk, akkor pedig biztosan ezt láthatjuk magunk körül a leggyakrabban. Ilyen klón például az avatatlan szem számára szinte megkülönböztethetetlen Arial, amit a közhiedelem besorol a Microsoft nagy lopásainak sorába az egér és maguk az ablakok mellé, pedig a Monotype cég terméke. A világ az első teljesen mechanikus szedőgép mellett a Times New Roman fontért lehet nekik hálás, illetve 1982-es fejlesztésükért, az Arialért, ami kezdetektől a Windows képernyőfontja, innen a gyanúsítás. (Érdekesség, hogy a Microsoft logója viszont Helvetica. Másik érdekesség, hogy a cég 2007-től lecserélte a Windows-alkalmazások két alapfontját, az Arialt és a Times New Romant egy új sans-serif betűre, a Calibrire, az Office 2007-ben már ez van.)

A két betűtípus annyira hasonló, hogy léteznek Arial-Helvetica-kvízek, amiknek a lényege, hogy meg tudjuk-e különböztetni a kettőt, itt van egy például. Perverzeknek: Hogyan ismerjük föl az Arialt?, illetve Helyezzük egymás mellé az Arialt és a Helveticát!

A Helvetica sikere annak is köszönhető, hogy konnotációi miatt nagyon jól funkcionál az üzleti, vállalati életben, illetve mindenhol, ahol a feliratoknak megbízhatóságot, stabilitást kell sugározniuk. Ennek okát Frank Wildenberg, a Linotype igazgatója így foglalta össze a BBC-nek: "Tartós, természetes formákon alapul, és nem fejez ki divatot. Tiszta vonalai és karakterei vannak, nagyon komoly betűkészletnek néz ki." Szerinte a svájci eredet hozzájárul mindehhez, a pontos órák és a tiszta utcák országa a nagyvállalatok számára logókat tervező grafikusokban is kedvező képzeteket ébreszt. Nem véletlen tehát, hogy például a Lufthansa, a Panasonic, a Zanussi, a 3M, az Energizer és a Microsoft logója, vagy akár a Marks & Spencer M&S monogramja is Helvetica, sőt a Mac OS X képernyőfontja, illetve az iPhone és az újabb iPodok kijelzőjén a feliratok is.

A körülötte kialakult kvázi-kultusz természetesen tetőzik az ötvenéves évfordulóval, nagy sikerrel fut mindenfelé a Helvetica című dokumentumfilm (trailer itt lejjebb), a New York-i Museum of Modern Art pedig kiállítást szentelt neki.

A Helvetica jelentősége azonban elsősorban nem a kultuszban, vagy a forradalmiságban keresendő, mondja Lelkes László, a Magyar Tervezőgrafikusok és Tipográfusok Társaságának (MATT) elnöke, aki szerint a lényeg a betűtípus mögöttes története. "Már a Bauhaus törekvései között is jelen volt a hagyományokkal való szakítás, a háború után ez a folyamat a világban szétszóródva többek között a Helvetica betűben kristályosodott ki. A Helvetica elsősorban a Bauhausból eredeztethető letisztultsága, a formai megújulás miatt fontos."

Az ötvenéves évfordulóra a társaság pályázatot hirdetett, A Helvetica Magyarországon címmel, aminek kedden tartották a díjkiosztóját a budapesti Gödörben, illetve Magyarországon először bemutatták az említett dokumentumfilmet is. A MATT szakmai díját Janiga Lívia és Litványi János, a különdíjat Csernák Bence kapta. A nyertes pályázatok megtekintéséhez kattintson a különdíjas, I miss you, Helvetica című munka részletére odafent!