Janus Pannoniust újratemetik

A baranyai régészeti múzeum hamarosan kiadja az egykori pécsi püspök csontjait, melyek horganyzott rézlemezekkel díszített fakoporsóba kerülnek. Készül a költő síremléke is, az alkotást Rétfalvi Sándor szobrászművész készíti. A püspökség a napokban adja postára a meghívókat, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak, köztük Hiller István oktatási és kulturális minisztert.

Janus Pannoniust a pécsi székesegyház altemplomában Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra. A temetést emlékkonferencia és püspöki szentmise előzi meg, de már egy nappal korábban bárki leróhatja kegyeletét a bazilikában felállított ravatal előtt. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága mandulafát is ültet a költő tiszteletére, és több vele, illetve a korával kapcsolatos kiállítás is nyílik Pécsett.

Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.

A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a római katolikus egyház e neves személyiségének, s méltó nyitánya lehet a fennállásának ezredik évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának. A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte látogatásra II. Pálhoz.

Ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt. Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1472. március 15-én elhagyta Pécset, és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt.

Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető tisztességes temetését el nem rendelte. Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok a sírban talált maradványokat, a régész úgy válaszolt: a csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt.